Szlazsánszky Ferenc
Terroristák házasodnak be magyar családokba
Hogyan látja az országot a Nemzetbiztonsági Hivatal?

Afrikai származású, terroristagyanús személyek házasságkötés révén próbáltak magyar állampolgársághoz jutni, Ázsiából pedig olyan diákok érkeztek magyar egyetemekre tanulni, akikrõl késõbb kiderült, hogy még érettségijük sincs. Megjelent a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyve.

Fotó: Vörös Szilárd

A napokban mutatták be a sajtó számára a Nem­zetbiztonsági Hivatal (NBH) 2007-es mûködését összegzõ évkönyvet. Szilvásy György, az NBH-t felügyelõ miniszter ennek kapcsán azt mondta: a nemzetközi terrorfenyegetettség szempontjából Magyarország továbbra is mérsékelten veszélyeztetettnek minõsül, ami megegyezik a korábbi évek eredményével. Ugyanakkor hazánk - mint a terrorizmus elleni küzdelemben elkötelezett ország - célpontjává válhat iszlám fundamentalista terrorszervezeteknek.
Az NBH szerint a mediterrán régióban az észak-afrikai terrorhálózatok jelentik a legfõbb veszélyt, míg Nagy-Britanniában az al-Kaida-kötõdésû pakisztáni csoportok. A miniszter azt mondta: több olyan eset a tudomásukra jutott, amikor olyan afrikai származású személyek házasodtak be magyar családokba, akikrõl késõbb - eltûnésük után - kiderült: valamely terrorszervezethez kapcsolódnak.
A schengeni-övezethez történt csatlakozásunk óta felértékelõdött a magyar állampolgárság, illetve a magyar okmányok, ami hatással van az illegális bevándorlásra. Ezzel kapcsolatban említette Szilvásy, hogy több, Ázsiából érkezett, önköltséges egyetemi oktatásra beiratkozott illetõ tûnt el az elsõ szemeszter végén, majd többükrõl kiderült, hogy még érettségivel sem rendelkeztek, vagyis a továbbtanulás csak ürügy volt a hazánkba való beutazáshoz.
Az évkönyv a gazdasági bûnügyek között elsõ helyen említi a pénzmosást. (A kifejezés egyébként a híres maffiózó Al Caponéhoz fûzõdik, aki illegálisan szerzett jövedelme egy részét mosodahálózatba fektette, így keverve össze a legális bevételeket a maffiapénzekkel.)
A pénzmosásra törekvõ cégeknél 2007-ben (is) megfigyelhetõ volt, hogy a tulajdonosok gyakran hajléktalanok vagy magyarországi elérhetõséggel nem rendelkezõ külföldi személyek. A számos esetben magasan kvalifikált elkövetõk ugyanakkor a háttérben maradnak, onnan mozgatják a szálakat. Általában feddhetetlen elõéletûek, kitûnõ és magas szintû államigazgatási, politikai és gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek. Az NBH megfigyelései szerint sokszor alkalmaznak köztörvényes bûncselekményekért korábban már elítélt személyeket. „Az ilyen szervezetek mûködésének felderítését nehezíti, hogy jellemzõ rájuk a magas fokú centralizáltság” - írja az évkönyv, konkrét adatokat, leleplezéseket azonban nem említ.

Szilvásy szerint azért nem, mert amennyiben az NBH sikerrel jár egy-egy bûnügy elkövetésének a megakadályozásában, akkor azért nem beszél róla, ha viszont megtörtént a bûnügy, onnantól az a rendõrség hatáskörébe tartozik, így viszont ezért nem beszél róla. Összességében mindenesetre sikeresnek nevezte az NBH tavalyi mûködését Szilvásy, és ennek alátámasztására kiemelte, hogy drasztikusan emelkedett az információcsere a külföldi társszervekkel, ami a magyar szolgálatok jó minõségû munkáját igazolja.
Kiemelt problémaként említi az évkönyv az áfacsalást, amely az Európai Unió teljes területén jellemzõ, és amelynek mértéke meghaladja az unió által a közös mezõgazdasági politika finanszírozására fordított összeget.
Az internetes bûnözés terén 2007 újdonsága - a régebb óta jellemzõ anyagi károkozáson túl - a technológialopás. Emellett az NBH szerint kiemelten fontos, hogy az elkövetõk sokszor a döntéshozók befolyásolására is törekednek, sõt, a támadások odáig is terjedhetnek, hogy lokális, országos vagy regionális számítógép-hálózatok megbénításával akaratukat megpróbálják rákényszeríteni a politikai, gazdasági döntéshozókra. A jelenségre jó példa a 2007. tavaszi észtországi eseménysorozat, amikor számítógépes bûnözõk több napra megbénították az észt kormányzati rendszer hálózatát.
Az NBH értékelése szerint a számítógépes bûnözõi körök tavaly megmutatták: a legváratlanabb helyeken és idõben, valamint a legváratlanabb módszerekkel képesek támadást indítani a világhálón. Kiderült továbbá, hogy szervezetten mûködnek, hatalmas pénzügyi háttérrel és kitûnõ szakembergárdával rendelkeznek.
A „Szélsõséges csoportok, szélsõjobboldal” alfejezetében az évkönyv meglepõ módon a Blood and Honour (Vér és Becsület) Hungária illetve a Pax Hungarica és a Mi Magunk Mozgalom nevû hungarista szervezeteket említi név szerint, valamint a hozzájuk köthetõ Becsület napja nevû, ezer érdeklõdõ jelenlétében megtartott rendezvényt emeli ki.
Nem említi viszont a Magyar Gárdát, a Magyar Önvédelmi Mozgalmat, illetve a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, noha ezekhez köthetõk az elmúlt évek erõszakos cselekményei, az MTV-székház felgyújtásától a nemzeti ünnepek tönkretételén, a nyíltszíni antiszemita és rasszista koncerteken és tüntetéseken át a rendõrökkel történt összecsapásokig.
A társadalomra veszélyes vallási mozgalmak fejezetben egyetlen szervezetet sem nevez meg az évkönyv, ám megállapítja, hogy továbbra is mûködnek olyan csoportok hazánkban, melyek a vallási tevékenység álcája mögött mentálisan és anyagilag is kizsákmányolják tagjaikat. Az évkönyv bemutatóján ezzel kapcsolatban feltett újságírói kérdésre a miniszter nem erõsítette meg, hogy a Szcientológia Egyházra utal a hivatal megállapítása, ám a sorok között olvasni képes érdeklõdõ számára ez nem kérdéses. Konkrét bûncselekmény ugyanakkor nem merült fel a nevezett közösséggel kapcsolatban.