M. Varga Katalin
Bábolna földje
Romokban az egykori világcég

A hajdani magyar „csoda”, az átkosban kiépített „birodalom” mára egy torzó, csõdtömeg lett. Muzeális gépsorok, bérelt földek és adósságok. A megmaradt két leányvállalat földterületének, maradék eszközállományának értékesítése és a Bábolna Zrt.-hez tartozó földek tartósbérlete körül komoly zavar alakult ki. A Magosz szerint „szoci panama” húzódik a háttérben.

Részben vagy egyáltalán meg nem valósult stratégiák a rendezésre, reorganizációs törekvések, kormánydöntéseken alapuló, egymástól független privatizációs tervek, sikertelen privatizációs kezdeményezések jellemzik a bábolnai gazdaság történetét a rendszerváltás óta. Az állam tulajdonában levõ Bábolna cég élén egymást váltották az aktuális politikai vezetés által delegált igazgatók. Közülük az utolsók 2008. március elején felszámolási eljárás megindítását kezdeményezték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. javaslatára. Mindez a vállalat szállítói és köztartozásai miatt vált elkerülhetetlenné. Döntésüket többszöri, sikertelen privatizációs kísérlet elõzte meg.
Ismét elõtérbe került hát a nagy múltú mezõgazdasági vállalkozás használatában lévõ közel 13 ezer hektár termõföld helyzete, melynek haszonbérlete 2012-ig érvényes. A jelenleg már csak 180 fõt foglalkoztató cég (tíz éve 6500 embernek adott munkát) dolgozóinak bejelentették a felszámolásról szóló döntést.
Egy kormányhatározat szerint az állami vagyonkezelõ akkor írhatja ki a Bábolna Zrt. (5600 ha föld) privatizációs tenderét, ha a leányvállalatok - Kerteskõi és Szendrõi Gazdaság - eladása megtörtént. A felszámolási eljárás megindítását megelõzõen több alkalommal megjelent a két gazdaság eszközvagyona és a hozzájuk tartozó földterületek értékesítésével kapcsolatos felhívás.
A Kerteskõi Gazdaság új tulajdonosa a Dél-Magyarországon lovas farmot mûködtetõ Walter András vezette konzorcium lett. A vagyon tizedáron lelt új gazdára. A beérkezett ajánlatok többsége a gyõzteséhez hasonló volt, és bár Walterék eddig egyetlen kiíráson sem indultak, a Bábolna Zrt. részvényeseként elõvásárlási joguk volt a földterületre.
A Szendrõi Gazdaság helyzete annyiban bonyolultabb, hogy arra egyszerre ketten is pályázatot írtak ki: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) Zrt. és kicsivel késõbb a felszámoló TM-Line Zrt. is. Somogyi Ferenc, a felszámoló ügyvezetõ igazgatója elmondta lapunknak, hogy a zavarok miatt a földhasználat értékesítésének felfüggesztését kérte, és felhívta a pályázókat ajánlataik ismételt benyújtására. Somogyi szerint a rossz vezetõi és tulajdonosi döntések vezettek a hatalmas mértékû értékvesztéshez, és szomorú, hogy a kiürült holding kapcsán aligha beszélhetünk értékmentésrõl.
A Magosz szerint a szendrõi területet egy nyírbátori székhelyû kft. és 23 magánszemély együtt pályázta meg. A „fideszközeli” szervezet úgy tudja, hogy utóbbiak strómanok, a gazdasági társaság egyik tagja pedig Veres János pénzügyminiszter korábbi cégének könyvvizsgálója. „Azt kérjük Veres János pénz­ügy­mi­nisz­tertõl, hogy hozzák nyilvánosságra annak a 23 magánszemélynek a nevét, akik a Kelet Grain Kft.-vel együtt pályáztak. Függesszék fel a szendrõi állami gazdaságra kiírt pályázat elbírálását. Hirdessenek moratóriumot az állami földek területén, ugyanis, ha ez nem történik meg, addig a Magosz semmilyen egyeztetésen - ami a földtörvénnyel kapcsolatos - nem kíván részt venni” - mondta Budai Gyula, a szövetség igazgatója.
A valaha a bábolnai céghez tartozó gazdára váró földvagyon birtokosa jelenleg az állami vagyonkezelõ, a MNV Zrt. A föld a károk elkerülése érdekében, az idei mezõgazdasági munkák befejeztéig a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokhoz került kényszerhasznosításra. A ménesbirtok 800 millió forintos kamatmentes tulajdonosi kölcsönt kapott e célra az államtól, amely idén év végén jár le, és fedezete a várhatóan 1-1,2 milliárd értékû termés.
Száraz Gábor, az MNV Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta lapunknak, hogy a területek hasznosítására várhatóan az év második felében kiírt nyilvános pályázat keretében kerül sor.
Az értelmetlenül lepusztult vagyontömeg kapcsán az egyik legfontosabb kérdés, hogy szakmai vagy pénzügyi befektetõk kezébe kerüljön-e a földhasználat lehetõsége, továbbá nincs-e olyan megoldás, amely pénzügyi injekciót és szakmai tudást, innovációt is hordoz. A máig talpon maradt, a minõségi és gazdaságos termelés gerincét adó mezõgazdasági nagyüzemek ugyanis nincsenek köny­nyû helyzetben. A gazdálkodásuk alapjául szolgáló termõföldet nem vásárolhatják meg, mivel a hatályos földtörvény értelmében csak belföldi magánszemélyek szerezhetnek termõföld-tulajdont, egyénenként maximum 300 hektárt, és nagyobb földterület megvásárlására vevõi közösséget kell alakítani. A moratórium 2011-ig tart, és politikai döntéstõl függ, hogy a hazai termelõk biztonsága megteremtõ­dik-e, vagy sem. Ha addig sem a hosszú távú bérlet, sem a földvásárlás lehetõsége terén nincs változás.
Az egyetlen virágzó bábolnai mezõgazdasági cég, az IKR Zrt. vezérigazgatója elmondta a Heteknek: jó hírû vetõmagüzemük mûködik a bábolnai földek tõszomszédságában, így hosszú távú haszonbérlet esetén, Bábolna hírneve a vetõmag-elõállítás magas fokú szakmai precizitást igénylõ tevékenységében maradhatna fenn. Szaxon J. Attila szerint az IKR elhivatott bábolnaiakból álló vezetése azt is elképzelhetõnek tartja, hogy felvállalnák az állami tulajdonú és folyamatos támogatást igénylõ Ménesbirtok Kft. vagyonkezelését is, hogy a szántóföldi tevékenység várható eredményébõl kiváltva az állami tõkeinjekciókat gondoskodhassanak a ménes és a történelmi épületegyüttes fenntartásáról.
Bábolna város önkormányzata szintén azt szorgalmazza, hogy a hasznosításkor lehetõség szerint a bábolnai székhellyel rendelkezõ cégek kapjanak lehetõséget vásárlásra vagy hosszú távú hasznosításra - tájékoztatta lapunkat dr. Horváth Klára polgármester, országgyûlési képviselõ. A bábolnai földek mezõgazdasági termelésben tartása érdekében pedig a Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés Me­zõgazdasági Bizottsága dolgozott ki három javaslatot.