Németh Csillag
Búcsú Európától

Drámai bejelentések nélkül zajlik Bush utolsó európai körútja. Az amerikai elnök elõször Szlovéniába érkezett, ahol az Európai Unió és az Egyesült Államok csúcstalálkozójára került sor. Ezt követõen Németországba, Olaszországba, és Nagy-Britanniába is ellátogat, majd a tervek szerint Észak-Írországban zárja útját, ahol az új kormányfõvel találkozik. Az európai vezetõkkel folytatott egyeztetések központi témája az iráni atomprogram, mivel Bush távozása elõtt szeretne újabb szankciókat hozni az iszlám köztársasággal szemben.

A leköszönõ amerikai elnök a hatnapos búcsúkörút elsõ állomásaként az Európai Unió és az Egyesült Államok csúcstalálkozóján vett részt Szlovéniában. A közel három órás találkozót és munkaebédet egy modern üvegpalotában tartották a Kranj melletti Brdon, mely Szlovénia hófedte hegyeinek lábainál helyezkedik el. Az eseményen, melyet Bush azzal nyitott, hogy elnökként már nem tér vissza Európába, leginkább az iráni kérdéssel foglalkoztak.
Bush szeretné távozása elõtt megoldani az iráni atomkérdést, ezért szigorúbb intézkedések meghozatalát sürgeti az európai vezetõk számára. Az eddigi szankciók eredménytelennek bi­zonyultak. A Bush-kormány szerint Irán több terrorszervezet tevékenységét finanszírozza, többek között az iráni központi bankon, a Bank Markazin keresztül. Éppen ezért Amerika szeretné, hogy több iráni bankot vágjanak el a nemzetközi pénzügyi rendszertõl.
Az európai vezetõk biztosították az amerikai elnököt arról, hogy komolyan veszik Irán fenyegetését, de a jelenlegi diplomáciai folyamatoknak több idõt kívánnak szentelni. Ezért mindenképpen várni akarnak addig, amíg az EU fõképviselõje, Javier Solana Teheránba látogat, hogy egy (újabb) ösztönzõ csomagot ajánljon fel, amennyiben Irán felhagy az urándúsítással.
A találkozón végül is új pénzügyi szankciók meghozatalát helyezték kilátásba Iránnal szemben, melyekkel céljuk, hogy az iszlám köztársaság felfedje atomprogramjának részleteit, és hogy létesítményeiben engedélyezze a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vizsgálatát.
A csúcson más kérdések is felmerültek, többek között a dollár helyzete, valamint a globális felmelegedés. Az amerikai valutával kapcsolatban Bush kifejtette, hogy az erõs dollárpolitikát támogatja, de véleménye szerint a világ gazdaságai fogják megállapítani a pénznem értékét. A globális felmelegedéssel kapcsolatosan az elnök úgy vélekedett, hogy az olyan fejlõdõ gazdaságok nélkül, mint Kína és India, nem lehet megállapodást kötni.
Bush megemlékezett arról, hogy elnökként az elsõ európai útját szintén Szlovéniában kezdte, és a Brdo kastélyban találkozott elõször a volt orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal.
Az amerikai elnök ezt követõen Németországba utazott, ahol Angela Merkel német kancellár látta vendégül a Meseberg kastélyban, ahol Bush egy frissítõ biciklitúrát is tehetett. Az amerikai és a német vezetõ központi témája szintén Irán volt. Merkel hatalomra kerülése óta Németország visszavett az Iránnal folytatott kereskedelembõl: míg 2006-ban 6,8 milliárd dollár értékben exportáltak az iszlám köztársaságba, addig 2007-ben ez az összeg 5 milliárdra csökkent. Washington azt szeretné, hogy Németország ennél is többet tegyen, de számos német cég nem akarja üzleti kapcsolatát megszakítani Iránnal. Merkel pedig óvatosabb, mivel jövõre választásokra kerül sor, melyen õ is újraindul.
Bush Olaszországban Silvio Berlusconival találkozik, majd XVI. Benedek pápa audiencián fogadja. A hétvégén pedig Nagy-Britanniában a windsori kastélyban a Királynõ látja vendégül, továbbá Gordon Brown miniszterelnökkel vacsorázik. Az utolsó állomás a tervek szerint Belfast lesz. A búcsúkörút a korábbi európai utakhoz képest sokkal kellemesebb légkörben zajlik, mivel több új európai vezetõvel Bush baráti viszonyban áll.
Azonban úgy tûnik, az iráni elnököt a keményebb fellépés kilátásba helyezése továbbra sem rettenti el. Mahmúd Ahmedinezsád szerdán arról beszélt, hogy a Bush-éra a végéhez érkezett, és az amerikai vezetõ azon tervei, hogy megtámadja Iránt, és leállítsa atomprogramját, kudarcot vallottak. A több ezer ember elõtt tartott szónoklatban Ahmadinezsád „gonosznak” nevezte Busht, és leszögezte, a szankciók és nyomásgyakorlások hatására sem fogja Irán atomprogramját leállítani.