Hetek-összeállítás
Európa harcban áll
Sorra szigorítják a terrorizmus elleni törvényeket

A brit parlament olyan terrorizmus­­ellenes törvényrõl szavazott, amelynek az egyik, sokak által vitatott rendelkezése lehetõvé tenné a hatóságok számára, hogy a gyanúsítottakat akár hat hétig is fogva tarthassák vádemelés nélkül.

A polgári szabadságjogok meg­õrzéséért küzdõ csoportok mellett számos szervezet és magánszemély szerint igazságtalan és szükségtelen az az intézkedés, amely 28 napról 42-re emeli a fogva tartás eddig meghatározott idõkorlátait. A kormány szerint azonban az intézkedésre a terrorizmus elleni harc miatt van szükség, és azzal érvelnek, hogy különben is csak kivételes esetekben használnák ki ezt a lehetõséget.
„A rendõrség és a biztonsági erõk beszámolói alapján szükség van erre a lépésre” - mondta Gordon Brown a parlament alsóházában a szavazás elõtt.
A törvény azt is lehetõvé teszi, hogy a bíróság negatív következtetéseket vonjon le, ha a gyanúsított néma marad a kihallgatások során, az elítélt terroristákat pedig a hatóságoknak nyilván kell tartaniuk.
„A kormány elhatározta, hogy megadja a rendõrségnek azt a hatalmat, amelyre a terrorizmus legyõzéséhez szükség van” - olvasható a belügyminisztérium nyilatkoztában. „Ezért helyénvaló most meghozni a törvényt, hogy amennyiben a jövõben egy adott akció azt megkívánja, a fogva tartás idõtartama meghaladhassa a 28 napot.”
A törvénytervezetet még januárban terjesztették be, a parlament azóta már kétszer is megvitatta, egy bizottság pedig alaposan górcsõ alá vette. Hatályba csak akkor léphet, ha a lordok háza is megszavazza.
A törvény ellenzõi szerint a kormány érvelése nem kielégítõ, elfogadása pedig a kormány, a rendõrség és a muszlimok viszonyának a megromlásához vezethet. Az Amnesty International egyesült királysági szervezetének igazgatója, Kate Allen szerint „a terrorizmus leveréséhez az út a hírszerzésen keresztül vezet, viszont nem lehet megszerezni a szükséges információkat, ha az egész közösséget elidegenítjük magunktól”.
Bár David Edwards, az Amnesty egyik kutatója szerint a különbözõ törvények összehasonlítása nem feltétlenül szerencsés vagy lehetséges, annyi megállapítható, hogy a 42 napos, vádemelés nélküli fogva tartás lenne a leghosszabb idõszak az amerikai, kanadai, írországi és új-zélandi törvényekhez képest. De Edwards szerint a hat hetes elzárás emberi jogi kérdéseket is felvet. „Ez egyszerûen nincs összhangban azzal a követelménnyel, hogy a letartóztatottakat tájékoztatni kell a letartóztatás okáról, és hogy megfelelõ módon kell vádat emelni ellenük.”
A polgári jog a legtöbb európai országban eltérõ a brit gyakorlattól, de a terrorellenes törvények a kontinensen is egyre inkább szigorodnak. Németországban a gyanúsítottat 48 órán belül látnia kell egy bírónak, de akár hat hónapig is fogva tarthatják hivatalos vádemelés nélkül. Spanyol-országban a gyanúsítottakat akár 13 napig is bent tarthatják anélkül, hogy ügyvéddel vagy bíróval találkozott volna. Franciaországban a vádemelés nélküli fogva tartás határideje egy hét, a bírók pedig széles körû felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a gyanúsítottakat ügyvéd jelenléte nélkül kikérdezzék.
Edwards szerint az Amnesty Internationalnek aggályai vannak annak kapcsán is, hogy a törvény lehetõvé tenné, hogy a bíróság negatív következtetéseket vonjon le, ha a gyanúsított néma marad a kihallgatások során.
Jelenleg a gyanúsítottakat figyelmeztetik, hogy bármi, amit nem említenek meg a vádemelés elõtti kikérdezés során, és amire késõbb védelmük érdekében támaszkodnának, árthat az ügyüknek. Kivételek akkor fordulnak elõ, ha az ügyvéd azt tanácsolta, hogy a gyanúsított ne beszéljen, vagy ha ügyvéd jelenléte nélkül hallgatták ki. Az új törvény ezt a rendelkezést kiterjesztené a vádemelés utáni kihallgatásra is.