Szubotics Mariann
A szolárium veszélyesebb a napnál
Világjárvány lett a bőrrák

A meleg idõ beköszöntével nagyon erõs - és a lehetõ legkárosabb - UVB-sugárzást jelzett a héten országszerte a meteorológiai szolgálat: a 10-es skálán közel 8-as fokozatot. Magyarország és Csehország felett található a föld második legnagyobb ózonlyuka, ajánlott tehát az óvatosság: bõrtípustól függõen 13 perc is elég lehet a leégéshez egy átlagos nyári napon.

A sokszor ismétlõdõ apróbb leégések pedig ugyanúgy bõrrákot okozhatnak, mintha csak egyszer, de alaposan a napon felejtjük magunkat.
A bõrrák ma a leggyorsabban terjedő ráktípus a világon.
„Ha az árnyékod rövidebb, mint te, menekülj!” - így hangzik az Amerikai Bõrgyógyászati Akadémia elsõ aranyszabálya. A kör­nyezetszennyezés és földünk felmelegedése miatt évrõl évre egyre égetõbb­nek érezzük a nap sugarait - függetlenül attól, hogy a napsugárzás szervezetünkre számos elõnyös hatással is bír, bár ezek lombárnyékos helyen is jól érvényesülnek.
Ma már kimondottan erõs, veszélyes mértékû ózonsugárzással számolhatunk. A nap ibolyántúli sugarai közül az UVB-sugarak a veszélyesebbek: behatolnak a bõrbe, és közvetlenül roncsolják a sejtmagok genetikai állományát. Nagy mennyiségben ezek a sugarak a felelõsek a bõr fájdalmas gyulladásáért, leégé­séért, valamint a rosszindulatú bõrdaganatok kialakulásáért.
A hosszabb hullámhosszú UVA-sugarak sokáig csak jótékony tulajdonságaikról voltak ismertek, de ma már tudjuk, hogy veszélyt jelentenek, hosszabb távon károsítják a bõrt, és öregedéséért felelõsek. Az utóbbi idõk vizsgálatai igazolták, hogy szerepet játszanak a bõrrák, elsõsorban a melanoma malignum kifejlõdésében.
A megnövekedett sugárzás többek között gyengíti az immunrendszert, és elõsegíti a szembántalmak (szürkehályog) kialakulását is.

