Danka Ildikó
Csökkentenék az anyasági támogatás mértékét

Két év alatt újra beindíthatók a gazdasági növekedés motorjai? Növekvõ foglalkoztatottság, húsz százalékkal magasabb bérek, csökkenõ adók, egyidejûleg az állami költségvetési kiadások ezermilliárd forintos csökkentése mellett. Az eddig szép álomnak tûnõ ígéretek valósággá válhatnak - állítják annak az új javaslatnak a kidolgozói, amelybõl alternatív kormányprogram lett. A javaslatot a kormány a dobogókõi ülésén is tárgyalta.

Holtzer Péter, Oriens tanácsadója a kormányülésen
Fotó: MeH

Az Oriens közgazdászai arra tesznek javaslatot a „Kilábalás” nevû tanulmányban, hogy a magyar gazdaság berozsdásodott struktúrájának megváltoztatásával hogyan húzható ki az ország szekere a megrekedésbõl. A szakemberek elsõsorban a gazdaság ösztönzõrendszerének megváltoztatásában látják a kulcsot az elmúlt évek gyakorlatával szemben, radikálisan szakítva az állam által betett „mesterséges fékek” mûködésével.
Az elképzelés újdonsága, hogy a gazdasági szereplõk ösztönzõit próbálja megváltoztatni hosszú távra, olyan rendszert létrehozva, amelyben megéri dolgozni és növekedni. A javaslatcsomag két év alatt végrehajtható - állítják a szerzõk. A végcél: egyszerûsíteni az adórendszert, átláthatóbbá tenni, csökkenteni a munkát terhelõ adókat, felszabadítani a vállalkozásokat a ma viselt terhek egy része alól. Mindeközben a szociális rendszerben olyan átalakításokat keresztülvinni, amelynek hatására növekszik az ösztönzés a legális munkavégzésre, és csökken annak lehetõsége, hogy azok is a segélybõl élést válasszák, akiknek lenne lehetõségük dolgozni. Mindemellett a szakképzést tovább korszerûsíteni, közelebb vinni a munkaerõ-piaci igényekhez, csökkenteni a bürokratikus terheket.
A szociális célú költségvetési kiadások rossz szerkezete miatt drámaian alacsonnyá vált a munkavállalási hajlandóság. A legfontosabb beavatkozási területek egyike éppen ezért ennek megváltoztatása. Ehhez viszont szükséges a munkával és a munka nélkül szerezhetõ jövedelmek közötti, ma még kis különbségek növelése, valamint az, hogy a szociális juttatások ténylegesen a rászorulókhoz jussanak el. A növekedés beindításához csökkenteni kell a munkavállalást terhelõ adókat, amit az állam szociális kiadásainak mérséklése tenne lehetõvé, elsõsorban ott, ahol a szociális juttatások ma nem ösztönöznek munkavállalásra.
A másik fajsúlyos kérdés a nyugdíjasok helyzete. Az Oriens elemzõi szerint a nyugdíjasokat a korábbi évek gyakorlata szerint egy nagy homogén csoportként kezelték - tévesen. A nyugdíjba vonulás éve is alapvetõen befolyásolhatta a megállapított nyugdíjat, arról nem is beszélve, hogy a ledolgozott évek száma alig-alig látszik az ellátások összegén. Az Oriens programját író közgazdászok szerint a nyugdíjak megállapításánál a munkaviszonyban nyújtott teljesítmények és idõ alapján jobban kell differenciálni.
A családtámogatásokat érintõ javaslatokban szintén a munkavállalási hajlandóság szinten tartása, a kisgyermekes anyák munkába való visszaállásának segítése a fõ irányelv. Az anyasági támogatásokat lerövidítenék másfél évre az eddigi három év helyett. A családi pótlékot foglalkoztatáshoz, a gyermek iskolába járásához kötnék. Egyik fele fix összeg alanyi jogon, másik fele adókedvezményként lenne érvényesíthetõ 3,6 millió forintig.
Az elemzõk szerint az eddigi költségvetési politika egy magas kiadási szintet konzerváló stratégiát folytatott, ezzel olyan pályára terelve a gazdaságot, ahol a magas adók torzító hatása egyre alacsonyabb növekedést tett lehetõvé. Az adórendszer megfelelõ irányú átalakítása miatt emelkedõ nettó béremelkedés többéves bérmegállapodásra is lehetõséget nyújt.
Az adórendszer átalakításával kapcsolatosan négy célt fogalmaztak meg az Oriens szakértõi: a munkakereslet minél nagyobb mértékû növelését, a kis- és középvállalatok minél nagyobb mértékû visszaterelését a legális szférába, a tényleges jövedelmek bevállalásának ösztönzését, valamint az egész rendszer leegyszerûsítését. A tervek szerint a teljes adóbevétel 700 milliárdos csökkenése mellett az áfa és a jövedéki adó emelése 300 millárd forint többletbevételt generál. Ennek köszönhetõen az élõmunka terhei már az elsõ évben 1000 milliárd forinttal csökkenthetõek.
A javaslat szerint háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetnének be, az evát és az echót eltörölnék, valamint a minimálbér-rendszert is megszüntetnék.