Papp Levente, Brüsszel
Dübörögnek a cseh–szlovákok
Uniós növekedési prognózis

A Bizottság elõre­jel­zése szerint a vártnál alacsonyabb lesz a növe­kedés üteme az unió­ban. 2009 nehéz év lesz a fejlett EU-tag­államok számára is, ráadásul az infláció könnyen elszabadulhat. Szlovákia és Csehország egyre inkább zárkózik fel Nyugat-Európához, míg Romániának komoly nehézségekkel kell szembenéznie.

Az Európai Unió Bizottsága közzétette az idei és a jövõ évi gazdasági prognózisát. A jelentés szerint a vártnál minden tekintetben alacsonyabb lesz a növekedés üteme az EU-ban. A gazdaság lelassulásának egyik fõ oka az USA gazdaságának megtorpanása, különös tekintettel a tengerentúli ingatlanpiaci válságra, amely a nemzetközi pénzpiacokat is destabilizálta. Joaquin Almunia gazdasági és pénzügyi biztos szerint a másik meghatározó tényezõ a magas nyersanyag- és élelmiszerárak miatt kialakult inflációs nyomás, amelyet az erõs euró csak részben tudott kompenzálni. 2008-ban az EU gazdasági növekedési üteme 2 százalék, 2009-ben 1,8 százalék lesz a prognózis alapján, ezen belül az euro­övezeté még alacsonyabb, hiszen a fejlettebb országokban mindig nehezebb látványos növekedést generálni. Fél évvel ezelõtt még fél százalékkal magasabb volt az elõrejelzés. Almunia szerint a vártnál magasabb infláció okot ad az aggodalomra, ugyanis idén márciusban már a 3,8 százalékot is elérte, de a tervek szerint jövõ­re 3 százalék alá szorítják. Almunia biztos nyomatékosan felszólította a tagállamokat, hogy a rövid távú gazdasági érdekek miatt ne hozzanak inflációt gerjesztõ gazdaságpolitikai döntéseket, ezzel ugyanis elindítanának „egy inflációs spirált, ami az alacsonyabb jövedelmû családokat sújtaná”.
Az unió gazdasága rugalmasnak bizonyult, és eddig viszonylag jól állja a világgazdasági viharokat. A Bizottság szerint az USA-ban a gazdasági növekedés elmarad az unióétól, csupán 0,9 százalékos, pedig tavaly még 2 százalék fölötti volt. Ráadásul az unióban jelenleg alacsonyabb a munkanélküliség, mint 15 éve bármikor. Ez annak is köszönhetõ, hogy az elmúlt 2 évben 7,5 millió új munkahely létesült, a következõ 2 évben pedig 3 millió új munkahely teremtését prognosztizálják az EU-országokban. Ez ugyan alig fele az elõzõ ciklusénak, de még mindig jónak mondható. 2009-ben általános tendencia, hogy minden tagállamban megtorpan a növekedés, mivel az infláció megfékezése szigorúbb költségvetési politikát követel meg.
A tagállamok között persze jelentõs különbségek vannak, ezért az átlagos adatoknál többet mondanak az egyes országok mutatói. Nagy-Britan­niá­ban a költségvetési deficitet idén és jövõre sem sikerül a 3 százalékos plafon alá nyomni. A Bizottság akár szankcionálhatja is ezért a briteket, bár erre kicsi az esély, mivel eddig egyetlen EU-tagállam sem kapott még semmilyen büntetést a magas deficit miatt. Sajnos még mindig a magyar deficit a legmagasabb, de 2008-ra akár 3,6 százalékra is csökkenhet. Európa nagy gazdaságai közül a spanyoloknál várható a legdinamikusabb növekedés, szám szerint az idén 2,2, jövõre pedig 1,8 százalék. Az olasz gazdaság a legkomótosabb a nagyok között és az egész EU-ban egyaránt. Idén csupán fél, jövõre 0,8 százalékos növekedéssel számolhatnak. Ehhez képest a magyar 2-3 százalék körüli teljesítmény nem is tûnik olyan rossznak, persze nem szabad elfelejteni, hogy a fejlett gazdaságok növekedési üteme mindig alacsonyabb, és ha utol akarjuk érni õket, akkor nekünk többszörös növekedést kell produkálnunk. Mint például Szlo­vákia, aki a legparádésabb növekedést mutatja az egész EU-ban, idén 7, jövõre 6,2 százalékkal. Ráadásul az infláció is az uniós átlag körül mozog, ami elérhetõ közelségbe hozza a szlovákok számára az eurót. Egy OECD által készített jelentés szerint a szlovákok és szomszédaik, a csehek akár 10 éven belül elérhetik a nyugat-európai átlagot a vásárlóerõ tekintetében. Hazánk ettõl ugyan elmarad, de mégsem kell akkora nehézségekkel szembenéznünk, mint keleti szomszédunknak, Romániának. A Moody’s londoni hitelminõsítõ szerint a pozitív strukturális változások és a stabil nö­vekedés ellenére is Románia még több évtizedre van a fejlett uniós gazdaságok szintjétõl. A magyar adóskockázati besorolás négy fokozattal jobb a románnál a Moody’s minõ­sítése alapján.