Hechs László
Derült égből
Titkos vizsgálat az izraeli kormányfő ellen

Ehud Olmert nagy izgalommal várta a májust. Ez a hónap - gondolhatta joggal - tele lesz örömmel és csupa jó hírrel. Bár a korábbi korrupciós ügyei még nem zárultak le, kezdtek elaludni. A Winog­rad-jelentésrõl ma már senki sem beszél. A palesztinok­kal folytatott tárgyalások és a szír játszma két­­­ség­telenül elhalványította a kormányfõ elleni vizsgálatokat. Izrael Függetlenségi Napján a bejelentkezett elõkelõ vendégek - Bush, Sarkozy, Berlusconi és mások - egymásnak adják majd a kilincset. Amikor Olmert kezdte úgy érezni, hogy „a sírból hozta vissza” a miniszterelnökségét, hir­telen rászakadt az ég.

Az izraeli Nemzeti Nyomozó Hatóság a hétvégén váratlanul gyanúsítottként hallgatta ki saját rezidenciáján a kormányfõt. A 90 percen át tartó kihallgatás után a bíróság a nyomozó hatóság kérelmére titkosította az eljárást. Sem a nyomozók, sem az eljárás célszemélyei, Olmert kormányfõ és egykori hivatalvezetõje, Sula Zaken - akit az elmúlt napokban négy alkalommal is kihallgattak - nem nyilatkozhat.
A hivatalvezetõ házi õrizetben van, és a kormányfõt is csak a kihallgatás elõtt két nappal értesítették a vizsgálat megindításáról. Ezekkel az intézkedésekkel akarták elkerülni, hogy Olmert Zakennal egyeztesse álláspontját. A titoktartás csak növeli a találgatásokat. A híresztelések szerint egy meg nem nevezett külföldi állampolgártól törvénytelenül pénzt fogadott el a kormányfõ. Olmert ellen két év leforgása alatt öt büntetõ ügyben indult vizsgálati eljárás.
A kormányfõ sorsa most a legfõbb ügyész kezében van. Ha úgy dönt, hogy a kormányfõ ellen vádat emel, és ez a vád olyan súlyos, mint amilyennek állítják, akkor Olmertnek le kell mondania. E kötelezettsége nem törvényen, hanem a Legfelsõbb Bíróságnak az Arje Deri-ügyben hozott határozatán alapul. A Rabin-kormány belügyminisztere, Deri ellen korrupciós vádat emeltek, ám Deri nem akart lemondani, Rabin kormányfõ pedig nem akarta õt felmenteni. Az ügyben társadalmi szervezetek panaszt nyújtottak be a Legfelsõbb Bírósághoz. A legfõbb bírói testület döntése: a vád súlyossága és a betöltött hivatal fontossága miatt Rabinnak fel kellett mentenie õt. A precedens a mostani kormány­fõt is kötelezi.
Ha a kormányfõ és az egész kormány le is mond, ez a knesszetet nem érinti, feltéve, hogy Peresz elnök talál olyan parlamenti képvi­selõt, aki a parlament többségének támogatásával képes kormányt alakítani. A Kadimának azonban belsõ választásokat kell tartania annak érdekében, hogy eldöntse, ki kövesse Olmertet a kormányfõi székben. Ha azonban az elnök nem talál alkalmas kormányfõjelöltet a Kadi­mában vagy más pártban, olyat, aki képes új kormányt alakítani, akkor az elnöknek nem marad más választása: fel kell oszlatnia a knesszetet, és új választásokat kell kiírnia.
Livni külügy- és Barak honvédelmi miniszter várakozó állásponton van. Kétszer is meggondolják, hogy felszólítják-e a kormányfõt távozásra. Korábban Livni és Barak is megégette magát egyszer, amikor hiába szólították fel lemondásra a kormányfõt. Livni tavaly májusban, az elõzetes Winograd-jelentést követõen tette ezt meg. Barak pedig, amikor egy évvel ezelõtt felváltotta Amír Perecet a Munkapárt élén. Az is óvatosságra inti õket, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatások egy­értelmû Likud- és Netanjahu-fölényt mutatnak. Egy új választás ma egyiküknek sem érdeke.