Erdei Judith
Rodosz

A rodosziak büszkék arra, hogy szigetük Apollón kedvence volt, aki annyira szerette ezt a helyet, hogy minden földi bájjal megáldotta. Legfõként rengeteg napsütéssel, hiszen itt az év 300 napján ragyog az ég. A nagy hódítók pedig kultúrájuk gazdag hagyatékával adóztak az utókornak. Én azonban arra hajlok, hogy Rodosz a ren­­geteg rózsáról kapta a nevét, amely már janu­árban elkezdi a bimbózást, és egészen õszig betölti illatával a szigetet.

Az Égei-tenger délkeleti részén elnyúló mandula alakú sziget a Dodekanészosz-szigetcsoport legnagyobb tagja: 78 km hosszú, és helyenként a 30 km szélességet is eléri.

Rodosz város

Különös, hogy Rodosz legismertebb jelképe a Colossus, amely már évezredek óta nem létezik, de nagyjából rekonstruálták a történészek, halhatatlanná téve ezzel a szigetet. A Kolosszus 30 méter magas, Hélioszt ábrázoló szobor volt, amelynek lábai a kikötõ két oldalán álltak, és hajók futottak be alatta. Kr. u. 226-ban egy földrengés elpusztította, megmaradt darabjait kereskedõk hordták széjjel.
A sziget fõvárosa õrzi a középkori kultúrák egyik legszebb mûemlék-együttesét, a johanniták által építtetett Nagymesterek Palotáját. Az épület alatt három szintes kazamata található, ami életmentõ volt a hosszú ostromok alatt, hiszen tömérdek élelmiszert tudtak itt elraktározni.
A török hódoltság idején már börtönként funkcionált. 1856-ban egy lõporrobbanás megrongálta, de az olaszok a harmincas években, korabeli krónikák alapján újjáépítették.
A nyaralónak szánt palotát ókori római tárgyakkal rendezték be Mussolininek és Umberto királynak. Érdekes ötvözete a város a keresztény lovagrendek és a török kultúra építészetének. Mediterrán utcácskák, sikátorok, minaretek és az antik görögség felbecsülhetetlen értékei.
A rodoszi Akropolisz az i. e. 2. századból származik. Itt találhatóak az Apollón szentély megmaradt oszlopai, valamint a Stadion épülete, amelyet teljesen feltártak.
Két strandja van a városnak: egy hosszan elnyúló kavicsos-sziklás az északnyugati oldalon, ami az állandó széljárás miatt a szörfösök paradicsoma. A város keleti oldala szélmentes, aprókavicsos-homokos strandja a családok számára ideális.

Kalithea Faliraki és Kolymbia

A keleti parton, Rodosz városától 10 kilométerre fekszik egy kivételes szépségû öbölben Kalithea. Már az ókorban ismert volt gyógyforrásairól. A tengerpart sziklás öblei a búvárok kedvelt helyszíne. Innen csak 3 km Koskinou, igazi õsi görög falu, eredeti rodoszi berendezésû házai és pazar virágoskertjei romantikus sétára csábítanak. Innen csak néhány km-re délre található a leghosszabb - 7 km - tengerparttal büszkélkedõ Faliraki. A legnépszerûbb üdülõövezetben minden a vakációról szól! Finomhomokos, lassan mélyülõ strandja miatt biztonságos kikapcsolódás a kisgyermekekkel érkezõknek is. Az északi szakaszon található a sziget egyetlen vízicsúszdaparkja, a település központjában pedig egy mini vidámpark. Tovább utazva déli irányba Kolymbia régió az érintetlen természet és kristálytiszta öblök felfedezõire vár. A velenceiek által épített Eukaliptusz útnál elcsendesedik a táj, és a nyüzsgéstõl távol a túrázók megpihenhetnek.

Lindosz

A Rodosz városától 50 kilométerre található Lindosz a régészet szerelmeseinek paradicsoma, a sziget egyetlen természetes kikötõje. Az ókorban Athéné szentélye állt a sziklaszirten. Közvetlenül az Akropolisz alatt 3500 éves város, kocka alakú házak és kavicsokból kirakott járdák maradtak fenn.