Hetek-összeállítás: Szlazsánszky Ferenc, Makki Marie-Rose, Szobota Zoltán
Pokoli hálóban
A helyzet rossz, és enyhén rosszabbodik

A cannabisszármazékok fogyasztása tekintetében Magyarország az európai mezőny alsó harmadában, az egyéb tiltott drogokat tekintve viszont a középmezőnyben áll.
A korábbi tranzitstátusból célországgá váltunk, a schengeni határnyitás és a kiújuló délszláv válság pedig tovább rontja drogháborús esélyeinket. Ráadásul ma már nem csak a valóságtól menekülő fiatalok nyúlnak a szerhez - a drog a szórakozás egyik állandó „kísérőjévé” vált. A legveszélyeztetettebb a középiskolás korosztály.

Az egyik kereskedelmi csatorna teletextjének használtautó-eladási oldalán keresztül rendeltek drogot a fogyasztók a közelmúltban elítélt dílerektől. A kilenc elítélt főleg ecstasyval kereskedett, de speedet és kokaint is lehetett tőlük vásárolni. A minimális rendelési tétel ecstasy tablettánál ezer darab, speednél pedig 100 gramm volt. A hirdetésekre rejtjelezést találtak ki: az autó gyártási évének utolsó két számjegye azt jelezte, hány 1000 darab ecstasyra van szüksége a vásárlónak, a speedet 10 dekánként a kocsi futott kilométereinek számában mérték. A kokain grammokban megrendelt mennyiségét az autó havi törlesztő részletének első két számjegye jelezte. A dílerek 2005 januárja és júniusa között mintegy 57 000 ecstasy tablettát, 2 kiló speedet és 220 gramm kokaint adtak el. A drogok feketepiaci összértéke nagyjából 15 millió forint.

A parlament kábítószerügyi eseti bizottsága kedden ismertette a hazai drogfogyasztással kapcsolatos legújabb tényeket. Eszerint a kipróbálás aránya a cannabisszármazékok esetében az összehasonlítható 13 országot figyelembe véve Magyarországon alacsonynak mondható. Az egyéb tiltott drogokat tekintve a felső középmezőnyben, azaz ötödik-hatodik helyen állunk. Magyarországon az ecstasy, az amfetamin, valamint
az LSD a legelterjedtebb szerek, a kokainfogyasztás ugyanakkor a vizsgált országok átlaga alatt van. Egy nemzetközi kutatás szerint a 15-17 éves magyar tanulók 20 százaléka fogyasztott valamilyen illegális szert vagy használt életében visszaélésszerűen gyógyszert. A cannabisfogyasztás értéke a legmagasabb az összes illegális szer közül, 17 százalékos aránnyal, a második helyen a gyógyszer és az alkohol gyógyszerrel történő együttes alkalmazása áll 15 százalékkal. A kipróbálás jellemző életkora többségben 15-16 évre tehető: a cannabis esetében a kipróbálók 70 százaléka, más drog esetében a kipróbálók 75 százaléka mondta, hogy 15-16 éves kora körül fogyasztotta először az adott szert.

Félmilliárd forint értékű kábítószert foglalt le a napokban a Nemzeti Nyomozó Iroda a fővárosban, és két másik településen. A rendőrök az akció során Budapesten, illetve vonzáskörzetében lévő két településen felszámolták az illegális kenderültetvényeket is: lefoglaltak 500 tő élő és megközelítőleg 500 grammnyi szárított cannabist, amiket úgynevezett agrokulturális módszerrel termesztettek. Ez azt jelenti, hogy a gyanúsítottak nagyteljesítményű lámpákkal, párásító berendezéssel megpróbáltak a lakásban a növény számára megfelelő klímát teremteni.

