Vissza a tartalomjegyzékhez

Mester Ivett
Sör, paintball, sztriptíz, kaszinó
Hozzánk járnak bulizni az angol fiatalok

„A Kelet Párizsa, a legjobb sztriptízbárok városa, a sörmennyország” - ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják Magyarországra a bulizásra éhes nyugat-európai fiatalokat a kifejezetten legény- és leánybúcsúkra, sörtúrákra specializálódott utazási és programirodák.

A Gellért-hegy, a Lánchíd, a Parlament, a Vár, a Műcsarnok vagy a Szépművészeti Múzeum - minden, amire büszkék lehetünk, egy cseppet sem érdekli azokat a fiatalokat, akik egyre gyakrabban látogatják hazánkat kifejezetten bulizás céljából. Kultúránkra nem kíváncsiak, viszont keresik az olcsó piát, az olcsó szórakozást, az olcsó magyar lányokat. A kicsapongást kínáló lehetőségekről egyre több hirdetést lehet fellelni a világhálón.
„Egy ilyen utazás megszervezése a következőképpen zajlik: a fogadó ország megtervez különféle programokat, összeállít bizonyos csomagokat, melyeket aztán meghirdet, a beutaztató ország pedig a tényleges igény alapján felveszi a kapcsolatot a szervező céggel” - tudtuk meg Budai Zsolttól, aki több évig dolgozott a szakmában.
Mint mondja, leginkább a legénybúcsúk a felkapottak, ahol az utazás célja, hogy az esküvő előtt még egyszer - szerintük talán utoljára - felhőtlenül jól érezze magát a vőlegény és baráti köre. De gyakoriak az olyan társaságok, akik a diploma megszerzése után - sokszor a szülők pénzén - mennek el „kicsit kiereszteni a gőzt”. Éppen ezért ezek az utak kifejezetten a féktelen szórakozásról és a „macsós” programokról szólnak.
A legnagyobb népszerűségnek a paint-ball, a tatai tankvezetés, a Trabant-rally (Budapesttől Szent­endréig), a lóversenyzés és az éleslövészet örvend, de van lehetőség balatoni vitorlázásra is. Azt azonban mondani sem kell, hogy a fővárostól távol eső helyek jóval kisebb tábort vonzanak, hiszen a fő motiváló erő maga a budapesti éjszaka. A pesti és budai night-clubok, sztriptízbárok, kaszi­nók tárt karokkal várják a külföldi csoportokat. A programszervező irodák sokszor szerződésben állnak velük, így garantáltan mindenki jól jár, ráadásul a hosszú távú, jól működő munkakapcsolatok érdekében annak is kisebb az esélye, hogy csúnyán átverik a vendéget.
És hogy mennyibe is kerül egy ilyen út? Természetesen ez függ az időtartamtól és a választott programoktól, de azt leszögezhetjük, hogy nem kell olyan nagyon mélyen a zsebbe nyúlni! Már 175 angol fonttól (kb. 60 ezer forint) vehetik a bőröndöt az angol fiatalok, persze a felső határ a csillagos ég. Egy átlagos csomag általában egy hosszú hétvégére szól (2 éj - 3 nap), tartalmazza a programok árát, egy VIP-belépőt valamelyik night- clubba, egy sztriptízestre, a reptéri illetéket, az idegenvezetést és a szállást, ami legtöbbször háromcsillagos hotelekben történik. A fapados légtársaságoknak köszönhetően pedig a repülőjegy sem horribilis összeg, így marad elég pénz a félkarú rablókra és a táncoslányokra, na és persze a taxis fuvarokra, melyek nélkülözhetetlenek egy végigivott este után.
Az idegenvezetőnek az a feladata, hogy végigkísérje a programokon a 10-15 főből álló csapatot, majd másnap a következő programra összeszedje a társaság használhatóbb felét. Az excsoportkalauz elmondta lapunknak: „Volt már rá precedens, hogy valaki annyira részeg volt másnap, hogy nem tudott részt venni az aznapi programon, ráadásul van, amikor a szálláshely látja kárát a féktelen bulizásnak, hiszen felspanolt kedélyállapotban könnyebben törik a berendezés, így sok szálloda nem is látja szívesen a legénybúcsús csoportokat.”
Létezik egy más típusú utazás is a buliturizmuson belül, az úgynevezett kocsmatúra, mely szigorúan egy estére korlátozódik, és egy hosszabb (általában Európán körbevezető) utazás állomását képezi. A kocsmatúrák jellegzetessége, hogy potom öt-hat ezer forintért a csoportot egy este alatt végigvezetik Budapest 4-5 jellegzetes kocsmáján, ügyelve arra, hogy a nagyérdemű olyan helyeket lásson, amiket máshol nemigen látna, és ahol szívesen fogadják annak ellenére, hogy külföldi. Ebbe a kategóriába tartozik a Kazincy utcai Szimpla, a Kuplung, az Ellátó, a Szóda, melyek hangulata többeket is visszacsalogatott már Budapestre.
Joggal merül fel a kérdés, hogy valóban csak egy romkocsma vagy a „Bérelj limuzint sztriptíztáncosnővel!” program vonzza Magyaror-szágra a külföldi fiatalokat? Hazánk kulturális öröksége cseppet sem érdekli őket? A válasz sajnos kiábrándító. Bár a programok közé be lehet válogatni kulturális időtöltést is, az igazság az, hogy ezt alig néhányan teszik. A cél itt a szórakozás, és nem Budapest megtekintése. A legtöbb fiatalt hidegen hagyja, hogy Budapesten, Bukarestben vagy éppen Pozsony-ban mulat, s bármennyire is szomorú, pár hónap múlva sokan arra sem emlékeznek, hogy melyik városban töltöttek el három-négy napot teljes delíriumban - valahol Kelet-Euró­pában.