Vissza a tartalomjegyzékhez

Kulcsár István
Lebukott a halálkufár

Néhány esztendeje világszerte nagy sikert aratott a Lord of War (nálunk A fegyvernepper) címmel játszott amerikai film, amelyben Nicolas Cage egy egészen nagystílű nemzetközi fegyverkereskedőt alakított. Azt mondják, ezt a figurát arról az orosz Viktor Butról mintázták, akit már hosszabb ideje köröz az Interpol, s aki ellen legalább három állam hatóságai adtak ki körözést. A legkeresettebb bűnözők listáján szereplő férfit a múlt héten a thaiföldi fővárosban, Bangkokban őrizetbe vették.

A valódi neve minden bizonnyal Viktor Anatoljevics But. Ezenkívül legalább tíz nevet (és e nevekre kiállított útleveleket) használt. Az idők hajnalán Moszkvában a hadsereg (más források szerint a KGB) idegen nyelvek főiskoláján tanult, és vagy egy tucat idegen nyelven beszél. Állítólag a szovjet légierőnél kezdte pályafutását, de már a szovjet időkben is fegyverszállítással (csempészéssel) foglalkozott. Akkor a Szovjetunió támogatta afrikai gerillamozgalmaknak szervezett fegyverszállításokat, később pedig szovjet utódállamok, továbbá Bulgária és Szlovákia gyáraiban előállított, illetve ottani katonai raktárakban tárolt fegyvereket exportált bárkinek, aki megfizette. Ennek lebonyolítására Air Cess néven egy mintegy ötven repülőből álló flottát hozott létre, amely az Egyesült Arab Emirátusokban van bejegyezve. A különféle körözések szerint első számú bűntársai: az ukrán származású Andrij Szmuljan brit állampolgár (közel-keleti kapcsolatok), a bin Laden család baráti köréhez tartozó, szíriai származású Richard Chichakli amerikai állampolgár, az Egyesült Államok hadseregének kitüntetett veteránja (amerikai kapcsolatok) és a valószínűleg orosz származású Valerij Najdo (afrikai kapcsolatok).
Az amerikai kábítószer-ellenes hatóságnak, a Dél-New York-i körzet ügyészségének, valamint az Interpolnak az adatai szerint But állt bizonyítottan legalább 38 olyan - ukrán, moldovai és bolgár eredetű fegyvereket tartalmazó - illegális szállítmány mögött, amelyeknek címzettjei többek között afganisztáni, angolai, kongói, libériai, ruandai, Sierra-Leone-i, szudáni kormányellenes gerillaszervezetek voltak. Az Amnesty International úgy tudja, a „halálkufár” Tanzániába és Ugandába is csempészett fegyvert Ukrajnából, mégpedig görög zászló alatt közlekedő hajókon. Mindezek sok-sok millió dolláros üzletek voltak, annál is inkább, minthogy a But által szervezett illegális szállítmányok nemcsak kézi, hanem drága tüzérségi fegyverekből, rakétavetőkből, bonyolult légvédelmi rendszerekből álltak.
Az ABC amerikai televízió értesülései szerint But szolgálatait eleinte az Egyesült Államok is igénybe vette.
A Szaddám Huszein-rendszer megdöntése előtt az orosz veterán a Pentagon megbízásából az iraki diktatúrával szemben álló erőknek csempészett fegyvert. Ezt Paul Wolfowitz akkori amerikai védelmiminiszter-helyettes utóbb maga is beismerte. Később azonban But tevékenysége mindinkább keresztezte Washington érdekeit. A brit katonai hírszerzés olyan nyomra bukkant, amely szerint But a táliboknak és az al-Kaidának is szállított „árut”. Az amerikai kábítószer-, alkohol- és fegyverellenes hatóság ügynökei pedig felfedezték, hogy But ügyfelei között szerepel a FARC (a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) nevű terrorszervezet, amely narkotikumok termesztéséből és azoknak az Egyesült Államokba való csempészéséből tartja fenn magát, illetve az ebből származó jövedelméből fizet a fegyverszállítónak. (A UNITA nevű angolai gerillamozgalom a gyémántbányászat megadóztatásából származó pénzzel egyenlítette ki számláit.) 