Az utóbbi két év tapasztalata, hogy a „Balkán-útvonalon” tevékenykedő, elsősorban heroin csempészéshez kötődő elkövetői körök bővítették kínálatukat, immáron részt vesznek szintetikus kábítószerek csempészetében, terjesztésében és előállításában is.
A heroin a ’90-es évek elején jelent meg jellemzően a magyar kábítószerpiacon. A délszláv polgárháború 1990-es kitörését követően  a Nyugat-Európát afgán heroinnal ellátó török és koszovói albán bűnszervezetek arra kényszerültek, hogy a heroinszállításra használt „Balkán-útvonal” középső ágát, az addigi Isztambul-Szófia- Belgrád-Zágráb-Ljubljana útvonalat északabbra helyezzék, minek következtében Magyarország Európa egyik legjelentősebb tranzitországává vált. A helyzet azóta annyiban súlyosbodott, hogy a kereskedők a fogyasztókat is felismerték a magyarokban, így ma már nem csupán tranzit-, de célország is vagyunk.
Az ópiumszármazék csempészetével többnyire albán, török, manapság pedig már ázsiai bűnözők foglalkoznak. Az ópium alapját képező mák fő termelője Afganisztán. Tavaly 3,3 millió afgán egyetlen bevételi forrása volt a máktermesztés. 2006-ban Afganisztán ópiumexportja 3,1 milliárd dollár volt, amely az ország GDP-jének 46 százaléka. A 2007-es termés 8200 tonnányi ópiumra tehető, ebből összesen 1170 tonna heroin állítható elő, ami a világ teljes szükségletét fedezi. Mire mindez finomított heroinként London utcáira kerül, 38 milliárd dollár lesz az értéke. Az afgán heroin exportja az iszlám terrorizmus számára nem pusztán hatalmas anyagi bevételt, hanem a nyugati társadalmak elpusztításának egyik hatékony eszközét is jelenti. Hazánkban e tekintetben még nem beszélhetünk áttörésről, ugyanakkor szomorú tény, hogy folyamatosan emelkedik a herointúladagolás miatt elhunytak száma. 2004-ben nyolcan, 2005-ben 13-an, 2006-ban viszont már 22-en haltak meg Magyarországon herointúladagolásban.

Kábítószerhez jutottak a debreceni börtönben olyan előzetes letartóztatásban lévő személyek, akik ellen a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói korábban jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása és kereskedelme miatt jártak el.
A rendőrség és a Hajdú-Bihar megyei Büntetés-végrehajtási Intézet összehangolt intézkedése keretében kábítószer-kereső kutyákkal a zárkákban kábítószergyanús anyagokat találtak, ami arra utalt, hogy a börtönben is fogyasztották a szereket.

A kábítószer-fogyasztás az ezredforduló környékére vált divattá: már nem csupán a valóság, a problémák elől menekülő, illetve a kíváncsi fiatalok eszköze, hanem a szórakozás egyik elengedhetetlen eleme. Ezt igazolja, hogy évente mintegy 200 diszkóbaleset történik az utakon, amelyekben 15-20 tizenéves veszíti életét. Az ilyen balesetek főként tavasszal és nyáron következnek be. Kimagasló arányt tapasztaltak a kutatók az úgynevezett elektronikus zenei partikat - house, techno, goa, trance, break beat - látogatók körében. Egy 2005-ös felmérés szerint a 23 éves átlagkorú résztvevők kilencven százaléka használt már életében illegális szert. Úgy tűnik, az állam is elismerte, hogy e téren vereséget szenvedett: a 2001-ben elindított „a Biztonságos szórakozóhely” program mára elhalt, még a rendelkezésre álló 280 ezer eurós keretet sem sikerült felhasználni. Jelenleg ott tartunk, hogy állami pénzekkel támogatott szervezetek tiszta tűt és friss ásványvizet szállítanak bizonyos szórakozóhelyekre, hogy ha már megakadályozni nem tudják a drogozást, legalább a fertőzésektől és a kiszáradástól megóvják az érintetteket.

Férje engedéllyel tartott fegyverével lőtte fejbe fiát egy nő. A rózsadombi lakásban hétfőn a 47 éves anya rálőtt 25 éves fiára. Az áldozatot életveszélyes állapotban vitték kórházba a mentők. A szomszédok szerint a családnál gyakoriak voltak a veszekedések, mert a fiú állítólag kábítószeres ügyekbe keveredett.

