Németh Szilárd
Ki mire figyel?

Heves indulatot váltott ki ellenzéki politikusokból, hogy a kormányoldal az önkormányzatokra is kiterjesztette a nemzetbiztonsági védelmet. Ez a védelem a Fidesz szerint egyet jelent a lehallgatással és a megfigyeléssel. Az ellenzék szerint a kormány a fideszes önkormányzatokat akarja zsarolni, így biztosítva a kisebbségi kormányzás feltételeit.

Szilvásy György titokminiszter (képünkön) szerint a módosításra azért volt szükség, mert rövidesen 2000 milliárd forint uniós pénz érkezik az önkormányzatokhoz, amelyet a kormánynak kötelessége megvédenie, ezt várja el tõle az Európai Unió is. A módosítás elõkészületei már egy éve elkezdõdtek, ekkor pedig nem tudhatták, hogy az SZDSZ kiszáll a koalícióból. Ráadásul a nemzetbiztonsági védelem lehetõség, és nem kötelezettség az önkormányzatok számára.
Az eredetileg 1998-ban a Horn-kormány által elfogadott határozat értelmében a nemzetbiztonsági szolgálat a fontos állami és gazdálkodó szervekkel és intézményekkel megállapodva látja el az objektumok védelmét, ehhez a törvényben meghatározott nyílt és titkos információgyûjtés eszközeit és módszereit használhatja fel. A jogszabályban szereplõ, konkrét szerveket és intézményeket tartalmazó listát az évek folyamán - a nemzetbiztonsági kockázatokat figyelembe véve - többször is módosították. Az önkormányzatok márciusban kerültek fel a listára.
Demeter Ervin, az Orbán-kormány volt titokminisztere szerint 2004 óta érkeznek uniós pénzek az országba, így nehezen érthetõ, miért most döntött a kormány a védelmi kör kibõvítésérõl. Ráadásul - állítják a fideszes honatyák - tisztázatlan a kormányhatározat születése is, hiszen annak körülményeirõl tudomásuk szerint Fodor Gábor leköszönõ környezetvédelmi miniszternek sincs tudomása.
Nyakó István, az MSZP szóvivõje ugyanakkor úgy véli: a Fidesz azért ágál annyira az önkormányzatok nemzetbiztonsági védelme ellen, mert így nem tudja folytatni a közpénzek elszívását. A Fidesz kétmilliárdos adósságot halmozott fel, és ha a hitelezõk benyújtják a számlát, a párt lehúzhatja a rolót - véli Nyakó.
A szocialisták szerint a másik ok, ami „kivágta a biztosítékot” a Fideszben, hogy az NBH új vezetõje leváltotta a Fideszhez húzó titkosszolgákat.
A jobboldali Budapest Analyses elemzõ intézet többször sérelmezte, hogy leváltották, illetve háttérbe szorították azokat a vezetõket, akiket a Fidesz-kormány idején neveztek ki posztjukra. A moszkvai KGB-iskolában végzett Laborc Sándor nemzetbiztonsági fõnököt gyakorlatilag a kinevezése óta támadja az ellenzék, sõt a fideszes képviselõk nem is vesznek részt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén miatta. Az MSZP-ben régóta tartottak attól, hogy bizalmas információk jutnak el a Fideszhez, és - legalábbis szerintük Laborc kinevezésével - ez megszûnt. A fideszesek viszont ezt másként látják, álláspontjuk szerint soha nem volt ilyen átpolitizált ez a terület, mint most.
Az ominózus határozat ugyanakkor a Fidesz-kormány alatt is hatályban volt. A Népszava dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy a korábbi Fidesz-kormány úgy értelmezte a „védelmi” határozatot, hogy többek között a politikusok által elõszeretettel látogatott Tabáni Tenisz Centert is meg kell figyelni.