Vizin Balázs
Tűzben marad a csapat
A női kézilabda-válogatott ott lesz Pekingben

Beszélgetés Hajdu Jánossal, a női kézilabda- válogatott szövetségi kapitányával

Fotó: MTI

Mennyire nehezítette meg a selejtezőre való felkészülést, hogy az utolsó pillanatban változtatták meg a verseny helyszínét és az ellenfeleket, akik ellen a lányoknak pályára kellett állniuk?
- A készülés vége felé elég nagy volt már a feszültség, mivel az utazás előtt három nappal derült ki, hogy mégse Franciaországba, hanem Romániába kell utaznunk az olimpiai selejtezőre. Míg korábban a leggyengébb csoportba kerültünk Franciaország és Kongó mellé, az új helyzettel megkaptuk a román, valamint a lengyel válogatottat. Ez nagyon nehéznek bizonyult, de megoldottuk hál’ Istennek. Négy-öt fős stáb segítette a lányok felkészülését, Kökény Bea is, aki a csapat lelkeként az ilyenkor felmerülő pszichés problémákat hárította.
Mekkora ilyen helyzetben a pánikhangulat, hogyan váltottak stratégiát a felkészülés során?
- Rengeteg munkánk odalett. Franciaországról és Kongóról készült több mint 50 órás munka kárba veszett, fel kellett rakni a polcra. Az ő játékosaikról készített klipet egyáltalán nem tudtuk használni. Egyedül a japán csapat anyagát nem dolgoztuk fel hiába, mivel ők jöttek velünk együtt át a román selejtező tornára. Villámgyorsan elővettük a lengyel és a román csapat videóit, és éjt nappallá téve azt néztük, elemeztük, hogy felkészültek legyünk.
A sikeres szereplés után azért megnyugodtak a lányok?
- Engem nagyon meglepett, hogy ezek a profi lányok mennyire érezték a tétet, és milyen feszültek voltak, hihetetlen módon koncentráltak, és eszméletlenül játszottak a lengyel mérkőzés utolsó 15 percében. A győzelem pillanatában nagy volt a fellélegzés.
Ön azt ígérte, hogy még erősebb csapatot visz az olimpiára, ez mit jelent?
- Összesen nyolc napunk volt a felkészülésre, és több kulcsember is kiesett sérülés miatt. Pálinger Kati is a tatai edzőtáborban állt először kapuba a bokaszalag-szakadása óta. Ha több időnk van a tréningezésre, és a kulcsembereink is pályára tudnak lépni, 30-40 százalékkal jobb teljesítményt tudtunk volna nyújtani az eddiginél.
A folyamatosan zajló Bajnokok Ligája mennyire és hogyan befolyásolja az olimpiai felkészülést?
- Nekünk ez direkt jó. Magas szintű meccseket játszanak, így tűzben maradnak a játékosok. Mind Győr, mind Dunaújváros Európa-kupát játszik, és ez csak erősíti a lányokat. Az öthetes nyári felkészülés elég lesz ahhoz, hogy összekovácsolódjunk Pekingre. A tatai táborba a mostani selejtező előtt is többen versenyekről érkeztek. Egyáltalán nem jelentett problémát, sőt.
Mi az, amin feltétlenül változtatniuk kell a lányoknak?
- Minden.
Ezt hogy érti?
- Az eredménnyel, hogy kijutottunk, elégedett vagyok, a morállal és a hozzáállással is maximálisan ki vagyok békülve, de a taktikai dolgokban javítani kell. A védekezést, támadást, lerohanást még tökéletesítenünk kell majd. Erre lesz jó az öthetes felkészülés.
Melyik csapattól tartanak az olimpián?
- Én nem tartok senkitől, de nem is nézek le senkit. Az olimpia tizenkettes mezőnye olyan, hogy bárkit megverhetünk, de nagyon oda kell figyelni az esetleg leggyengébbnek tartott ellenfélre is.
Miért olyan fölkapott ma hazánkban a női kézilabda?
- Nemcsak a női válogatott, hanem maga a sportág is népszerű. Több mint 50 ezren játsszák és nyilván a hölgyek eredményei feltűnőek, bár a férfiakat se szabad elfelejteni. Ezek a lányok példaképek, aranyosak, szépek és tényleg szeretetre méltóak.
Mi a cél Pekingben?
- Egy biztos: az utóbbi évtizedek legerősebb olimpiája lesz a kínai. A hivatalos célunk a pontszerző hely, de hazudnék, ha nem mondanám, hogy éremről álmodik mindenki. Lehetőleg minél színesebbről. Rengeteg összetevője van a sikernek: csoportbeosztás, felkészülés, sérülések száma, szerencse. Álmodozunk, amíg lehet.
Tudnak már pálcikával enni?
- Most, hogy a selejtezőn már sikeresen túl vagyunk, erre is szánunk majd időt a nyári felkészülés során.