A 2006-os év tapasztalatai alapján a szintetikus kábítószerek csempészetében és terjesztésében közreműködő elkövetői kör szervezettsége, konspiráltsága növekszik, stabil magyar származású elkövetői kör alakult ki - elsősorban Hollandiában. A szervezeten belül a munkamegosztás tovább differenciálódott: anyagi eszközöket biztosító, szervező, futár, nagybani elosztó és kistételben árusítófunkciók különültek el.
A 2006-ban jelentett kábítószerárakhoz képest is történtek változások: a hasis, a kokain, az amfetamin, az ecstasy és az LSD átlagos árában csökkenés figyelhető meg, míg a heroin drágult. A drogok leggyakrabban a Balkánról, volt szovjet tagköztársaságokból, mostanában a Holland Antillákról és Marokkóból - Franciaország érintésével - érkeznek Magyarországra. A rendőrség kiemelt problémának tekinti a kokain térnyerését, ugyanis a dél-amerikai drog használóinak száma évek óta meredeken ível felfelé.
A rendőrség felmérése szerint az úgynevezett könnyű drogokat száz fiatalból nyolcvanan próbálják ki, és a nyolcvanból hat-nyolc lesz függő. Míg 2001-ben 18 000 darab ecstasy tablettát foglaltak le az országban, addig ez a szám 2006-ban 302 000 darab volt. A heroin a balkáni útvonalon jön be az országba Törökország és Albánia felől, míg a szintetikus drogok és a fű nagy része Amszterdamból vagy Hamburgból indul hazánkba.

Külföldi munkavállalásra kényszerült az édesanya, mert segíteni akarta fiát, aki egy dél-amerikai országban börtönbe került. A fiút drogterjesztésen érték. A bezárt fia-talok közül többen már elhagyták az országot, a magyar fiút is kiengedték a börtönből, de az országot nem hagyhatta el. Az anya úgy tudja, nincsenek gyermekének igazolványai, ezeket 150 dollárért kaphatná meg. Az anya a Külügyminisztérium közbelépésére számít.

A 2007-es, felnőtt- és középiskolákban végzett vizsgálatok szerint az elmúlt években stabilizálódott, vagyis nem növekedett számottevően a kábítószert kipróbálók számaránya. 1995 és 1999 között a fiatalok körében egy drámai, két és félszeres növekedés volt tapasztalható a kipróbálók számában, aztán ez a növekedés az ezredforduló után lelassult, és mára meg is állt. Egy 2003-as budapesti vizsgálat azt bizonyította, hogy a végzős középiskolás diákok közül minden második kipróbált már valamilyen illegális szert - tájékoztatta a Heteket Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazgatója: „Hazánkban is egy jól kialakult és biztonságosan működő, nagybani terjesztő hálózat működik. Erre konkrét bűnözői körök építik az egzisztenciájukat, hiszen stabil üzletet jelent a jelenleg nem látványosan növekvő piac” - tette hozzá a szakember.
A kábítószer-kereskedelemben forgó óriási pénzhez képest a megelőzésre, a büntetésre, vagy a drogosok ellátására fordított összegek elenyészők és nagyrészt hatástalanok.
A hazai helyzet feltárását az iskolák presztízsféltő magatartása is nehezíti, ami független a büntetőjogi szabályzás keménységétől.
„Az utóbbi évtizedben megnövekedett a tanintézeteken belüli drogfogyasztás és -terjesztés veszélye, és mivel az iskolák kifelé eltussolják a problémát, razziák nincsenek, így egyes intézmények akár biztonságos droglerakatként vagy elosztóhelyként is működhetnek. Egyes kertészeti és mezőgazdasági szakiskolákban például a tanulók a fóliasátrakban termesztik maguknak a marihuánát” - mondta lapunknak Takács Kinga, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum titkára. 
A középiskola végére minden második 18 éves kapcsolatba kerül a kábítószerrel. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a szülőtársadalom passzív, nem mozgósítható ebben az ügyben (sem), a pedagógusok pedig érthetően nem képesek megbirkózni a problémával.