A hét eseményei

Kamatemelés
A Monetáris Tanács a 2008. március 31-ei ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2008. április 1-jei hatállyal 7,5 százalékról 50 bázisponttal 8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot idén és jövőre a potenciálistól elmaradó növekedés, valamint az infláció lassú csökkenése jellemzi. A tanács megítélése szerint a 3 százalékos célnál tartósan magasabb infláció kockázata és a forint eszközöktől elvárt kockázati prémium emelkedése szükségessé teszi a jegybanki alapkamat emelését.

20 éves mélypont
Több mint 20 éve nem láttak olyan gyenge kezdést az európai tőzsdék, mint az idén; a Dow Jones Stock 600 mutatója 16 százalékkal csökkent január eleje óta.
A legnagyobb veszteségeket a pénzügyi és a telekom-szektorok szenvedték el; az előbbi a subprime-válság hatására vált a befektetők támadásának középpontjává, míg az utóbbi a kedvezőtlen előjelek miatt lett a legrosszabbul teljesítő szektor az idén. A Bloomberg adatai szerint a világ tőzsdéin jegyzett részvények 3900 milliárd dollárt vesztettek értékükből az idén, és továbbra sem várható nagyarányú emelkedés addig, amíg a hitelpiac és a tengerentúli gazdasági krízis meg nem szűnik.

Nincs vizit- és kórházi napidíj
A díjak eltörléséről népszavazás döntött március 9-én. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy már 2008. április 1-jétől ne kelljen fizetni. A vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlése miatt háziorvosok és kórházak szeretnék elérni, hogy a kormány kompenzálja a kieső bevételüket. A vizit- és kórházi napidíj tavalyi bevezetése valamivel több mint 21,7 milliárd forint bevételt eredményezett. A díjak összege alapesetben 300 forint volt, azonban mintegy négymillióan élveztek fizetési mentességet, továbbá a kormány kompenzációs rendszert dolgozott ki a szociálisan rászorulóknak és a hátrányos helyzetűeknek.