Bagyarik Cecília
A BKV esete a titokzatos Paraméterkönyvvel
Úgy fejlesztenek, hogy tíz százalékkal csökkentenének

Szokatlan egyetértésben lépett fel minden érintett: a kerületi polgármesterek, a dolgozók és az utasok a BKV hálózatátalakítási tervei ellen. Ha elfogadnák a munkaanyagot, akkor a kisebb fejlesztések mellett közel tíz százalékos teljesítménycsökkenésre kerülne sor hálózatfejlesztés címen a közlekedési vállalatnál. A tervezet kapcsán a BKV az előnyöket hangsúlyozza, az ellenzők pedig a tömegközlekedés szétveréséről beszélnek.

A BKV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozott Paraméterkönyv II. munkaanyagának deklarált célja Budapest közlekedési hálózatának a korszerűsítése. A tervezet azóta a viták kereszttüzében van, mióta először szó esett róla, noha azt senki nem tagadja, hogy egy valódi reformon át kellene esnie a budapesti tömegközlekedésnek. A nyilvánvaló előnyök mellett - új területek bevonása a tömegközlekedésbe, több alacsony platós busz - a tervek tartalmazzák a vállalat közel tíz százalékos teljesítménycsökkentését is, ami együtt jár több tucat járat megszüntetésével és járatritkításokkal is.
A tervezet ellenzői igen sarkos véleményeket fogalmaztak meg. „A brutális tíz százalékos járatritkítást tartalmazó tervezet minden szakmaiságot nélkülöz, még tárgyalási alapnak sem alkalmas” - szögezte le lapunknak álláspontját Wintermantel Zsolt, a Fidesz szakpolitikusa, aki a Fővárosi Közgyűlés városüzemeltetési bizottságának alelnöke. Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője pedig úgy fogalmazott: „Valójában rombolás, amit fejlesztésnek próbálnak meg beállítani.”
A BKV Zrt. közleményében úgy fogalmazott a szakmai előkészületekről, hogy „a legjobb anyag készült el a BKV Zrt. mai lehetőségein belül”.  A lehetőségeket pedig igencsak behatárolja a hiány (2007-ben 16 milliárdos volt) és a politikai akarat.
A Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Főpolgármester-helyettesi Irodánál azt a tájékoztatást adták lapunknak, hogy mivel 1995 óta senki nem modernizálta átfogóan a BKV Zrt. Paraméterkönyvét, ezért szükség van a felülvizsgálatra.
A Fővárosi Önkormányzat a BKV Zrt.-től a szolgáltatások teljesítésén kívül a költségek szempontjából leghatékonyabb működést is elvárja. Számos vizsgálat és a társaság több átvilágítása is kimutatta, hogy a BKV szervezetében és üzemében jelentős tartalékokkal rendelkezik.
A BKV részéről azzal indokolták a Heteknek a tervezett lépéseket, hogy a társaság az elmúlt időszakban elérte a működőképessége határát. Így a kiadások csökkentése érdekében a BKV Zrt. a megváltozott utasszámhoz és utazási igényekhez igazítaná a közösségi közlekedési hálózatot. A BKV-nál azt hangsúlyozzák, hogy széles körű szakmai és civil egyeztetések előzték meg a tervezet nyilvánosságra hozatalát. Lakossági igényre történt például a 91-es autóbusz vonalának meghosszabbítása a Szent János kórházig, vagy a 65-ös busz Szépvölgyi útig történő meghosszabbítása.
Az előkészítő megbeszélésekkel kapcsolatban a kerületi tárgyalásokról többen megjegyezték lapunknak, hogy itt csupa „szépet és jót” hallottak a közlekedési vállalattól, és a felvázolt tervek köszönő viszonyban sem álltak a most nyilvánosságra hozott munkaanyaggal. „Igen ritka, hogy a jelenlevők mindegyike egyetértsen, de most mindenkinek az volt a véleménye, hogy tiltakoznunk kell. A képviselők igen gyorsan döntöttek annak ellenére, hogy sokan ott a helyszínen szembesültek a tervezettel” - mondta el a Heteknek Borsány György, a kerületi kollégium elnöke.
A kerületek polgármesterei közül elsőként Tóth Mihály, a csepeli polgármester tiltakozott. „Fontosnak tartottam, hogy minél hamarabb elmondjam a véleményemet azelőtt, hogy véglegessé válna a munkaanyag. Az európai tagállamokban mindenhol a közösségi közlekedés előnyét hangsúlyozzák. Olyan intézkedésekre lenne szükség, amiknek eredményeképpen egyre nőne a tömegközlekedésben résztvevők aránya, és csökkenne az egyéni közlekedést választóké. De a most nyilvánosságra hozott tervek hatására még többen autóba ülnének. Ez a kerületünk számára is létfontosságú, hiszen Csepel két hídon érintkezik a várossal, és lassan már most ott tartunk, hogy nem tudunk kijutni a szigetről vagy visszajutni oda az autók hosszú sora miatt” - sorolta az érveit lapunknak a csepeli polgármester.
Időközben a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezet Szövetsége bejelentette, hogy gondolkodnak a sztrájk lehetőségén. Földényi György, a szakszervezet elnökhelyettese a Heteknek kifejtette, hogy a városi közhasznú tömegközlekedés a világon mindenhol veszteséges. Véleménye szerint a BKV Zrt. körüli nehézségeknek az az egyik fő oka, hogy a főváros mint tulajdonos nem fizeti meg a közlekedési cégtől megrendelt szolgáltatásokat. Az elnökhelyettes felhívta a figyelmet, hogy míg a vállalat ígéretet tett arra, hogy járművezetőket nem bocsát el, addig a szellemi dolgozókról és a műszakiakról szó sem esett, pedig őket biztosan érintenék a leépítések.
Hétfőn váratlan közjáték történt. Dancs Gábor, a Fővárosi Önkormányzat közlekedési tanácsnoka határozatlan időre felfüggesztette a Paraméterkönyvvel kapcsolatos tárgyalásokat. Keddre aztán minden visszakerült a helyére. A döntés okáról a Főpolgármesteri Hivatal úgy tájékoztatta lapunkat, hogy Dancs Gábor lépését a főpolgármester nem tartotta szerencsésnek, a tervezet elkészítésének felügyelete továbbra is Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes felelőssége és feladata.