P. P.
Ökumenikus imaszobát avattak
Zavaros vallási összefogás a rend otilde rségen

A rendõrség tájékoztatása szerint egy új „ökumenikus imaszobát szenteltek fel, áldottak meg, illetve köszöntöttek” a múlt héten négy tradicionális egyház képviselõi. A kezdeményezés azonban a visszájára is fordulhat, ha az alkotmányosan több helyen is kifogásolható ötlet tendenciává válik az állami intézmények körében.

„Magas szintû találkozók járultak ahhoz hozzá, hogy a rendõrség napján ökumenikus istentisztelettel avassuk fel a fõkapitányság imaszobáját” - számolt be a Heteknek Garamvölgyi László, az Országos Rendõr-fõka­pitányság szóvivõje. Múlt pénteken ugyanis a katolikus, református, evangélikus egyházak, valamint a zsidó hitközségek képviselõi jelenlétében a Teve utcai székházban megnyitotta kapuit a rendõrség elsõ olyan helyisége, ahol lelki menedéket találhatnak a munkájukban elfáradt rendõrök.
Garamvölgyi szerint a szervezeten belül erre már évek óta volt igény, a tavalyi év utolsó negyedévében pedig a történelmi egyházak vezetõinek mindegyikével sikerült együttmûködési megállapodást kötniük. Ökumenikus kezdeményezésrõl van tehát szó, „felekezettõl függetlenül bárki bemehet, aki úgy gondolja”.
Nem ilyen egyszerû a helyzet egy vallástörténész szemszögébõl. A Heteknek nyilatkozó Buda Péter úgy látja, hogy az ökumenikus imaszoba létrehozása nem egyeztethetõ össze az alapvetõen semleges állam elvével. „Akkor beszélhetnénk szó szerinti értelemben vett ökumenikus vagy éppen világnézetileg semleges jellegû intézkedésrõl, ha az összes egyház vezetõjének lehetõséget biztosítottak volna a csatlakozásra. Itt azonban csak négy konkrét egyház képviselõje jelent meg” - értékeli a helyzetet a vallástörténész, aki szerint a rendõrségi épületben egy szakrális teret hoztak létre a szoba „felszentelésével”, hiszen ez az aktus nyilvánvalóan semmi más célt nem szolgál.
Garamvölgyi László szerint azoknak a rendõröknek az érdekében, akik nem a négy hagyományos egyház, illetve az ökumenizmus keretein belül akarnák megélni hitéletüket, minden „kisebbnek mondott egyháznak” lehetõsége van a rendõrséggel megállapodást kötni.
„Ha szigorúan nézzük, akkor az ökumenikus imaszoba semmiképpen nem egyeztethetõ össze az állam-egyház szétválasztásának elvével. Emellett sérült a felekezeti jog­egyenlõség is, tehát kapásból két alkotmányos alapelv figyelmen kívül hagyásának lehetünk tanúi” - mondja Buda Péter, figyelmeztetve, hogy valódi veszélyt az jelent, ha ez a gyakorlat beépül a köztudatba vagy az állami intézmények gyakorlatába. Ekkor ugyanis az emberek egyre kevésbé lesznek érzékenyek a most sérült alapelvekre; késõbb pedig a jogalkalmazás, a jogalkotás is ennek jegyében módosulna.
„Az pedig már más kérdés, hogy miközben a rendõrségi nyomtatókban sokszor nincs papír, a vezetõség miért épp egy nyolcmillió forintos imaszoba létrehozásán fáradozik” - tette hozzá a szakértõ.