Ha el nem is döntötte, de mindenképpen fordulót hozott a demokrata
elnökjelöltek küzdelmében a pennsylvaniai elõválasztás. Ebben kulcsszerepet
játszott az a televíziós vita, amely során nem az elnökjelöltek programjai,
hanem választhatóságuk került elõtérbe, ebben pedig kétségkívül Hillary Clinton
szerepelt jobban.

Nem tudni, hogy ki lesz a Demokrata Párt jelöltje John McCainnel szemben a
novemberi elnökválasztáson, egy azonban biztos: a két demokrata aspiránsnak
sikerült kölcsönösen gyengítenie egymás esélyeit. Legutóbb Barack Obama került
hátrányba: a pennsylvaniai kampány komoly kárt tett abban a képben, amelyet
sikerült felépítenie a megelõzõ hónapokban. Az év elején szinte transzcendens
figuraként tûnt fel, aki az ország és a világ minden problémájára új
megoldásokat ígért.
A pennsylvaniai elõválasztás elõtt ez a kép jócskán megsérült. Híres San
Franciscó-i beszédét követõen Obama már nem a „megváltó”, sokkal inkább egy
elitista, komoly felsõbbrendûségi tudattal rendelkezõ politikus képét mutatta.
A londoni Times elemzése szerint Obama San Franciscóban olyan oldalát mutatta
be, amely üzeneteinek hitelességét kérdõjelezi meg. A lap szerint a beszéd,
illetve az, hogy mást mond az elitnek San Franciscóban, és mást az alsó
középosztálynak Pennsylvaniában, cinizmust takar.
Háborús hasonlattal élve Pennsylvaniában a felek nem könnyûlovassággal, sokkal
inkább nehéztüzérséggel vonultak fel - ennek megfelelõen sikerült is komolyabb
kárt tenniük egymásban. Hillary Clinton titkos fegyverének a jelöltek vitáját
rendezõ ABC csatorna bizonyult. Ugyanis - a korábbi vitákat rendezõ CNN-nel
szemben - nem az ilyenkor szokásos kérdéseket tették fel a gazdasággal, az iraki
háborúval vagy a nemzetbiztonsággal kapcsolatban, hanem szinte kizárólag a
kényes kérdésekre koncentrált, ezekbõl pedig Barack Obamának jutott több.
Az ABC eljárása meglehetõsen megosztotta a közvéleményt - az adást több mint
tízmillióan nézték élõben. A mûsort követõen a csatorna 19 ezer levelet kapott,
ezek jelentõs része azt kifogásolta, hogy a riporterek miért fókuszáltak ennyire
a jelöltek gyenge pontjaira. Charles Gibson és George Stephanopoulos, a vita
moderátorai azzal magyarázták támadónak tûnõ fellépésüket, hogy ezúttal nem a
programokra, hanem a választhatóságra koncentráltak. Bár a riporterek mindkét
jelöltet alaposan „megszorongatták”, a vita Hillary Clintonnak kedvezett, akinek
„csak” egy ferdítésérõl kellett számot adnia. A volt first lady ugyanis egy
korábbi mûsorban azt állította, hogy boszniai látogatásuk során golyózápor
fogadta õket, a filmfelvételeket visszanézve azonban kiderült, hogy ez távolról
sem volt igaz.
A televíziós vita ugyanakkor rávilágított Obama kijelentésére, miszerint az
emberek elkeseredésükben a valláshoz meg a fegyverekhez fordulnak. Ez Hillary
Clinton számára magas labdának bizonyult, amelyet maradéktalanul ki is használt.
Clinton hangsúlyozta, hogy Obama a vallás és a hit alapkoncepciójával
kapcsolatban téved, hiszen annak nem feltétele vagy oka a rossz gazdasági
helyzet.
Az ABC riporterei természetesen nem mulasztották el, hogy Wright tiszteletessel
ápolt kapcsolatáról kérdezzék az illinois-i szenátort, akinek korábbi mentora
egyre nagyobb tehertételt jelent, és szintén gyengíti a megválaszthatóságát.
Thomas Cushman, a Wellesley College szociológiaprofesszora, egyben a Journal of
Human Rights nevû lap szerkesztõje szerint például egyetlen magas pozíciót
betölteni szándékozó politikus sem választhat magának olyan mentort, mint
Jeremiah Wright tiszteletes, nemcsak politikai, hanem vallási nézetei miatt sem.
„Wright ugyanis annak a fekete felszabadítási teológiának a követõje, amely az
Egyesült Államok vallási konvencióinak határain kívül esik. Csak azért, mert
Obama szabatosan és racionálisan fejezi ki magát, hihetjük-e azt, hogy elnökként
nem fogja ezt a teológiát követni?” - kérdezi Cushman.
Wright tiszteletes mellesleg nem hagyta munka nélkül a sajtót. A múlt vasárnap a
washingtoni National Press Clubban megtartott sajtóbeszélgetésen ugyanis ismét
vitatható kijelentéseket tett, amelyek semmi jót nem ígérnek Barack Obama
kampányának. Jeremiah Wright a fekete felszabadítási teológiáról tartott
elõadását követõen saját vendégeinek folyamatos ovációja mellett gunyorosan és
dölyfösen válaszolt a feltett kérdésekre, miközben azon élcelõdött, hogy
szívesen lenne akár alelnök is Obama mellett. A korábbi kijelentései miatt õt
ért kritikákat azzal utasította el, hogy azok valójában nem ellene, és még csak
nem is Barack Obama ellen, hanem a fekete egyház elleni támadások.
Wright semmit sem korrigált korábbi vitatható kijelentésein, éppen ellenkezõleg:
újra megismételte, hogy az Egyesült Államok terrorista politikát folytat más
országokkal szemben, ennek volt a következménye az ikertornyok elleni merénylet.
Wright meg sem próbálta magát „visszafogni” - ezért konzervatív elemzõk
szarkasztikus hangnemben arról elmélkednek blogokon, hogy esetleg a
Clinton-kampányhoz tartozik. Szemmel láthatóan azon igyekezve, hogy provokálja
az újságírókat, azt ecsetelte, mennyire nagyra tartja Louis Farrakhant: „Õ az
egyik legfontosabb hang a 20. és 21. században. Az összes fekete meghallgatja,
függetlenül attól, hogy egyetértenek vele vagy sem, de figyelnek rá. Ne mondják
meg nekem, hogy kik az ellenségeim és kik a barátaim. Louis Farrakhan nem az
ellenségem. Õ nem tett rám láncokat, nem tett rabszolgává.”
A pennsylvaniai forduló és az azóta történtek fényében nem meglepõ, hogy a
verseny fordulathoz ért. Egy április végén közzétett AP közvélemény-kutatás
szerint Hillary Clintont esélyesebbnek tartják a McCainnel szembeni küzdelemben,
mint riválisát. A felmérés szerint, míg Hillary Clinton jelen pillanatban 50-41
százalékra gyõzne McCainnel szemben, addig az Obama-McCain párviadal
kiegyenlített lenne.