Halál a bõrön

Ausztráliában már a fehér bõrszínt tekintik a szépség és az élet jelének. Nem is csoda, hiszen világszerte az utóbbi években ugrásszerûen megnõtt a bõrrákos betegek száma - a WHO jelentése szerint -, évente csaknem 10 százalékkal, azaz a leggyorsabban
terjed az összes daganatfajták között!
A szakemberek már egyenesen bõrrákjárványról beszélnek: a bőrrák világviszonylatban az összes daganatos megbetegedés 35-40 százalékát teszi ki.
Földünkön minden évben 2-3 millió nem festékes bõrrák és mintegy 130 ezer rosszindulatú melanoma - a bõr pigmenttermelõ sejtjeibõl kiinduló rosszindulatú daganat - fordul elõ.
A borús Nagy-Britanniában például húsz évvel ezelõtt alig adódott ilyen megbetegedés, most évente 6000 új beteget regisztrálnak. Az USA-ban minden ötödik, Ausztráliában minden második lakos betegszik meg élete során. A halálos esetek legnagyobb számát pedig a legveszélyesebb rosszindulatú melanomák adják, ami már a tüdõdaganat gyakoriságnövekedését is meghaladja.
Egy kutatás igazolta, hogy Magyarország és Csehország felett található a föld második legnagyobb ózonlyuka. Mindennek ellenére a magyarok még mindig nem veszik komolyan a veszélyt. „A melanoma agresszív, rosszindulatú betegség, amely évente mintegy 700 ember halálát okozza hazánkban. Figyelmeztetõ jel, hogy évekkel ezelõtt alig találtak rosszindulatú daganatot a kaposvári kórházban is, most pedig rohamosan emelkedik a számuk. Ráadásul a betegek is egyre fiatalabbak - fejtette ki a Heteknek dr. Battyáni Zita, a Kaposi Mór Oktató Kórház bõrgyógyászatának osztályvezetõ fõorvosa. - A bõrdaganat lehet nem melanoma eredetû, hámsejtekbõl kiinduló és melanoma eredetû, pigmentsejtes daganat. A legveszélyesebb az utóbbi, de az elõbbi, fõként a basalsejtes carcinoma is gyakori rosszindulatú bõrdaganat, ám ebben nem lehet meghalni.”
A melanoma a rendszeresen szoláriumozók között is jóval gyakoribb: sõt, nekik nagyobb esélyük van a rákos megbetegedésre, mint azoknak, akik a természetes napfényben süttetik magukat - állapítja meg egyre több rákkutató. Csak kevesen tudják, hogy a mesterséges UV-sugárzás akár 15-ször is erõsebb lehet, mint a sugárzó déli napé!
Hazánkban a melanomát illetõen évi 5-7 százalékos növekedés tapasztalható. Tavaly már közel 2000 melanomás esetet regisztrált az Országos Környezet-egészségügyi Intézet.
A korai stádiumban felismert kór gyógyítható, míg az elõrehaladott állapotban felfedezett esetei gyakorlatilag kezelhetetlenek.
A minden emberen elõforduló anyajegyek - melyek nem betegségek, hanem önmagukban jóindulatú bõrdaganatok - hirtelen megváltozhatnak, szemmel láthatóan megnövekedhetnek, elváltozhat a színük, aszimetrikussá válhat a megjelenésük. Ilyenkor azonnal bõrgyógyászhoz kell fordulni, mert felmerül a rosszindulatúság veszélye. A kóros változást számos tényezõ, így mechanikai sérülés is elõsegítheti. És persze a leégés: egy emberélet során 3-5 ilyen esemény már aggasztó lehet.
A fõorvosnõ elmondta, hogy minél világosabb egy ember bõre, annál nagyobb számban jelenhetnek meg, elsõsorban a korábbi leégések, valamit az örökletes tényezõk miatt, a testén az anyajegyek, és annál nagyobb a kockázata a bõrrák kialakulásának is. A túl sok napozás, a túl gyenge fényvédõ krémek használata, a szoláriumozás és a gyakori leégés mind extra kockázatot jelentenek a melanoma kialakulásának szempontjából. Fõként azok veszélyeztetettek, akik csak idõnként élnek intenzíven a nap örömeivel. Tipikus tévhitek, hogy a napbarnított bõr egészséges, hogy a barnaság véd a napsugárzás ellen, vagy hogy nem lehet leégni felhõs idõben, vízben, üveg mögött vagy „csak” séta közben.

Mit tehetünk?

Ha tehetjük, 11 és 15 óra között ne menjünk napra, ugyanis ilyenkor az árnyékban is nagyon erõs az UV-sugárzás. Ne feledjük: tökéletes fényvédõszer nem létezik, csak olyan, ami erõsen lelassítja - de nem akadályozza meg - a leégés folyamatát. Minél kevesebbet tartózkodjunk tehát tûzõ napon. Az embert ért sugárzás mennyisége az élet során összeadódik: minél többször ég le valaki gyermekként, annál nagyobb az esélye a felnõttkori melanomának. A kicsiket ezért sokkal inkább óvni kell a napfénytõl, magasabb faktorszámú és speciális fényvédõket kell használniuk, és a ruházatukra is jobban kell ügyelni (fejvédõ, napszemüveg). Ám minden nyaralónak fokozottan vigyáznia kell, mert mind a vízparton, mind a hegyekben erõsebb az UV-sugárzás. Külföldön már hosszú ujjú, speciális anyagú fürdõtrikókban vagy pólókban fürdõznek az emberek.