Sebestyén István
Futballkultusz

A futball Európa legjelentõsebb tömegeket megmozgató ereje. Az osztrák-svájci közös rendezésû kontinensviadal idején csak Bécsbe 600 ezer vendéget várnak, a mérkõzéseket pedig - persze összesítve - 8 milliárdnál több nézõ fogja a televízión keresztül megtekinteni. A futballõrület már vallási jegyeket ölt: istenként imádott kedvencek, harci díszek, kegytárgyként vásárolt szuvenírek - és nem kevés anyagi áldozat. Az eddigiek alapján úgy tûnik, gólokban, meglepetésekben és egyéniségekben ezúttal sem lesz hiány - a futballhívõk a helyszínen és a televíziókészülékek elõtt is azt kapják, amire számítottak.

Új õrület hódít Ausztriában: autósok tömegei „telepítettek” nemzeti színû zászlókat jármûveikre. A legnépszerûbb persze az osztrák, de látni olasz, portugál vagy éppen török lobogókat is. Alapesetben 5 ezer euró büntetést szabnak ki a zászlóval „villogó” autósokra - ám a szigorú „sógorok” az Európa-bajnokság egy hónapjára feloldották a tilalmat. De nem csak az eddig Ausztriában közel egymilliós mennyiségben értékesített zászlók iránt alakult ki már-már vallási zarándokhelyek kegytárgyaihoz fogható kereslet. Friedrich Bauernek, az ajándéktárgyakat értékesítõ ausztriai Mitraco nevû marketingcég vezetõjének nyilatkozata szerint nagy keletjük van a nemzeti színû sálaknak, a trikóknak, a „törzsi jelek” felfestéséhez szükséges arcfestékeknek és a bohókás kalapoknak is. A cég vezetõje szerint a lelkes drukkereknek köszönhetõen 3-3,5 millió eurós többletbevételre tehetnek szert idén.

A zarándoklat egyébként sem kevés áldozatot kíván a futballhívõk tömegeitõl. A hétvégi Svédország-Spanyolország csoportmérkõzésre a legalacsonyabb kategóriás belépõjegy is 400 ezer forintba kerül - és akkor az utazásról, szállásról, esetleg további meccsek megtekintésérõl még nem beszéltünk. A döntõre szóló belépõjegy ára az egymillió forintot is meghaladja. Gera Zoltán, a magyar válogatott csapatkapitánya a Heteknek elmondta, sajnálja, hogy nagyon sokan már jobban rajonganak a futballért, mint Istenért: „Ez több, mint szórakozás: vallás és kultusz tömegek számára.”
A nemzeti jelképek hódítása egyébként azt is jelzi, hogy a határok feloldásán fáradozó Európában a futballt tömegek használják ki nemzeti önazonosságuk kifejezésére, erõsítésére. Érdekes jelenség, hogy ezzel párhuzamosan viszont a válogatottak etnikai összetétele egyre vegyesebb. A házigazda svájciak keretében éppúgy szép számmal találunk „külföldi” játékosokat, mint a franciáknál vagy akár a németeknél, ahol a támadók között olyan neveket olvasunk, mint Gómez, Klose, Podolski, Kuranyi vagy Odonkor. (Érdekes jelenet volt, amikor a lengyeleket két góljával kiütõ Podolski a mérkõzés után tiszteletét tette a lengyel szurkolótábornál is. „Soha nem titkoltam, hogy ereimben lengyel vér folyik, miközben labdarúgóként Németországnak köszönhetek mindent” - jelentette ki a balszélsõ, akit a német sajtó ezért is az egekig magasztalt.) Nekünk magyaroknak ugyancsak vigasz lehet - még ha sovány is -, hogy az osztrákoknál Garics György, a román válogatottban pedig további három magyar nemzetiségû játékos szerepel, igaz, nevük elsõre nem felismerhetõ: Rat (Rácz), Cocis (Kocsis), Tamas (Tamás).

