Sebestyén István
Figyel a munkáltató
Belenézhetnek a f otilde nökeink a genetikai adatainkba?

Az állásinterjú részeként elvégzett DNS-tesztbõl reménybeli munkáltatónk megismerheti etnikai hovatartozásunkat vagy akár azt is, hogy génjeink alapján milyen betegség érhet el bennünket nagy valószínûséggel. Nyilvánvalóan csökkenne a „versenyképességünk”, ha kiderülne mondjuk az elhízásra, a cukorbetegségre vagy akár a skizofréniára való hajlamunk. Sõt: ebben az esetben a biztosítók is magasabb díjat számolnának fel nekünk. Jogvédõk szerint ez ma már bármikor megtörténhet, éppen ezért lett volna szükséges az ezzel kapcsolatos tiltást belefoglalni a múlt héten megszavazott humángenetikai törvénybe. A jogszabályt jegyzõ genetikaprofesszor szerint mûvitáról van szó.

Falus András

A honatyák egyhangúlag szavazták meg a genetikai adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló törvényt, amely részletesen szabályozza, hogy a gyógykezelés, illetve a tudományos kutatás során keletkezõ adatokhoz ki és miként férhet hozzá. Érdekes egybeesés, hogy az USA-ban szintén a napokban írt alá az elnök egy, a témában megalkotott új jogszabályt. Ám, amíg az utóbbi határozottan tiltja, hogy a munkáltatók és az egészségbiztosítók DNS-teszteket kérjenek, addig a magyar döntéshozók ezt - két erre irányuló módosító indítvány ellenére - nem látták szükségesnek külön kikötni.
Érdek- és jogvédõ szerveztek azonnal „rárepültek” a témára, felhívva a figyelmet a genetikai diszkrimináció veszélyére. Az emberi génállományból ugyanis ma már viszonylag egyszerû módon megállapíthatóak öröklött tulajdonságaink, különféle betegségekre való hajlamaink vagy akár származásunk is. A vizsgálatok ma még igen drágák, de a technológia fejlõdésének köszönhetõen a jövõben akár rutinvizsgálatként is „átvilágíthatnak” bennünket.
A törvény körül mûvita alakult ki - állítja mindezek ellenére Falus András, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója. A professzor, aki szerzõként jegyzi a jogszabályt, hangsúlyozta: alaptalan az a félelem, hogy a munkáltatók és a biztosítók visszaélnének a genetikai adatokkal, hiszen egyáltalán meg sem kaphatják azokat. „Egy 1999-ben, valamint egy 2002-ben elfogadott törvény értelmében genetikai vizsgálatot csak bûnügyi eljárás keretében, továbbá egészségügyi terápiás kezelés vagy kutatás céljából lehet végezni. A most elfogadott és évente korrigálható jogszabály éppen azt garantálja, hogy ezek az adatok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. A törvény egyértelmûen meghatározza a hozzáféréshez való jogosultságot: a páciensen és az orvoson kívül még a hozzátartozók is csak speciális esetben tudhatják meg a vizsgálat eredményét.
„Mi, kutatók például egy adott személy DNS-ét vizsgálva csak a kódot ismerhetjük meg, és nem tudjuk azonosítani a vizsgált személyt” - fogalmazott Falus András. Hozzátette továbbá: a biztosítók eddig is kérhettek - bármiféle vizsgálat nélkül - genetikai információkat az ügyfelektõl, például érdeklõdhettek a családon belüli örökletes beteg­sé­gekrõl (sõt, hasonló kérdések egy üzemorvosi vizsgálat során is elhangoznak).
A professzor szerint azért is volt elengedhetetlen a humángenetikai törvény megalkotása, mert ezzel lehetõvé válik, hogy Magyarország bekapcsolódjon a nemzetközi genetikai kutatásokba. Ennek ugyanis feltétele az ezzel kapcsolatos adatok biztonságának garantálása.
„A közlekedésbõl véve az analógiát, eddig úgy tekintettek ránk nemzetközi szinten, mintha az utainkon nem lenne érvényben a KRESZ” - jegyezte meg Falus András. Hangsúlyozta, azért is fontos hazánk „felzárkózása”, mert a rohamosan fejlõdõ genetika segítségével ma már számos betegségre való hajlam feltárható, és ezek közül egyre többet - például a leukémia vagy a rák egyes fajtáit - nagy hatékonysággal tudnak gyógyítani is.
„Ha én most a munkáltatók oldalán állnék, akkor nyilvánvalóan azt mondanám, hogy az ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja. Szakszervezeti szakértõként viszont azt mondom: jobb félni, mint megijedni, hiszen a humánerõforrás-menedzserek mindig hamarabb ébrednek, mint a munkavállalók” - jelentette ki lapunknak Migács Tibor, a LIGA Szakszervezetek szakértõi osztályának vezetõje. Mint elmondta, konkrétan attól tartanak, hogy ha ez ma még nem is gyakorlat, egy alkalmassági vizsgálat során (vagy nagy értékû életbiztosítás megkötése esetén) levett vérmintából bármikor kinyerhetõek genetikai adatok.” Azzal kapcsolatban, hogy az elfogadott törvény éppen ezeknek az adatoknak a kezelését szabályozza, úgy fogalmazott, hogy konkrét törvényi tiltás hiányában egy esetleges jogvita kapcsán a bíró állásfoglalásától jelentõs mértékben függene a per kimenetele. „Azt szeretnénk, ha fel sem merülhetne az a lehetõség, hogy egy munkavállaló - akár vélt vagy valós elõnyök reményében - genetikai információkat szolgáltasson saját magáról.”
Az Ombudsmani Hivatal szak­ér­tõje, Sziklay Júlia szerint a helyzet nem annyira súlyos, mint a híradásokból kitûnik, ugyanis az általános jogelvek, a nemzetközi egyezmények és a hazai törvények megóvnak a genetikai adatokkal való visszaéléstõl. „Ugyanakkor, ha már ezen a területen - egyébként más vonatkozásban megfelelõ - törvény született, hasznos lett volna, ha a munkáltatókkal és a biztosítókkal kapcsolatos kitétel belekerül. Nem értjük, hogy ez az eredeti tervezetben szereplõ rész - a genetikai adatok alapján történõ hátrányos megkülönböztetést tiltó szakasszal együtt - miért került ki végül a szövegbõl” - fogalmazott.
„Több európai uniós dokumentum is megfogalmazza, fontos törvényi szinten megtiltani, hogy bárkit genetikai adatszolgáltatásra lehessen kötelezni. Erre most meg volt a lehetõség, de nem használtuk ki” - mutatott rá Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért betegjogi programvezetõje.