„Izrael Állam a 20. század legnagyobb sikertörténete, hiszen a holokauszt
hamvaiból egy virágzó demokráciát sikerült felépíteni” - hangsúlyozta Aliza
Bin-Nun, Izrael magyarországi nagykövete a budapesti Hit Parkban rendezett
zsidó-keresztény konferencián. A rendezvénynek otthont adó Hit Gyülekezete
vezetõ lelkésze elmondta: „Tovább harcolunk az antiszemitizmus, az anticionizmus
és az iszlám történelemhamisítás ellen.”

Tízezren ünnepelték Izrael Állam 60. évfordulóját a Hit Parkban. A vezetõ
lelkész köszönti a nagykövet asszonyt
Fotó: Somorjai László
Aliza Bin-Nun kifejtette: „A vészkorszak romboló ereje és a háborús
veszteségek nem akadályoztak meg minket abban, hogy a nemzetek családjában
Izrael újra elfoglalja a helyét.” Mint mondta, Izrael azzal, hogy régi-új
nemzetként elutasította, hogy a holokauszt páratlan tragédiájában eltûnjön,
nemcsak a zsidóság, de az egész emberiség számára üzenetet hordoz: a remény nem
vész el, a hit ad erõt arra, hogy a romok helyén újra felépítsük az életet.
Az izraeli diplomata a rendezvényen szerzett tapasztalatait értékelve elmondta:
nagyon jó érzést jelent számára, hogy látja, milyen sok barátja van Izraelnek
Magyarországon, hiszen ez biztosítja õt arról, hogy a közösség támogatásának
köszönhetõen a zsidók soha nem lesznek egyedül ebben az országban. A diplomata
több ezer ember elõtt beszélt errõl vasárnap a Hit Gyülekezete Hit Park
elnevezésû budapesti csarnokában, ahol az egyház a pünkösdi rendezvénysorozatot
kiegészítve ünnepséget és konferenciát tartott Izrael születésének 60.
évfordulója alkalmából.
Aliza Bin-Nun beszélt a nemzete és Magyarország közötti egyre szorosabb
kapcsolatról is. „A Szovjetunió összeomlása és a magyarországi rendszerváltás
után a magyarok az elsõk között állították helyre a diplomáciai kapcsolatot
Izraellel. Azóta az együttműködés tovább mélyült, amelyben jelentõs szerepet
vállalt a Hit Gyülekezete is. Aliza Bin-Nun köszönetet mondott a közösségnek
azért, hogy anyagilag is segítette Izrael háború sújtotta településein élõ
gyermekek magyarországi pihenését. Kiemelte, hogy ez a közösség volt az
egyetlen, amely tavaly olyan izraeli gyerekek üdültetését vállalta, akik a Gázai
övezetben folyamatos rakétatámadásoknak vannak kitéve. A közösség idén újabb
akció keretében a korábbinál még több izraeli gyerek számára szervez balatoni
üdültetést.
Jehuda Sen, az Izraeli Turisztikai Minisztérium közép- és déleurópai igazgatója
kiemelte, hogy a Hit Gyülekezetének az ünnepsége a legnagyobb évfordulós
rendezvény egész Európában, és minden bizonnyal a legnagyobb olyan rendezvény,
ahol az európai evangéliumi keresztények ünneplik a zsidó államot. Sen elmondta,
szeretné, ha élõben közvetítenék a rendezvényt Izraelben, hogy bátorítást
meríthessenek belõle az ott élõk, legfõképpen azok, akik már elfelejtették, mit
is jelent az igazi cionizmus. Az igazgató elmondta, hogy a közösség által
szervezett tanulmányutak jelentik az Izraelbe irányuló magyar turistaforgalom
tíz százalékát.
Schönberger András pécsi fõrabbi beszédében utalt arra, hogy mindig vannak
pillanatok, amikor támaszra van szükség. Ezekben a pillanatokban a Hit
Gyülekezete eddig mindig kiállt a zsidóság mellett. „Most pedig együtt
örülhetünk Izrael létének, annak, hogy a zsidó állam épül, szépül és egyre
gyönyörûbb lesz” - tette hozzá. Reménysége szerint a milliárdnyi könnycseppen
újjáépülõ Izrael a mindannyiunk által várt megváltás elõkészítõje. „Hiszen el
fog jönni a messiási kor, amikor Izrael lesz az az ország, ahol örömmel tudjuk
majd együtt szolgálni a Mindenhatót” - mondta.
Raj Ferenc kaliforniai fõrabbi számára a holokauszt tragédiája után csodát
jelent, hogy egymás mellett láthatja az izraeli és a magyar zászlót a rendezvény
helyszínén. Úgy érzi, a közösségben megtalálta magyarországi testvéreit, hiszen
ez a közösség bebizonyította: lehet együtt élni, hiszen a Biblia az, ami
összeköt bennünket, hiszen mindannyian a „remény foglyai” vagyunk.
Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetõ lelkésze beszédében kiemelte: a
Szentírás egyértelmûen leszögezi, Isten célja az, hogy újra összegyûjtse népét,
Izraelt, a világ nemzetei közül, és visszavigye õket a saját földjükre, hogy ott
egységes nemzetté kovácsolja õket. Ez a folyamat pedig a szemünk elõtt zajlik,
ezért ünnepelünk. És ez az, ami választ ad arra a kérdésre, miért figyel a világ
erre a látszólag jelentéktelen méretû országra, és miért figyelnek a
keresztények százmilliói Jeruzsálemre.
„A megemlékezés mellett ma az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy elmondjuk:
nem értünk egyet a keresztény antiszemitizmussal, sem az e mögött álló
teológiával, amit általában helyettesítési teológiának neveznek, és amely
évszázadokon keresztül meghatározta a keresztény gondolkodásmódot és teológiát”
- folytatta az egyházvezetõ. A fordulatot a protestáns keresztény cionista
gondolkodók hozták, akik azt hirdették: Isten nem vetette el a zsidóságot. Ezt a
nézetet az egyháztörténészek általában futurista teológiának nevezik.
Mint Németh Sándor elmondta, Izrael létezése nagyban hozzájárult a Biblia
hiteles értelmezéséhez. Hiszen ezzel bibliai alapon is tarthatatlanná váltak a
helyettesítési teológia állításai. Ugyanis egyre több keresztény számára
világos, hogy Izrael megalakulása és léte nem csupán korunk meghatározó
világpolitikai fejleménye, hanem üdvtörténeti jelentõségû esemény. Ennek alapján
indult el a különbözõ felekezetekben a keresztény-zsidó megbékélés és párbeszéd.
Az evangéliumi kereszténység harcol az antiszemitizmus és anticionizmus ellen,
és visszautasítja az iszlám történelemhamisítás minden formáját, amely kétségbe
vonja Izrael elõjogát a Szentföldhöz, tagadja Izrael létét és annak templomát
is.
Az Izrael melletti aktív szolidaritásba egyaránt beletartozik a morális kiállás
Izrael mellett, valamint a gyûlöletkeltés és a terror áldozatainak karitatív
támogatása is - zárta szavait a Hit Gyülekezete vezetõ lelkésze.
Az ünnepséget izraeli zsoltárdalok közös éneklése, valamint Pajor Tamás és
Gerendás Péter elõadómûvészek mûsora egészítette ki.