Vígh Gábor
Szakítópróba
Válságban az SZDSZ: kivel és merre menjenek?

Az elveink fontosabbak, mint a hatalom - hangoztatja büszkén a koalícióból való kilépése óta az SZDSZ. De vajon fogja-e konstruktívan támogatni a Szabad Demokraták Szövetsége a kisebbségben kormányzó MSZP-t úgy, hogy júniusban elnökválasztásra készülõdnek, és ez megoszthatja a pártot? Eközben az sem tudható, hogy az egész­ségügyi reform „bedõlésével” mi lesz a párt új irányvonala.

Fotó: Vörös Szilárd

„A párt alakulása óta nem tudok ilyen fajsúlyos döntésrõl, ami ekkora egységben született volna meg” - utalt lapunknak Kóka János pártelnök az SZDSZ-nek a kilépésrõl formálisan is döntõ hétvégi küldöttgyûlésére, ahol 84 százalék szavazott a koalícióból való kilépés mellett. Ennek ellenére érdekes momentum lehet a június 7-ére tervezett teljes tisztújítás és az azt megelőző öthetes elnökválasztási kampány.
Egy párton belüli forrásunk szerint ugyanis többen kritizálták Fodor Gábort, mivel a rendkívüli kül­dött­gyûlésen mondott beszédével tu­laj­donképpen elindította a kam­pányát, jelezve, hogy versenybe száll az elnöki székért. Nem ért egyet ezzel a megállapítással Gulyás József, az országos tanács elnöke, Fodor legutóbbi kampányának vezetõje, aki szerint egy ilyen alkalmat az SZDSZ küldöttjelöltjei elõtt a potenciális elnökjelöltek kihasz­nálnak.
„A jelölési folyamat ezen a héten kezdetét veszi, tehát az elnökválasztási kampány és a tisztújítási kampány megindult az SZDSZ-ben” - tette hozzá. Azt azonban Gulyás is elismerte, hogy az erõsebb felütés, az erõsebb mondanivaló az SZDSZ jövõjével, megerõsítésével kapcsolatosan Fodor Gábor beszédében volt, ezt utána a küldöttek reakciója is jelezte. (Szerintük és a sajtó szerint jelzésértékû, hogy Fodor kapta a leghangosabb tapsot.)
A gyûlésen szintén jelenlevõ forrásunk szerint Fodor beszéde úgy „jött le”, hogy „persze, persze, lépjünk ki a koalícióból, de valahogy úgy fogalmazott, hogy aki igennel szavaz, az úgy szavazzon igennel, hogy vezetõváltás legyen”. A felszólalók közül volt, aki kikérte magának, hogy az õ igenje a napirendre vonatkozott, nem a pártvezetés lecserélésére.
Gulyás József szerint egyébként Kóka felajánlása - miszerint koalícióra lépne Fodor Gáborral - is értel­mez­hetõ egyfajta kampány­üzenetként, miszerint amikor kilép az SZDSZ egy parlamenti koalícióból, akkor számára a párton belüli koalíció a legfontosabb. „Ilyen koalíciót azonban nem az elnökválasztási kampány elõtt kötnek a riválisok, hanem az eredmény ismeretében. Ugyanakkor a folytatás nagy kérdései a beszûkült szavazóbázis kiszélesítésérõl és a kisebbségi kormányzáshoz való viszonyról a június 7-éig zajló vitákban kerülnek majd elõ, de igazából csak az elnökválasztás után és annak függvényében dõlnek el” - összegezte a kérdést az Országos Tanács elnöke.
Kérdéses viszont, hogy az elnökválasztáson vesztes fél beáll-e úgy a gyõztes mögé, mint tette azt tavaly Fodor Gábor. Eörsi Mátyás szerint azonban nem kell félni egy pártszakadástól, mert a két eddigi jelölt személyét és a támogatóik habitusát ismerve nem lesz pártszakadás, hiszen 3-4 száza­lékról nincs hova szakadni.
Gulyás József sem fél ettõl, hiszen a tavalyi tisztújítási kampányban is erõs különbség volt a jelöltek között tartalmilag és személyileg is, ennek ellenére a kampányban - ami egy kulturált politikai vita formájában valósult meg - minden mérés azt mutatta, hogy egy erõsödés volt. „A kampány végére 5 százalék fölötti értéket mértek az SZDSZ-nek. Önmagában egy verseny, egy tisztújítás nem gyengíti, hanem erõsíti a pártot” - véli a politikus.
„A választás nem valami rossz dolog, hanem a demokrácia ünnepe. Ilyen módon én nem tartok attól, hogy ez a választás szétszakítja a pártot, ellenkezõ módon arra számítok, hogy ezen a választáson a küldöttgyûléstõl egy világos, új, egyértelmû felhatalmazást kapok, illetve kap a vezetés, hogy megvalósítsa a programját konstruktív ellenzéki szerepben” - mondta el lapunknak Kóka János jelenlegi pártelnök.
Eörsi Mátyás szabad demokrata ügyvivõ szerint azért is léptek ki a koalícióból, hogy rákényszerítsék a szocialistákat: olyan döntéseket hozzanak csak, amelyek tényleg szükségesek az országnak. „Amíg azt gondolják, hogy ezeket mi erõszakoljuk rájuk, addig itt nem lesz elõrelépés” - ismertette a probléma gyökerét a képviselõ.
A hétvégén egyébként Fodor Gábor is a kilépés mellett érvelt, de hozzátette, hogy tévednek azok, akik szerint ez gyógyír minden bajra, ugyanis szerinte az országnak nem „gúzsba kötött kisebbségi kormányzásra” van szüksége. A Fodor által vizionált új politika személyi és tartalmi megújulást egyaránt, valamint egy júniusban kötendõ új koalíciót is tartalmazna.
Kóka János azonban hétfõn már be is nyújtotta az átszervezett frakciómunkával kapcsolatos álláspontját, amit a frakció tudomásul is vett. „Ennek a pártnak a morális tartása, a becsülete, a saját értékei fontosabbak, mint a hatalom. Én erre az erõre tudok építeni, és elnökként mindenkit, aki tud és akar dolgozni, munkára hívok” - ismertette a jelenlegi elnök a saját kampányüzenetét.
A rendkívüli küldöttgyûlésen több pont is elhangzott, amire nagyobb hangsúlyt szeretne helyezni a liberális párt, ilyen az adótörvények módosítása, illetve a kisebbségek védelme is, melyeket hétfõn Kóka János a parlamentben is ismertetett két másik program mellett. Érdekes ugyanakkor az egészségügy hirtelen cserbenhagyása, de forrásunk szerint a két markáns liberális program az adó- és egészségügy volt, ezek közül az utóbbi „bedõlt”, így már csak a másik maradt. Kóka napirend elõtt a parlamentben is ismertette terveit, melyek között a legfontosabb a liberális alternatíva megjelenítése lesz, de kiemelt figyelmet kap a közteherviselés átalakítása, az emberi jogok, a demokrácia és a fogyatékkal élõk védelme, illetve az önkormányzatok és ezen belül a fõváros is.