2006-ban Bush elnök rendeletet adott ki a kongói fegyveres konfliktusokban szerepet játszó szervezetek és személyek amerikai bankbetéteinek befagyasztásáról. Ezek listájára felkerült Viktor But orosz vállalkozó is, akinek a neve akkorra már ENSZ-jelentésekben és több ország körözési listáján is szerepelt.
A tíznevű fegyverkereskedőt magukat latin-amerikai gerillaszervezetek képviselőinek kiadó amerikai ügynökök csalták lépre Bangkokban, ahová But Moszkvából érkezett az Aeroflot orosz légitársaság járatával. A thaiföldi hatóságok vették őrizetbe - az első hírek szerint - cinkosával, Szmuljannal együtt (később kiderült, hogy Szmuljannak sikerült egérutat nyernie, de aztán New Yorkban valóban őrizetbe vették), mégpedig terrorizmus elősegítésének megalapozott gyanújával. Ha bebizonyosodik ez a vád, Thaiföldön tíz évre leültethetik, azután pedig kiadhatják az őt köröző külföldi államok valamelyikének. Oroszországot, amelynek But az állampolgára, a thaiföldi hatóságok egyelőre nem értesítették hivatalosan a letartóztatásról. Washington szeretné elérni, hogy a halálkereskedőt most rögtön adják ki neki, de ezt kérheti a maga részéről Moszkva is, amely viszont (az Interpol nemzetközi körözése ellenére) nem tud Viktor But állítólagos bűncselekményeiről, és ennek megfelelően nem is körözi. Néhány évvel ezelőtt az üzletember Moszkvában járva nyilatkozott az egyik ottani újságnak, és rablómesének („hollywoodi thrillernek”) minősítette azokat az állításokat, melyek szerint ő illegális fegyverkereskedelemmel foglalkozna. Később az Emirátusokban ugyanilyen értelemben nyilatkozott az NTV orosz televízió-csatornának is. Ezeket a vádakat szerinte a tulajdonában lévő légitársaság konkurensei terjesztik, hogy kiszoríthassák az afrikai piacról az Air Cesst. Ugyanezt hangoztatja most Viktor But testvére, Szergej, valamint a lebukott fegyvercsempész moszkvai ügyvédje, Viktor Burobin is, aki nevetségesnek mondja azt az állítást, hogy a jelenleg thaiföldi őrizetben lévő védence kapcsolatban állna az al-Kaidával.
A világsajtó, amely az elmúlt napokban rengeteg írást jelentetett meg a minden idők egyik legveszedelmesebb halálkereskedőjének mondott férfi ügyéről, számos értesülést közölt többek között arról is, hol találkozott és tárgyalt az üzletfeleivel Viktor But, például Hollandiában, Dániában, Romániában. De hogy legyen az ügynek magyar vonatkozása is: a The New York Times vasárnapi képes melléklete már öt évvel ezelőtt beszámolt egy Viktor But nevéhez fűződő illegális fegyverszállítmány budapesti lebukásáról. Ez állítólag még 2002 szeptemberében történt, amikor is a magyar hatóságok Ferihegyen egy szúrópróbaszerű ellenőrzés során ukrajnai gyártású, vállról indítható légvédelmi rakétákat találtak és foglaltak le egy olyan szállítmányban, amelyet az ERI nevű ukrán cég adott fel a georgiai (USA) illetőségű Macon cég címére. A New York-i újság értesülése szerint az amerikai hatóságok feltételezték, hogy a főként kis magasságban hatékony rakétákat terroristák repülőterek közelében akarták felhasználni fel- vagy leszálló utasszállító gépek lelövésére.