Németh Csillag
Demokrata hitpárbaj
Clinton és Obama vitája a világ teremtéséről és más teológiai kérdésekről

Az idei amerikai elnökválasztási küzdelemben elõtérbe kerültek a hittel és a vallási meggyõzõdésekkel kapcsolatos kérdések. Úgy tûnik, a demokraták tanultak abból, hogy az evangéliumi keresztények döntõ szerepet játszottak Bush újra­vá­lasz­tásában. A demokrata jelöltek felismerték: nem hagyhatják figyelmen kívül a választók egynegyedét jelentõ evan­géliumi keresztényeket, ezért minden fórumot kihasználnak arra, hogy a hitükrõl beszéljenek.

A sorsdöntõ április 22-ei pennsylvaniai megmérettetésre készülve Hillary Clinton és Barack Obama a CNN kamerái elõtt tartott vitát a témában. A fõiskolai fórumon John McCain nem vett részt, arra hivatkozva, hogy a jövõ héten kezd hasonló témájú körútba. A fórum a hit, a Biblia és a közügyek találkozási pontjait vizsgálta olyan fontos kérdésekben, mint a szegénység, az AIDS, az éghajlatváltozás, az emberi jogok és az abortusz. A vita során mindkét jelölt külön-külön került szembe a kérdezõkkel, és igyekeztek õszinte vagy legalábbis õszintének tûnõ válaszokat adni.
Elõször Barack Obama legutóbbi, botrányt okozó kiszólása került szóba. Obama egy zártkörû San Franciscó-i gyûlésen a vallást a vesztesek pótszerének nevezte: „Ezekben a pennsylvaniai kisvárosokban huszonöt éve nincsenek új munkahelyek. Nem meglepõ, hogy megkeserednek az emberek, és a fegyverekbe vagy a vallásba kapaszkodnak.”
A megjegyzés nyilvánosságra kerülve nagy port kavart. Hillary szerint Obama kiszólása megalázónak és elitistának tûnik. Az illinoisi szenátor azzal magyarázkodott, hogy szavait talán ügyetlenül választotta meg, de lényegében oda akart kilyukadni, hogy a vallás védelmet, biztos alapot jelent akkor, amikor nem mennek jól a dolgok az emberek életében.
Az est különlegességét azonban kétség nélkül a személyes jellegû kérdések jelentették. Hillary Clinton például nyíltan beszélt vallási megtapasztalásairól. Mint elmondta, gyermekkora óta érzi, hogy Isten szeretete körülveszi, és sokszor élt át olyan megtapasztalásokat, amikor érezte, a Szent Szellem vele van.
A New York-i szenátor arról is beszámolt, hogyan lett Eszter könyve a kedvenc bibliai története. Feltették neki az egyik legnehezebb teológiai kérdést is: miért engedi meg Isten, hogy ártatlan emberek szenvedjenek. Clinton elõször szünetet tartott, miközben a közönség felnevetett, majd õszintén elmondta: nem tudja, de alig várja, hogy megkérdezze Tõle.
A New York-i szenátort az abortusszal kapcsolatban arról kérdezték, hisz-e abban, hogy az élet a fogantatással kezdõdik, amire Clinton diplomatikusan azt felelte, hogy hiszi, hogy az élet lehetõsége a fogantatással kezdõdik.
Obamának olyan teológiai kérdésekkel kellett megbirkóznia, hogy vajon Isten szó szerint hat nap alatt teremtette-e a földet. Az illinoisi szenátor leszögezte: hiszi, hogy Isten teremtette az univerzumot, véleménye szerint azonban nem biztos, hogy a napok akkoriban huszonnégy órából álltak. Isten ítéletével és történelmi szerepével kapcsolatosan is hangzott el kérdés, mire Obama elmondta: hisz abban, hogy Isten beavatkozik a dolgokba, viszont bevallotta, hogy ezek a tervek számára „eléggé rejtélyesek és megfoghatatlanok”.
Az abortuszt illetõen Obama az életpártiakat próbálta megszólítani azzal, hogy elismerte, „létezik egy morális dimenzió az abortusz kérdésével kapcsolatban, melyrõl sokan közülük, akik a nõk önrendelkezését támogatják, nem beszélnek, vagy megpróbálják elfojtani”.