Hajdú Sándor
Jelenetek a magyar közéletből
Vagyonosodási vizsgálat és adóamnesztia

Az MDF a Nemzeti Adószabadság Program részeként egyszeri adóamnesztiát hirdetne. A legnagyobb hírértékû lépése mellett egykulcsos, 18 százalékos személyi jövedelemadót és háromkulcsos áfát vezetne be, valamint eltörölné a „haláladót”.

Javaslataik célja a méltányos közteherviselés, a középosztály meg­erõsítése, valamint a szegénységbõl való felemelkedés segítése. Az MDF politikusai állítják, programjuk végrehajtása esetén, két év alatt, akár 2 és fél százalékos GDP-növekedést is elérhetne az ország. A kormánypártok egyetértenek, bólogatnak, ígérik, mindenképp átalakítják az adórendszert, sõt az ellenzékkel tárgyalni, egyeztetni akarnak. Politikai népszerûség-hajhászás vagy komoly, az egész társadalmat érintõ intézkedés lesz a végkifejlet, ma még nem világos, az ügy mindenesetre jól jelzi azt a megosztottságot, ami a közéletet jellemzi adókérdésben.
Hock Zoltán, MDF-es gazdasági szakértõ szerint nemcsak a gazdaság, de a hangulata is padlón van az országnak. A párt épp ezért akar gyors gazdaságnövekedést elérni, amihez már nem elég a régi gazdaságpolitika, adórendszer toldozgatása, új, progresszív, gaz­da­ság­élén­kí­tõ programra van szükség. Ja­­vas­lataik egyértelmûek, mielõbb tiszta képet kell alkotni a gazdaság és az adózók helyzetérõl, majd adóamnesztiát hirdetni, amibõl komoly hazai adóbevételre tenne szert az ország. Számításaik szerint ez az önrevízióval befizetett összeg akár a 750 milliárd forintot is elérheti. A hazai eltitkolt jövedelmek kifehérítése mellett a külföldön elrejtett közel 1500 milliárdnyi vagyon egy jó része is hazavándorolna, aminek jelentõs gazdaságélénkítõ hatása jelenne meg a magyar gazdaságban. Hock megkeresésünkre a környezõ államok példáját említette, ahol az egykulcsos személyi jövedelemadó és az egykulcsos áfa bevezetése volt jellemzõ az elmúlt években. A szomszédos államok gazdasága valósággal meglódult ezektõl a progresszív lépésektõl, mára már nem divat adót eltitkolni a szomszédainknál, mert egyszerûbb befizetni a kevesebbet.
Az MDF következõ lépése az adótörvények szigorítása lenne, amivel elejét venné a csalásoknak.
A gazdaságélénkítõ programjuk rövid távon megtérülne, két év alatt akár 2 és fél százalékos GDP-növekedést is produkálhatna - mondta lapunknak Hock Zoltán.
Az MDF elképzeléseirõl, illetve a szocialisták adórendszer-módosításairól Szabó Lajos, a kormánypárt költségvetési munkacsoportjának vezetõje elmondta, az adórendszer átalakítása alatt nem egy egyszeri adótörvény-módosítást kell érteni, amit gyorsan végre lehet hajtani. „Minden párt igyekszik pozitív üzeneteket eljuttatni a választókhoz: ha õ kerül hatalomba, akkor gyorsan megváltoztatja az adórendszert, mindenki legnagyobb megelégedésére” - mondja Szabó. A valóság természetesen más, hiszen az adórendszert csak lassan, megfontolva lehet alakítani, lépésrõl lépésre. A szocialista párt már ebben az évben kész az átalakítás elsõ konkrét lépéseit megtenni.
Az MSZP az adórendszer átalakításánál három dolgot tart fontosnak. A költségvetési egyensúlyt ne borítsa fel az adók átalakítása, folyamatosan szoruljon vissza a feketegazdaság, illetve a jövedelmek tovább fehéredjenek. Az adórendszer módosítása közben a gazdaság versenyképességének megõrzése és hatása a társadalmi folyamatokra. „Nem tudunk olyan módosító javaslatokkal egyetérteni, amelyek a társadalom legalsóbb, legszegényebb rétegeire elviselhetetlen terheket rónak” - szögezte le lapunknak a munkacsoport vezetõje.
Mindezek alapján az MDF javaslatai közül háromban akarnak érdemben tárgyalni a szocialisták. Az egyik legnagyobb kérdésben, az adóamnesztia meghirdetésében hajlandóak a konszenzusra a Fórummal. „Olyan jogszabályi környezet megteremtését szorgalmazzuk, amely az állampolgárok számára nem jelent hátrányt, és nem jelent ellenérdekeltséget a jogkövetésre” -mondta Szabó Lajos az adóamnesztiával kapcsolatban. A második kérdéskör, amirõl érdemben kívánnak tárgyalni, a jövedelemszerzést terhelõ járulékok hosszú távú csökkentése. Természetesen az örökösödési illeték kérdésében is egyetértünk, hiszen egy méltányosabb rendszerû törvényi szabályozás mindnyájunk érdeke - szögezte le lapunknak Szabó Lajos.