Mester Ivett
Galambok és ima a szabadságért
Balog: közös felelősségünk a tibetiek sorsa

A tibetiek emberi jogainak megsértése ellen tiltakozva fehér galambokat eresztett el a budapesti kínai nagykövetség épülete előtt a Szabadság Kör több tagja, köztük Balog Zoltán fideszes politikus. Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnökét az ügyben való szerepvállalásáról kérdeztük.

Ű
Fotó: Somorjai László

A kínai hírzárlat miatt a tényleges helyzet nehezen látható át, annyit azonban tudni lehet, hogy a március 10-én kirobbant és azóta gyűrűző összecsapások során - a száműzetésben lévő tibeti kormány szerint - legalább 130 ember vesztette életét, és több mint ezer személyt tartóztattak le. A hivatalos kínai források természetesen cáfolják ezt a hírt, mint ahogy azt is, melyet a Lhaszából Katmanduba érkezett turisták osztottak meg a világgal. Eszerint Tibetet péntek óta zárva tartják a külföldiek előtt, és mivel rendkívüli állapotot vezettek be, azóta gyakorlatilag kijárási tilalom van érvényben.
„Az emberi jogok nem ismernek országhatárokat. Mindnyájan Isten teremtményei vagyunk, felelősséggel  tartozunk egymásért. Mivel történelmünk során nekünk is folyamatosan harcolnunk kellett az alapvető szabadságjogokért, fontos odafigyelnünk rá, hogy a világ legnépesebb, feltörekvő országa hogyan bánik a polgáraival. A két ország közötti jó viszony, a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok miatt még nem kell némának maradnunk és szemet hunynunk az embertársainkat ért bántalmazások felett” - mondta el lapunknak Balog Zoltán, aki meg van róla győződve, hogy a szabad világnak felelőssége van a kínai emberek méltóságának a védelmét illetően is.
A képviselő ugyanakkor nem támogatja a sportünnep bojkottját, mert szerinte az olimpia lehetőséget nyújt arra, hogy „belássunk az eddig eltakart sarkokba, és egy általános nemzetközi nyomásgyakorlással talán jobb belátásra bírhatjuk a kínai felső vezetést”. Hogy konkrétan milyen eszközökkel lehet egy ilyen helyzetet létrehozni, Balog a civil szervezetek akcióit, tiltakozásokat és a kinyilvánított vélemények illetékes szervekhez továbbítását jelölte meg.

Hozzátette: hívő keresztényként tudja, hogy az imák és a hit ereje segíthet egy ilyen helyzet megoldásában, azon azonban még nem gondolkodott, hogy közös imaalkalmat szervezzen a tibetiekért. A bizottsági elnök attól tart ugyanis, hogy „politikai ökumenizmussá” alakulna a kezdeményezés, ami viszont már nem felelne meg az ízlésének: „A buddhizmus más, mint a kereszténység, nem jó a kettőt összemosni, ettől még a közös hitet gyakorlók persze imádkozhatnak együtt az ügy érdekében” - tette hozzá.
A képviselő megjegyezte, hogy a fennálló helyzet azért nem Kína belügye, mert az unió közügyként tekint az emberi jogi kérdésekre. Bevallása szerint éppen ezért tárták Brüsszel elé „az elmúlt időszakban szinte megszokottá vált itthoni zavargásokat”, hiszen szerintük ez sem kizárólag Magyarország lakóit érinti.
Mindeközben a Tibetet Segítő Társaság, a Védegylet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Zöld Fiatalok levélben fordulnak a Magyar Köztársaság elnökéhez, miniszterelnökéhez, az Országgyűlés elnökéhez, illetve a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottsága elnökéhez a szabadságjogaiktól megfosztott tibetiekért. A megszólított közjogi méltóságoktól azt kérik, hogy valamennyi kínai-magyar kétoldalú politikai, gazdasági, sport- és kulturális diplomáciai érintkezés során határozottan ítéljék el a kínai emberi jogi jogsértéseket; valamint kezdeményezzék nemzetközi fórumokon ENSZ-megfigyelők küldését a tibetiek lakta kínai területekre. Amennyiben a kínai kormány nem tesz politikai lépéseket a tibeti válság mindkét fél számára elfogadható megoldására, azt kérik, ne vegyenek részt a pekingi olimpia nyitóünnepségén, illetve más, a sporthoz közvetlenül nem kapcsolódó olimpiai rendezvényeken.
A parlamentben hasonló kéréssel állt elő Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese. Felszólította a kormányt, a politikusokat és a nemzetközi liberális szervezeteket, hogy bojkottálják az olimpiához kapcsolódó, nem sporteseménynek számító rendezvényeket. Göncz Kinga külügyminiszter válaszában elmondta, Magyarország az EU álláspontjával összhangban ellenzi az olimpia átpolitizálását, és a kínai vezetés és a dalai láma közötti kooperatív párbeszéd szükségességét hangsúlyozza. A külügyminiszter asszony elmondta, nincs tervbe véve felső szintű kiutazás az ünnepségekre.