Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Fejlődési zsákutca
A magyarok légkondicionált őserdőt akarnak

A márciusi népszavazás pozitív hozadéka lehet, amit a pártok gazdaságpolitikusai - meglepõ módon egybehangzóan - fogalmaztak meg: az ország jövõje, elõrehaladása szempontjából konszenzus kell.


Bokros Lajos, Czakó Borbála és Varga Mihály

Nincs közmegegyezés a reformok, az adó-, az oktatás- és az egészségügy átalakítása területén - fogalmazták meg politikai hovatartozástól függetlenül a Pénzügyminiszterek csúcstalálkozója címû rendezvény résztvevõi. A Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG Hungary közös szervezésében megrendezett konferencián a jelenlegi és korábban regnáló gazdasági vezetõk értékelték Magyarország jelenét és a lehetséges útirányt. Többen, jobb- és baloldalról egyaránt, megfogalmazták, hogy konszenzus kialakítására van szükség.
„Véget kell vetni a kínlódásnak - nyilatkozta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki elvesztegetett idõszaknak nevezte a kormány hatéves mûködését. - A következõ két év nehezebb lesz, mint az elõzõek voltak” - tette hozzá.
A volt pénzügyminiszter szerint rosszul sikerült a kormány eddigi produkciója. Annak ellenére állítja ezt, hogy elismerte, csökkent az államháztartás hiánya. Ugyanakkor, mint hangsúlyozta, visszaesett a gazdaság növekedése, magas az infláció. Keveset beszél a kormány arról is, hogy a deficit csökkentésén kívül minden más makrogazdasági adatunk rosszabbra sikerült, mint ami a konvergencia­programunkban szerepel. A Fidesz alelnöke a kabinet szemére vetette továbbá azt is, hogy a kormány eszköze elsõsorban az adóbevételek növelése, és nem a kiadás csökkentése. Ez az eszköz azonban alkalmatlan - mondta Varga.
A Fidesz javaslata szerint elsõ­sor­ban a hitelesség visszaállítására kellene törekedni, csökkenteni az állami újraelosztás arányát, amely lényegesen magasabb a környezõ országokhoz képest, és ezzel párhuzamosan javítani kell a magyar gazdaság versenyképességén. Az alelnök gyakorlatilag felajánlotta, hogy készek együttmûködni a kormánnyal az euró bevezetésével kapcsolatos feladatok végrehajtását illetõen.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU vezérigazgatója hasonlóképpen ítéli meg az elmúlt idõszakot. „Befejezett jelen idõben kellene fogalmazni az elmúlt idõszakról, ha lenne ilyen a magyar nyelvben. Ez egy elvesztegetett évtized. Még ha végre is hajtanák a szükséges reformokat, gazdasági növekedésrõl nem beszélhetnénk 2010-ig. Fejlõdési zsákutcában vagyunk” - fogalmazott.
Bokros abban is egyetértett Varga Mihállyal, hogy az euró bevezetése és az ezzel járó feladatok köré csoportosítva kellene a két nagy erõnek keresnie a konszenzust.
Bírálta ugyanakkor az állami szféra szolgáltatásainak romló színvonalát. Mint fogalmazott, „a minõség javulása után éreznék legálisnak az emberek azt, hogy adót szed be az állam”. Békesi László volt pénzügyminiszter szerint „a társadalom már régen felmondta az állammal kötött megegyezést, ezt mutatja, hogy az adóelkerülés össznépi sport lett”.
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter újra hitet tett a reformok szükségessége mellett. Szerinte az oktatás, az egészségügy, az államigazgatás, a nyugdíj és az adó területén nélkülözhetetlen a változtatás. Úgy véli, az európai viszonylatban is rendkívül alacsony foglalkoztatás javításához akár „a furkósbot és a mézesmadzag megfelelõ arányának alkalmazására lenne szükség”.
Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter szerint a márciusi népszavazás azt bizonyította, hogy Magyarországon nem hiszi el a többség, hogy valójában piacgazdaság, pontosabban fogalmazva kapitalizmus van. Az egészségügyi reform elsõ minisztere szerint a népszavazás azt üzeni, hogy „a társadalom többsége légkondicionált õserdõben szeretne élni, amilyen létezési forma, mint tudjuk, nem létezik”.