Lukács András
Tűz és víz
Az elnökjelöltek a Közel-Keletről

John McCain republikánus elnökjelölt szerint az iraki háborút meg lehet nyerni, míg egyik lehetséges demokrata ellenfele, Barack Obama inkább a muzulmán világ vezetőit vonná be a tárgyalásokba. McCain közel-keleti útja és az iraki háború megindításának ötödik évfordulója előtérbe helyezte az elnökségre aspirálók Irakkal és Közel-Kelettel kapcsolatos politikáját, amelyben minden másnál nagyobb a különbség az álláspontok között.

Barack Obama demokrata szenátor

Az iraki háború ötödik évfordulója alkalmából a demokrata elnökjelöltségért versenyző politikusok is megszólaltak. Míg Hillary Clinton szerint Irakban az amerikai erők egy polgárháború mellett „bábáskodnak”, Barack Obama úgy véli, hogy az amerikai hadsereg mindössze tizenhat hónap alatt kivonható Irakból. Véleményét a Washington Post vezércikkében puszta fantáziálásnak nevezte. Szerzője úgy látja, hogy egy gyors kivonulást követően Irakban vallási és polgárháború törne ki, amely destabilizálná a térséget, és közvetett módon ártana az Egyesült Államok érdekeinek.
A Washington Post kritikájára reagálva Barack Obama a Larry King- show-ban kijelentette: az újság félremagyarázta a szavait, ő ugyanis azt állította, hogy Irakból több lépcsőben kellene kivonulni, és az első fázisra tizenhat hónapon belül sor kerülhet. Obama szerint az Egyesült Államoknak nyilvánvalóvá kellene tennie az iraki kormányzat előtt: itt az idő, hogy saját lábukra álljanak, és megkössék azokat az egyezményeket, amelyeknek segítségével stabilizálni lehet az országot. Obama úgy véli, Irak stabilizálásába be kellene vonni a szomszédos országokat, beleértve Iránt és Szíriát is. A politikus Larry King műsorában azt is bejelentette, hogy megválasztása esetén csúcstalálkozóra hívná a muszlim világ vezetőit, hogy együttesen lépjenek fel a radikális terrorizmus ellen. „A tárgyalások kiszélesítése jelzés lenne a muszlim világ számára, hogy megértsük törekvéseiket, azt szeretnénk, hogy sikeres és stabil társadalmat építsenek, és be szeretnénk vonni őket a terrorizmus elleni harcba, amely nemcsak a Közel-Keleten, hanem a világ számos más régiójában jelen van” - nyilatkozta a politikus.

Barack Obamával szemben John McCain úgy véli, hogy az iraki háború megnyerhető - ennek érdekében az amerikai csapatoknak azonban még hosszú ideig Irakban kell maradniuk. McCain ezt a Le Monde című francia lapnak nyilatkozta párizsi látogatása során. A lap kérdésére válaszolva a republikánus jelölt nem határozott meg egyetlen távolabbi időpontot sem azzal kapcsolatban, hogy mikor kellene az amerikai csapatokat kivonni Irakból: „Nem tudok pontos dátumot mondani… az amerikaiakat elsősorban nem az amerikai csapatok iraki jelenléte aggasztja, hanem az amerikai veszteségek. A közvéleményt ugyanis hidegen hagyja, hogy 1950 óta jelen vagyunk Koreában, de erősen foglalkoztatják az [Irakban] elszenvedett veszteségek, amelyek azonban jelentősen csökkentek a csapatnöveléseket követően. Szeretném aláhúzni, hogy az al-Kaida visszavonulóban van, de még nincs legyőzve.”
McCain közelmúltban tett látogatásai alapján következtetni lehet arra a külpolitikára, amelyet egy esetlegesen általa vezetett kormány folytatna.
A republikánus elnökjelölt közel-keleti útját követően - amelynek során Irakba és Izraelbe is ellátogatott - Londonban és Párizsban tárgyalt, jól érzékeltetve, hogy a veterán politikus hol keresi szövetségeseit. Párizsi látogatásán kifejtette: az Egyesült Államoknak, vezető szerepe megőrzése mellett, meg kell hallgatnia szövetségeseit. Bár az Élysée-palota szerint McCain csak egy az amerikai elnökjelöltek közül - szívesen látják a demokrata elnökjelölteket is -, az, hogy a francia elnök a közelmúltban kétszer is találkozott vele, arra enged következtetni, hogy Nicolas Sarkozynek nem lenne ellenére, ha megválasztanák. A két politikus ugyanis nagyon hasonlóan vélekedik az Irán által jelentett fenyegetésről és az afganisztáni háborúról, miközben Irakról udvariasan hallgattak.
McCain és vendéglátója egyetértettek abban, hogy az ENSZ BT által hozott szankciók nem elégségesek ahhoz, hogy megakadályozzák Iránt atomprogramjának végrehajtásában. McCain szerint ezek az ENSZ által hozott intézkedések olyan erőtlenek, hogy nem is lehet őket igazából szankcióknak nevezni. Ezt megelőzően a Jerusalem Postnak adott interjújában John McCain kifejtette, hogy mivel Irán nem titkolt célja Izrael megsemmisítése, mindeközben pedig atomfegyver birtoklására tör, Izrael létét nagyobb veszély fenyegeti ma, mint 1947 óta bármikor.
Iránnal kapcsolatos véleményét tekintve Hillary Clinton McCainnél harciasabb álláspontot képvisel: a Foreign Affair című lapban megjelent írásában kifejtette: amennyiben Irán nem tartja be az atomsorompó-egyezményt, „minden megoldási lehetőség az asztalon marad”. Ebből is látható, hogy közel-keleti kérdésekben az egykori first lady „héjább a héjáknál is”, már-már republikánus szemléletet képvisel, és nyitott a katonai megoldásokra. Bár véleménye szerint a terrorizmus elleni harc kulcsországa nem Irak, hanem Afganisztán, Hillary Clinton például különleges egységeket vetne be Irakban a terrorizmus visszaszorítására.
Izraelhez való viszonyukban John McCain és Hillary Clinton között nincs jelentős különbség, mindkét jelölt közel-keleti politikájának középpontjában Izrael biztonsága áll. Elfogadhatatlannak tartják, hogy Irán atomfegyvereket birtokoljon, és mindketten Jeruzsálembe költöztetnék például az amerikai nagykövetséget - ami jelentős szimbolikus döntés Jeruzsálem státuszával kapcsolatban.
A Jerusalem Post által gunyorosan Messiásnak elnevezett Barack Obamának az Izrael-politikája is mást ígér, mint akár az előző kormányok, akár McCain és Clinton. Nem véletlen, hogy a Haarec nevű izraeli napilap honlapján található elemzés - amely Izrael szempontjából értékeli a jelölteket - McCainhez és Clintonhoz képest jelentősen hátrább sorolja a demokrata szenátort. Ennek hátterében többek között az Iránnal kapcsolatos véleményei és pásztorának antiszemita kijelentései állnak.