Vissza a tartalomjegyzékhez

Hechs László
Négymillió békés megszálló
Új palesztin stratégia készül?

A Palesztin Hatóság (PH) felszólította a külföldön élő palesztinokat, hogy Izrael 6o. születésnapja alkalmából térjenek vissza Izraelbe szárazföldön, vízen és levegőben. Ziad Abu Ein, a PH börtönügyi miniszterének helyettese jegyzi a tervet, amely célul tűzi ki, hogy megvalósítsa az ENSZ közgyűlése 194. számú, a menekültekre is vonatkozó határozatát.

A palesztin vezetés fantáziája kimeríthetetlennek látszik, ha régóta kitűzött céljait akarja elérni. A PFSZ alapvető célkitűzése - a Hamasszal egyetértésben - Izrael felszámolása, zsidó lakosságának elűzése és Palesztina megalapítása Izrael Állam területén. 1993-ig ezt „fegyveres kommandóakciók”, azaz terror útján kívánták megvalósítani. A békés opció Oslóval vette kezdetét, ám ez idő alatt is alkalmazták a terror eszközét. Arról nem is beszélve, hogy a folyamat egy ötéves terrorháborúba, az „al-Aksza Intifádába” torkollott. Most, hogy ezek az opciók is kudarcot vallottak, a palesztinok új tervet eszeltek ki: Izrael 60. születésnapja alkalmából négymillió arab békés úton megszállja az országot.
Az 1948 decemberében megalkotott 194. határozat 11. cikkelye szerint „azoknak a menekülteknek, akik vissza akarnak térni otthonaikba, és békében szeretnének élni szomszédaikkal, a lehető legkorábbi időpontban meg kell ezt engedni, azok számára azonban, akik nem kívánnak visszatérni, a nemzetközi jog és a méltányosság alapján a felelős kormányok és hatóságok részéről kártérítés fizetendő ingatlanaikért és minden veszteségükért”. Azonban az idézett közgyűlési határozat csak ajánlás, és egyáltalában nem teremt jogot a visszatérésre. Ilyen jog a nemzetközi jogban ugyanis egyáltalában nem létezik. Az arabok egyébként 1948-ban elutasították ezt a javaslatot, mert nem akartak békét kötni Izraellel. Ilyen hazatérésre viszont csakis egy elfogadott békeegyezmény keretében, Izrael jóváhagyásával kerülhet sor. A nemzetközi közösség is ellenzi. Véleményük szerint a palesztinoknak a saját államukba kellene visszatérniük, és semmi keresnivalójuk a zsidó államban.
A „Visszatérés és Együttélés” elnevezésű kezdeményezés jelzi, hogy a PH már nem a kétállami megoldás híve, hanem azt szeretnék, ha zsidók és arabok egy államon belül élnének: „A palesztinoknak, mindazok által támogatva, akik hisznek a békében, az együttélésben, emberi jogokban és az ENSZ-határozatokban, minden energiájukat és erőfeszítésüket arra kell fordítaniuk, hogy visszatérjenek a szülőföldjükre, és a zsidókkal békében és biztonságban éljenek. A visszatérés jogának megvalósítása emberi, erkölcsi és jogi akarat, amelyet a zsidók vagy a nemzetközi közösség nem tagadhat meg. A nagy szenvedés 60. évfordulóján a palesztin nép eltökélt, hogy véget vet ennek az igazságtalanságnak.” Szó sincsen igazságtalanságról, hiszen a palesztinoknak az arabok által jogellenesen indított háború következtében kellett elhagyniuk lakóhelyeiket, és vereségük, valamint Izraellel szembeni máig tartó ellenségességük miatt nem térhettek vissza. Arról nem is szólva, hogy az arabok kilencszázezer zsidót üldöztek el arab országokból, akiket viszont a zsidó állam letelepített. Így jogosan követelheti, hogy a palesztinai arabokat vagy az autonómia területén vagy más arab országokban telepítsék le.
Abu Ein kezdeményezése felszólítja az izraelieket, hogy üdvözöljék azokat a palesztinokat, „akik visszatérnek majd, hogy a béke földjén együtt éljenek velük”. A palesztin menekülteket pedig arra hívja fel, hogy 2008. május 14-én bőröndjeikkel és sátraikkal az ENSZ-zászlót lobogtatva térjenek vissza, és telepedjenek le korábbi falvaikban és városaikban. Az arab országokat, különösen Jordániát, Szíriát, Libanont és Irakot arra kérik, hogy nyissák meg határaikat, és engedjék a menekülteket Izraelbe menetelni, valamint kormányaik nyújtsanak logisztikai támogatást a menekülteknek feladatuk végrehajtásában.
Az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, Kanadában és Latin-Amerikában élőket arra kérik, hogy „használják külföldi útleveleiket, és május 14-16-án repüljenek a Ben-Gurion repülőtérre”. Mások „béreljenek csónakokat és ENSZ-zászlók alatt közelítsék meg az izraeli kikötőket.” A nemzetközi támogatás biztosítására a terv felhívja a világ vezetőit, az ENSZ főtitkárát, újságírókat és jogi szakértőket, hogy biztosítsák a palesztinoknak a „visszatéréshez való jogot”. A palesztinok „cserébe” megígérik, hogy jogukat békésen gyakorolják, és lemondanak a terrorról és az erőszakról. A terv szerint a palesztinok jogaik érvényesítését „a tárgyalóasztalnál nem érhetik el, így a sorsuk irányítását a maguk kezébe kell venniük”.
Az ötletet a PH a Hezbollahtól vette, amely 2000-ben az Izrael által elfoglalt dél-libanoni biztonsági övezetbe fegyvertelen arabokat vezényelt. Tudta, hogy az izraeli katona fegyvertelen polgári személyekre nem lő és ezt használta ki. Izrael kénytelen volt egy éjszaka alatt valamennyi fegyveresét kivonni a térségből. A palesztinok célja, hogy a zsidókkal szemben ellenséges arabok arra kényszerítsék a zsidó lakosságot, hogy máshol keressen életlehetőséget. Hiszen tudják jól, hogy az arabok „békevágya” a zsidókkal szemben nem jelenthet számukra semmi jót. Az elmúlt száz év történelme, de különösen a legutóbbi évtized ezt bőségesen bizonyítja.