A szurkolókat szemmel láthatólag a legkevésbé sem érdekli válogatottaik „globalizálódása”. Kedvenceiket nemzetiségi hovatartozástól függetlenül - szó szerint - imádják. Sokszor egyébként õk maguk is vallási elemeket visznek a futballba: az imádkozás mellett keresztet vetnek, vagy kabalákat viselnek. (Az olasz válogatott a hollandok elleni mérkõzés elõtt testületileg vett részt egy katolikus misén.) Félisteni szintre persze nem ez, inkább a média emeli a tehetséges, ám emberi mivoltukon szinte már túlnõtt sztárokat, akik azután a stadionokba vonzzák, vagy a tévéképernyõ elé ültetik a tömegeket. Nem véletlen, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság a harmadik legnagyobb szabású sporteseménynek számít a világon, csupán a futball-világbajnokság és a nyári olimpiai játékok elõzik meg népszerûségben. Sõt, a négy évvel ezelõtti portugáliai kontinensviadal mérkõzéseit Európa számos országában többen követték nyomon, mint az athéni olimpia eseményeit. Akkor - összesítve - mintegy 7,9 milliárd nézõ izgulta végig a találkozókat, ami 165 százalékos növekedést jelentett a 2000-es Eb-hez képest. Az Eb ideje alatt csak Bécsbe 600 ezren érkeznek, annyian, mint szilveszterkor. Walter Kouba, Bécs város Eb-információs megbízottja hozzátette: az osztrák fõváros ebbõl mintegy négyszázmillió eurós bevételre számíthat. „Olyan társadalomban élünk, ahol a sport a gazdaság fontos részét képezi” - jelentette ki az illetékes.
Ami magát a futballt illeti, eddig úgy tûnik, a futballhívõk a helyszínen és a képernyõk elõtt is azt kapják, amit vártak. Játékukkal a németek, a portugálok, a hollandok, a spanyolok és a svédek már letették a névjegyüket. Meglepetés volt ugyanakkor a világbajnok olasz válogatott hollandoktól elszenvedett 3-0-ás veresége, és botlottak a címvédõ görögök is.
„Eljött a matematika ideje” - jegyezte meg lapunknak nyilatkozva Mészöly Kálmán. A volt válogatott labdarúgó ezzel arra utalt, hogy a csapatoknak már egymás eredményeit is erõteljesen figyelniük kell.
„Itt már nincsen jó vagy rossz csapat, fõleg hozzánk viszonyítva. Nem is értem, amikor egyes szakértõink arról beszélnek, hogy lassúbb a játék, alacsonyabb a színvonal, mint korábban. Az Európa-bajnokság a futball nagy ünnepe, minden mérkõzés kapcsán csak tanulhatunk” - hangsúlyozta Mészöly. Az olaszok veresége kapcsán úgy véli, Donadoni szövetségi kapitányt annyiban érheti ugyan kritika, hogy az olasz gólkirály Del Pierót nem kezdõként szerepeltette, illetve hogy a Milan játékosait favorizálta a Roma jó formában lévõ sztárjaival szemben. Ugyanakkor - vélekedett - Van Nistelroy gólja lesállásból született, ugyanis Panucci nem „jószántából” feküdt az alapvonalon kívül. „A magam részérõl még nem írnám le a taljánokat, bár a franciák és a románok ellen már nem hibázhatnak ” - mondta Mészöly.

Úgy véli, a kiváló csapatteljesítmények ellenére az egyéniségek fogják eldönteni, melyik válogatott meddig menetel. „Villa mesterhármast lõ, Ibrahimovic egy bombatalálattal eldönti a mérkõzést, Ballack meg óriási klasszis, mégis több mint 12 kilométert fut egy mérkõzés alatt, és még lehetne folytatni a sort Ronaldóval és a többiekkel” - mutatott rá az egykori kiváló labdarúgó.
Az Eb elõtt lehetett hallani olyan véleményeket, hogy - a görögök négy évvel ezelõtti defenzív játékához hasonlóan - a taktika a szépség, a gólok és az egyéniségek rovására mehet. Mészöly szerint ez eddig nem igazolódott be, sõt a legnagyobb izgalmak még hátra vannak.
Hasonlóan vélekedik Détári Lajos is. „Kiváló a meccsek színvonala, és az eddig megismert sztárok most sem okoznak csalódást. Nekem egyedül az olaszok és a franciák gyenge játéka meglepõ” - mondta az egykori világválogatott.