Lukács András
Sok beszéd, több hiba
Szavahihetőségükért küzdenek a demokrata jelöltek

Ha el nem is döntötte, de mindenképpen fordulót hozott a demokrata elnökjelöltek küzdelmében a pennsylvaniai elõválasztás. Ebben kulcsszerepet játszott az a televíziós vita, amely során nem az elnökjelöltek programjai, hanem választhatóságuk került elõtérbe, ebben pedig kétségkívül Hillary Clinton szerepelt jobban.

Nem tudni, hogy ki lesz a Demokrata Párt jelöltje John McCainnel szemben a no­­vem­beri elnökválasztáson, egy azonban biztos: a két demokrata aspiránsnak sikerült kölcsönösen gyengítenie egymás esélyeit. Legutóbb Barack Obama került hátrányba: a pennsylvaniai kampány komoly kárt tett abban a képben, amelyet sikerült felépítenie a megelõzõ hónapokban. Az év elején szinte transzcendens figuraként tûnt fel, aki az ország és a világ minden problémájára új megoldásokat ígért.
A pennsylvaniai elõválasztás elõtt ez a kép jócskán megsérült. Híres San Franciscó-i beszédét követõen Obama már nem a „megváltó”, sokkal inkább egy elitista, komoly felsõbb­rendûségi tudattal rendelkezõ politikus képét mutatta. A londoni Times elemzése szerint Obama San Franciscóban olyan oldalát mutatta be, amely üzeneteinek hitelességét kérdõjelezi meg. A lap szerint a beszéd, illetve az, hogy mást mond az elitnek San Franciscóban, és mást az alsó középosztálynak Pennsylvaniában, cinizmust takar.
Háborús hasonlattal élve Pennsylvaniában a felek nem könnyûlovassággal, sokkal inkább nehéztüzérséggel vonultak fel - ennek meg­fe­lelõen sikerült is komolyabb kárt tenniük egymásban. Hillary Clinton titkos fegyverének a jelöltek vitáját rendezõ ABC csatorna bizonyult. Ugyanis - a korábbi vitákat rendezõ CNN-nel szemben - nem az ilyenkor szokásos kérdéseket tették fel a gazdasággal, az iraki háborúval vagy a nemzetbiztonsággal kapcsolatban, hanem szinte kizárólag a kényes kérdésekre koncentrált, ezekbõl pedig Barack Obamának jutott több.
Az ABC eljárása meglehetõsen megosztotta a közvéleményt - az adást több mint tízmillióan nézték élõben. A mûsort követõen a csatorna 19 ezer levelet kapott, ezek jelentõs része azt kifogásolta, hogy a riporterek miért fókuszáltak ennyire a jelöltek gyenge pontjaira. Charles Gibson és George Stephanopoulos, a vita moderátorai azzal magyarázták támadónak tûnõ fellépésüket, hogy ezúttal nem a programokra, hanem a választhatóságra koncentráltak. Bár a riporterek mindkét jelöltet alaposan „megszorongatták”, a vita Hillary Clintonnak kedvezett, akinek „csak” egy ferdítésérõl kellett számot adnia. A volt first lady ugyanis egy korábbi mûsorban azt állította, hogy boszniai látogatásuk során golyózápor fogadta õket, a filmfelvételeket visszanézve azonban kiderült, hogy ez távolról sem volt igaz.
A televíziós vita ugyanakkor rávilágított Obama kijelentésére, miszerint az emberek elkeseredésükben a valláshoz meg a fegyverekhez fordulnak. Ez Hillary Clinton számára magas labdának bizonyult, amelyet maradéktalanul ki is használt. Clinton hangsúlyozta, hogy Obama a vallás és a hit alapkoncepciójával kapcsolatban téved, hiszen annak nem feltétele vagy oka a rossz gazdasági helyzet.
Az ABC riporterei természetesen nem mulasztották el, hogy Wright tiszteletessel ápolt kapcsolatáról kérdezzék az illinois-i szenátort, akinek korábbi mentora egyre nagyobb tehertételt jelent, és szintén gyengíti a megválaszthatóságát. Thomas Cushman, a Wellesley College szociológiaprofesszora, egyben a Journal of Human Rights nevû lap szerkesztõje szerint például egyetlen magas pozíciót betölteni szándékozó politikus sem választhat magának olyan mentort, mint Jeremiah Wright tiszteletes, nemcsak politikai, hanem vallási nézetei miatt sem. „Wright ugyanis annak a fekete felszabadítási teológiának a követõje, amely az Egyesült Államok vallási konvencióinak határain kívül esik. Csak azért, mert Obama szabatosan és racionálisan fejezi ki magát, hihetjük-e azt, hogy elnökként nem fogja ezt a teológiát követni?” - kérdezi Cushman.
Wright tiszteletes mellesleg nem hagyta munka nélkül a sajtót. A múlt vasárnap a washingtoni National Press Clubban megtartott sajtóbeszélgetésen ugyanis ismét vitatható kijelentéseket tett, amelyek semmi jót nem ígérnek Barack Obama kampányának. Jeremiah Wright a fekete felszabadítási teológiáról tartott elõadását követõen saját vendégeinek folyamatos ovációja mellett gunyorosan és dölyfösen válaszolt a feltett kérdésekre, miközben azon élcelõdött, hogy szívesen lenne akár alelnök is Obama mellett. A korábbi kijelentései miatt õt ért kritikákat azzal utasította el, hogy azok valójában nem ellene, és még csak nem is Barack Obama ellen, hanem a fekete egyház elleni támadások.
Wright semmit sem korrigált korábbi vitatható kijelentésein, éppen ellenkezõleg: újra megismételte, hogy az Egyesült Államok terrorista politikát folytat más országokkal szemben, ennek volt a következménye az ikertornyok elleni merénylet. Wright meg sem próbálta magát „visszafogni” - ezért konzervatív elemzõk szarkasztikus hangnemben arról elmélkednek blogokon, hogy esetleg a Clinton-kampányhoz tartozik. Szemmel láthatóan azon igyekezve, hogy provokálja az újságírókat, azt ecsetelte, mennyire nagyra tartja Louis Farrakhant: „Õ az egyik legfontosabb hang a 20. és 21. században. Az összes fekete meghallgatja, függetlenül attól, hogy egyetértenek vele vagy sem, de figyelnek rá. Ne mondják meg nekem, hogy kik az ellenségeim és kik a barátaim. Louis Farrakhan nem az ellenségem. Õ nem tett rám láncokat, nem tett rabszolgává.”
A pennsylvaniai forduló és az azóta történtek fényében nem meglepõ, hogy a verseny fordulathoz ért. Egy április végén közzétett AP közvélemény-kutatás szerint Hillary Clintont esélyesebbnek tartják a McCainnel szembeni küzdelemben, mint riválisát. A felmérés szerint, míg Hillary Clinton jelen pillanatban 50-41 százalékra gyõzne McCainnel szemben, addig az Obama-McCain párviadal kiegyenlített lenne.