Németh Szilárd
A legendás hírű edző
Világszerte méltatják Kiss Lászlót

Három arany, négy ezüst, két bronz. A magyar úszó-válogatott bravúrosan szerepelt az Eindhovenben megrendezett Európa-bajnokságon, az éremtáblázaton a hetedik helyen végzett. Kiss László szövetségi kapitány munkáját mindenütt nagyra értékelik, legutóbb a Time magazin közölt róla portrét.

Fotó: MTI

Kiss László úszóként rendkívül csalódott volt, hogy nem sikerült érmet szereznie a római olimpián 1960-ban. A tizenkilenc éves magyar sportoló, miután sikertelenül szerepelt a 200 méteres hátúszás döntőjében, váratlan vigaszdíjat kapott, amikor az amerikai olimpiai bajnok Mike Troy elárult neki néhány titkot edzésmódszereiről. „Azonnal ráeszméltem, hogy addig teljesen másképp készültünk, mint Mike” - nyilatkozta a Time-nak a hatvanhét éves korábbi versenyző. „Többet és keményebben edzettek, a szárazedzésekre sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek.” Kiss László számára ez a felismerés mindent megváltoztatott, ez pedig az egész úszósportra kihatott.
Három évvel később Kiss felhagyott az aktív versenyzéssel, hogy minden idejét edzői teendőire fordítsa. Abban a reményben vágott bele munkájába, hogy egy olyan módszert dolgoz ki, amelynek eredményeként tanítványai keményebbek és gyorsabbak lesznek. Azóta sem állt le. Mára Kiss László a feje a magyar úszóválogatottnak. Az ország, az ő működésének hála, úszóhatalommá vált, és 1988 óta minden nyári olimpián szerzett érmet magyar úszó. Kiss Lászlót mára a sportág történetének valaha volt legkreatívabb és egyik legjobb edzőjeként tartják számon.
Első sikerkorszaka a nyolcvanas évek közepén kezdődött az akkor még tizenkét esztendős Egerszegi Krisztinával. Kiss régóta szeretett volna gyorsúszói elemeket átültetni a hátúszásba, de sose talált olyan versenyzőt, aki megfelelő rugalmassággal rendelkezett volna tervei megvalósításához. Rájött arra, hogy Egerszegi az az úszó, akire régóta várt, és elkezdte oktatni a megfelelő mozgásra. A technika csiszolása időigényes volt, ám az új módszerrel Egerszegi egy olyan sportágban tudott másodperceket javítani saját idején, ahol minden pillanat rengeteget számít. Kiss leleményes megoldásokat talált ki, amivel tovább segítette Egerszegi fejlődését.
„Először arra kértük Krisztinát, hogy ússzon nagyon keskeny sávban, közel a medence széléhez. Mivel féltette a szép körmeit, és nem akarta, hogy azok a medence kövét kaparják, megtanulta karjait egyenesen, a feje fölött kiterjeszteni.”
Hogy javítsa a versenyző testtartását, a másik kedvelt gyakorlat az volt, amikor az úszónő egy pohár vízzel a homlokán úszta végig a medencét. A kitartó gyakorlásnak köszönhetően Egerszegi hét olimpiai, köztük öt aranyérmet szerzett 1988 és 1996 között. Kiss László a legfigyelemreméltóbb eredménynek mégsem az olimpiai sikereket tartja, hanem egy 1991-es győzelmet, amelyet Egerszegi egy olyan világcsúccsal szerzett meg, amelyet csak idén tudtak megdönteni.
Kiss azóta több tehetséges úszót is bajnoki címhez, sőt címekhez segített, olyanokat, mint Kovács Ágnes és Güttler Károly, de a nyári pekingi játékokon is jó reményekkel lehet a magyar úszók felől. Ennek ellenére nem értékeli túl saját teljesítményét. „Az úszósport csapatmunka - állítja. - Amikor elmész egy versenyre, látod a versenyzők különböző technikáit. Ilyenkor mindig új ötleteket merítesz, ez semmiképp sem lopás, mivel mindnyájan egy csapat vagyunk.”