A világban felhasznált energiahordozók többsége négy-öt országból
származik. Ez az aránytalan elosztás sok más nemzet energiafüggõségét
okozza. Ezért mind több országban tették kötelezõvé a töltõállomások számára
a bioetanol és a biodízel tartását, és komoly tervek készültek az
elõállításukra. Azonban a piac hamar felülírta az ipar elképzelését, gyorsan
drágulni kezdtek a gabonaárak, a biojövõbõl így egyelõre csak a szép tervek
maradtak.

Több mint tíz bioetanolgyár épülhet két éven belül Magyarországon,
amennyiben minden a befektetõk reményei szerint alakul - mondta két évvel
ezelõtt az agrárminisztérium képviselõje egy a mezõgazdaság jövõjével foglakozó
fórumon. A tervek szerint a bioüzemanyag-szektor tartós növekedési pályára
állította volna a halódó ágazatot. „Az agrárszektorban több tízezer dolgozó
juthat majd munkához, az ország intervenciós gabonakészletére, pedig gyógyír
lenne a bioüzemanyag-termelés” -fogalmazott akkor Gõgös Zoltán agrárállamtitkár.
Mára azonban minden megváltozott: a bioenergiáról kiderült, hogy drágább, mint a
benzin és a gázolaj. Felhasználása csak jelentõs uniós és nemzeti támogatással
növelhetõ, ráadásul az élelmiszer-piaci árak az elmúlt két évben közel 50
százalékkal drágultak.
2006-ban, amikor az Egyesült Államokban kötelezõvé tették a benzinkutaknál a
bioüzemanyag-kiszolgálást, a kukorica ára hat hónap alatt a duplájára nõtt. A
bioetanol elõállításában az Egyesült Államok és Brazília jár az élen, míg a
legjelentõsebb biodízelgyártó az Európai Unió. Az unióban és az USA- ban
többnyire kukoricából, míg Brazíliában cukornádból állítják elõ a bioüzemanyagot.
Ha a bioüzemanyag-felhasználást vizsgáljuk az összes üzemanyag-felhasználáson
belül, akkor megfigyelhetjük, hogy Brazíliában meghaladja a 10 százalékot, igaz,
ott már 1993 óta kötelezõ a használata. Az USA-ban 2-3 százalékot tesz ki, ott -
mint már említettük - „csak” 2006 óta kötelezõ a felhasználás. Az EU-ban 1-2
százalékot tesz ki ez az arány, ez a helyzet jellemzi Magyarországot is -
tájékoztatta lapunkat Popp József, az Agrárkutató Intézet igazgatója.
Brüsszelben azonban az uniós képviselõk célul tûzték ki, hogy 2010-ig a
tagországok érjék el az 5,75 százalékos arányt, 2020-ra pedig a 10 százalékot.
Ehhez jelentõs támogatást biztosítottak, a következõ hat évben 120 milliárd
forint összegû segítséget ígértek a kukoricát termelõ hazai gazdáknak.
Az etanollufi azonban hamar kidurrant, a tavalyi évben az intervenciós
kukoricaárakat másfélszeresen túlhaladta a gabonák szabadpiaci ára. Ebben a
megváltozott világgazdasági környezetben a gazdák már nem akarnak alacsonyabb
áron kukoricát termelni. Popp József szerint drága kukoricából csak még drágább
üzemanyag állítható elõ.
A kutató szerint azonban még minden képlékeny a bioágazatban, mert a világ nem
ülhet ölbe tett kézzel, várva a kétszáz dolláros olajárat. Az olajárrobbanás
újra az alternatív energiák keresése felé löki a gazdaságot, valószínûleg a
bioüzemanyag-sztorinak sincs még vége, hiszen a környezetszennyezés további
hatásaival is rövidesen számolnia kell a gazdaságnak.
A bioüzemanyag-felhasználás azt jelenti, hogy elvileg nem kerül több szén-dioxid
a légkörbe, mint amenynyi szén-dioxidot a növény megtermel. Tehát fosszilis
energiahordozókkal szemben óriási elõnye a bioüzemanyagnak, hogy a
szén-dioxid-kibocsátást jelentõsen mérsékeli - mondta Popp József lapunknak.
Ma Magyarországon csak két helyen gyártanak bioüzemanyagot, Gyõrben és
Szabadegyházán - fejtette ki a Heteknek Kósz Tamás gazdaságkutató. A hazai
benzinkutaknál ugyan már lehet kapni az E85 üzemanyagot, ami 85 százalékban
tartalmaz bioetanolt, de egyelõre a kereslet igen kicsi a környezetbarát
üzemanyag iránt.
Ezen a helyzeten csak egyféleképpen lehet változtatni: az üzemanyag ára teheti
környezettudatosabbá a magyar fogyasztókat - állítja a szakértõ. Ahhoz, hogy
legyen jövõje a hazai bioüzemanyagnak, a kormányzat határozott támogatására
lenne szükség. Az eddig tiltólistán szereplõ génkezelt kukoricából, magas
terméshozam mellett, komoly gazdasági tényezõ lehetne a magyar
bioüzemanyag-ágazat. A kormány döntését erõsen befolyásolja az unió szakértõinek
jelentése, amely a bioetanol-elõállítás gazdaságosságát vizsgálta az elmúlt
években. A kutatás eredménye alapján valószínû, hogy a szakbizottság a bioetanol
alapanyag-elõállítás uniós támogatásának leállítására tesz javaslatot a
közeljövõben, ami végleg megpecsételheti az ágazat sorsát.
Zsemberi László, a BKZ Beruházás-fejlesztõ Zrt. vezérigazgatója, nem osztja a
komor jóslatokat.
A szakember elmondta, hogy Svédországban már jelenleg közel 400 töltõállomásnál
lehet 85 százalék etanolt tartalmazó E85-öt tankolni, és 2020-ra az ország
teljes kõolajfüggését fel kívánják számolni a svédek. A svéd modell gazdaságilag
is követhetõ, ráadásul hazánk adottságai ideálisak a szükséges gabonák
termeléséhez és a bioetanol-gyártáshoz. A gazdákat hosszú távú beszállítói
szerzõdésekkel lehet megnyerni, sõt a második generációs bioetanol-elõállítás
során még komolyabb piac nyílna az energianövényeket termelõ gazdák számára. A
BKZ Zrt. projektjei közvetlenül 300, közvetetten mintegy 10 ezer embernek
adhatnak munkát, így az etanolipar összesen akár 30 ezer munkahely fenntartását
is lehetõvé teheti - vélekedett lapunknak Zsemberi László. A beruházási
szakember szerint a környezõ országok nem ilyen mereven reagálnak az
élelmiszer-piaci változásokra, ezért ha nem cselekszünk idõben, a magyar
kukoricából rövidesen a határon túl fognak majd bioetanolt gyártani.