Sebestyén István
A jeges legjobbak között

Az elmúlt évek fejlõdését figyelembe véve a jégkorong a magyar sport egyik sikerágazata lehet a jövõben. „B csoportos” világbajnoki aranyérmével a válogatott bekerült a világ legjobb 16 csapata közé. Erre 70 éve nem volt példa.

„Ez a legjobb csapat, amellyel valaha együtt dolgoztam. Hihetetlen elszántság, fegyelem és alázat. Ez hozta meg a sikert. Köszönöm a fiúknak az óriási élményt” - nyilatkozta a magyar válogatott olasz-kanadai szövetségi kapitánya, miután megnyerték a Japánban rendezett Divízió 1-es (korábban B csoportosnak nevezett) világbajnokságot. Pat Cortinához hasonlóan a játékosok is boldogságban úszva kommentálták a sikert. „Legmerészebb álmomban sem hittem, hogy feljuthatunk. Tíz éve voltam elõször felnõtt vb-n, akkor egy C csoportos arany lett a vége. És most is jött egy arany, de ez a siker A csoportot ért” - mondta például klasszis hálóõr, Szuper Levente.
A hokisok öröme érthetõ, mint ahogy az is, hogy idehaza mintegy ezer ünneplõ szurkoló és népes sajtóhad fogadta õket. Japánban ugyanis - öt csapatot, köztük az esélyesebbnek tartott ukránokat legyõzve - nemcsak a Divízió 1 világbajnoki aranyérmét, hanem az A csoportban való szereplés jogát is megnyerték. Így jövõ májusban Svájc­ban a 16 legjobb válogatottal mér­kõz­hetnek meg a fiúk. Márpedig erre 1939, vagyis hetven év óta nem volt példa. (Sõt, ha a többosztályos lebonyolítás történelmét nézzük, ez még soha nem fordult elõ.)
Mindez azért is hatalmas eredmény, mert a kilencvenes években a magyar válogatott többnyire a harmadosztályt jelentõ C csoportban tanyázott, és bár 2000 óta stabil tagjai voltunk a másodosztálynak, a feljutáshoz soha nem sikerült egyenletes teljesítményt nyújtani. (Az évente megrendezett 12 csapatos, két csoportban megrendezett Divízió 1-es vb-n két csapat feljut az elitbe, kettõ pedig kiesik a C csoportba.) Mindemellett amíg más országokban akár több száz fedett jégpálya is rendelkezésre áll, nálunk néhány éve még csak öt ilyen létesítmény volt.

„Rengeteg minden változott az elmúlt nyolc-tíz évben a magyar jégkorongban. Következetesebb lett a szakmai munka, nép­sze­rûbbé vált a játék, és az infrastruktúra is rengeteget fejlõdött, hiszen öt év alatt tizenhárom pályát adtak át az országban” - mutatott rá lapunknak nyilatkozva Stud­nicky Ferenc, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke. Stud­nicky szerint minden esély megvan arra, hogy a sportág egyre több támogatót vonzzon, de már az is jelentõs eredmény, hogy a Pannonnal és a Skodával sikerült hosszú távú szponzori szerzõdést kötniük. „Persze ehhez kell egy nagyszerû csapat is: ezek a fiúk minden tekintetben profik, kivéve persze a fizetésüket” - jegyezte meg az elnök.
Paradox helyzetnek tûnik ugyanakkor, hogy amíg a válogatott ilyen jól szerepel, addig a hazai bajnokság színvonalán jócskán lenne mit javítani. A válogatottba tizenkét játékost adó Alba Volán SC legjobbjaival a mostani szezonban például az osztrák bajnokságban vendégszerepelt - és az utolsó helyen végzett. A rájátszásban már visszakapcsolódtak a hazai pontvadászatba - ahol addig „B” csapatuk küzdött - és sorozatban ötödszörre hódították el a bajnoki címet.
„A legtöbb hazai klubnak komoly anyagi gondjai vannak, nem tudnak elõre tervezni. Emiatt a tehetséges fiatalok közül sokan külföldre szerzõdnek. Mi is azért döntöttünk az osztrák liga mellett, mert a fejlõdéshez erõsebb ellenfelekkel kell játszani. Sokan kritizáltak emiatt, de azt hiszem, hogy a válogatottban is helyet kapott játékosainkon jól látszott, hogy fizikálisan és mentálisan is erõsödtek” - mondta lapunknak az Alba Volán SC elnöke. Id. Ocskay Gábor bízik abban, hogy a válogatott sikere a támogatók ér­dek­lõdését jobban felkelti a jégkorong iránt. Azonban a hoki költséges sportág: a fehérvári klub jövõre 320-350 milliósra tervezi a költségvetését. Ezzel még mindig elmaradnak az osztrák csaptoktól, de már esélyük nyílna nevesebb légiósok megvásárlására.