Nem kíméli a természet a földet, a múlt héten ciklon söpört végig
Délkelet-Ázsián, közel százezer emberéletet rántva a pusztulásba Burmában, a
héten pedig Délnyugat-Kínában követelte a földrengés tízezrek életét.

Hatalmas pusztítást végzett az a 7,9-es erősségű földrengés, amely hétfõ
délután rázta meg Kína dél-nyugati tartományait. Az áldozatok ismert száma pedig
úgy nõ, ahogy a mentõalakulatok érik el fokozatosan a földrengés által sújtott
térséget. Lapzártánkkor már 15 ezer halálos áldozatról tudósított a Xinhua kínai
állami hírügynökség, míg a romok alatt rekedtek számát 26 ezerre, az eltûntek
számát pedig 14 ezerre becsülték. A tragédia tényleges mértéke azonban várhatóan
csak napok múlva fog kiderülni.
Az elsõ rengést még vagy 30 utórengés követte, melynek következtében a 30
négyzetkilométeres epicentrumban az épületek kétharmada összedõlt. Mivel a
földrengés a kora délutáni órákban rázta meg Kínát, a legtöbb ember a
munkahelyén vagy az iskolában tartózkodott, így az összeroskadó épületek több
tízezer embert temettek maguk alá.
Ven Csia-pao kínai miniszterelnök nagy médiafelhajtás mellett azonnal a
helyszínre utazott, hogy az áldozatokat támogatásáról biztosítsa. „Az idõ életet
jelent” - mondta, és ígéretet tett arra, hogy a hatóságok mindent meg fognak
tenni annak érdekében, hogy minél több ember életét megmentsék. Ennek érdekében
mintegy százezer katonát rendeltek ki a földrengés sújtotta térségbe, akik
gyakran csak gyalogszerrel - és ezért csak napokkal a tragédia után - tudták
megközelíteni a katasztrófával érintett városokat, mivel az utak nagy része
használhatatlanná vált. Sok helyen a földrengés szakította fel az utakat, máshol
a hegyekrõl lezúduló föld és kõtörmelék tette lehetetlenné a közlekedést.
Csia-pao ellátogatott egy iskolához is, ahol több száz gyerek rekedt a romok
alatt. Itt szintén ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek a gyerekek
megmentése érdekében. Ellátogatott emellett egy sportcsarnokba is, ahol több
mint 10 ezer ember keresett magának menedéket a katasztrófa után.

A földrengés epicentruma Szecsuán tartomány Vencsuán megyéjében volt,
Pekingtõl mintegy 1500 kilométerre délnyugatra. A földrengés erejérõl árulkodik,
hogy még a kínai fõvárosban is perceken keresztül lehetett érezni a föld
mozgását. Ahogy a mentõalakulatok elérték Vencsuán tartományát, az õket fogadó
látvány „borzalmasabb volt, mint amit el tudtunk volna képzelni”. A földrengés
epicentrumában elhelyezkedõ Jingcsiu városban közel 8 ezren vesztették életüket,
a város lakosságának háromnegyede. Li Csengiun, Szecsuán tartomány
kormányzóhelyettese szerint mintegy 3,5 millió ember vált hajléktalanná a
tartományban.
A 27 éves Zang Csuanlin elmondta, hogy 52 éves édesanyja a barátnõjével
tévézett, mikor rájuk szakadt az épület. Mivel akkor még sehol nem voltak a
mentõalakulatok, maga kezdett el ásni a romok között. Késõbb két ismeretlen
csatlakozott hozzá, és négy órával késõbb megtalálták édesanyja holttestét. A
vezetéknevének elhallgatását kérõ Li kettős tragédiát szenvedett. Felesége
Csuanlin anyjával volt a katasztrófa pillanatában. Lányát pedig az iskola
épülete temette maga alá. A gyerek nem halt meg azonnal, a tragédia után még
hallani lehetett a segélykiáltását: „Papa, szabadíts ki innen!” De mivel nem
volt, aki segítsen, a kislány hangja késõbb már nem volt hallható.
De vannak szerencsére túlélõk is. A mentõalakulatok tagjai örömkiáltásban törtek
ki, amikor egy nyolc hónapos terhes asszonyt élve emeltek ki a romok közül. A 34
éves Zang Csiaojan ötven órát töltött a romok között, miután összedõlt az
apartmanház, ahol lakott. Bejcsuán térségében egy hároméves kislányt mentettek
ki élve a romok közül, halott szüleinek a teste alól, több mint negyven órával a
földrengés után.
Egy hétemeletes kórház összeomlott, az alsó három szint egymásra zuhant, az épen
maradt felsõ szintekrõl összekötött ágylepedõkbõl készült köteleken ereszkedtek
le az emberek. Az életben maradt orvosok az utcán próbálták ellátni a
sérülteket, de csak a legalapvetõbb ellátást tudták biztosítani a számukra.
Másutt is tele vannak a kórházak sebesültekkel, sok helyen az utcán állították
fel az ágyakat, ott próbálják meg ellátni a sérülteket. Nem egy helyen maguk az
orvosok és a nõvérek adnak vért, hogy a sérült embereket elláthassák.
Kínában nem ismeretlen a természeti katasztrófa: egy 1976-os földrengés több
mint 250 ezer ember halálát követelte.