Korvin Tibor
Kékkártya a válság ellen
Ötvenmillió új bevándorlót várnak Európába

A rendkívül alacsony gyermekvállalási kedv gyorsítja Európa demográfiai válságát, és a gazdasági egyensúlyt csak több tízmillió új bevándorló tudná biztosítani - állítják népességkutatók. A bevándorlás ösztönzése érdekében Brüsszel az amerikai zöldkártya mintájára bevezetné az európai kékkártyát, amely munkavállalási lehetőséget biztosítana az unió egész területén. A tervnek számos kockázata van, ha viszont a jelenlegi tendenciák folytatódnak, az elöregedés és népességcsökkenés miatt Európa nem lesz képes versenyben maradni a világ feltörekvő és növekvő lélekszámú térségeivel.

A következő negyven évben az unió országaiban népességcsökkenés várható, igaz, országonként eltérő mértékben. Míg a fejlettebb országokban 3-4, az újabb tagállamokban akár 16-17 százalékos fogyás is várható. Európa jelenleg 485 milliós lakossága néhány évtizeden belül 450 millióra apadhat. Magyarország népességcsökkenése a középmezőnyben helyezkedik el, szakértők szerint az országban 17 százalékkal kevesebb ember fog élni 2050-ben, mint ma.
A népességcsökkenés egyik tényezője a születésszám-csökkenés, ami nemcsak a munkaerőpiacra, de az egészségügyi és nyugdíjrendszerre is negatívan hat. Európában családmodell-váltás történt, általánossá vált a nők fizetőmunka vállalása, az iskolai végzettség növekedése. Egyre kevesebb a házasság, miközben a válások száma folyamatosan nő. Az instabil párkapcsolatok, a szingli életforma és az egyre elfogadottabb egynemű párkapcsolatok erősítik a demográfiai válságot, mivel ezek az életformák motiválják a legkevésbé a gyermekvállalást. Bár a felmérések szerint az európaiak több gyermeket is vállalnának, ha kiszámíthatóbb lenne a gazdasági környezet, jelenleg a termékenység minden európai országban jóval az egyszerű reprodukcióhoz szükséges szint alatt van, és jelentős változás nem is várható.
A népességszámot azonban olyan, nem természetes folyamatok is befolyásolják, mint a vándorlás. Nyugat-Európába nemcsak az unión kívüli, elmaradott országokból érkeznek bevándorlók, hanem a frissen csatlakozott közép-európai államok munkavállalóinak is első számú célpontja.
Az Európába bevándorlók aránya jelenleg 3,7 százalék. Mivel a fiatal, munkaképes bevándorlók már most is jót tesznek az európai nyugdíjrendszernek, felmerülhet a kérdés: nem tenne-e jót az öregedő Európának egy jól irányított bevándorlási politika? A nemzetközi migráció azonban csak részben képes ellensúlyozni a természetes népességszám-csökkenést. Az eltérő vallási és kulturális identitás okozta gondok miatt minden tíz uniós polgárból csak négy van arról meggyőződve, hogy a bevándorlók pozitívan járulnának hozzá országuk fejlődéséhez.
A bevándorlási projektek csak akkor lehetnek sikeresek, ha a betelepülők beilleszkednek az ország gazdasági és társadalmi vérkeringésébe. Egy európai kezdeményezés célja, hogy jogi és társadalmi biztonságot nyújtson a bevándorlóknak, ellensúlyozandó az idegengyűlölet negatív hatásait. Európai politikusok szerint a bevándorlás lehet az első számú orvosság, ezért támogatják az uniós munkavállalási engedély létrehozását. Ezt az amerikai zöldkártyára emlékeztető kékkártya elnyerésével tennék lehetővé, így a magasan képzett munkaerő szabadabban mozoghatna Európában.
Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2030-ig növekedne az unió aktív népessége. A munkaképes korúak arányának hosszú távú fenntartásához azonban 2050-ig minimum 56 millió bevándorlónak kellene érkeznie.
Számolni kell ugyanakkor a kivándorlással is, ami elsősorban a szakképzett fiatalokat érinti, nagyban gyengítve ezzel Európa versenyképességét.
Míg a 20. század elején Európa a világ népességének 25 százalékát adta, ez 2000-re 12 százalékra csökkent. 2050-re a világ népességének mindössze 7 százaléka él majd Európában. A munkaerőpiacba lépő fiatalok száma és aránya is csökken, növekszik viszont az eltartott népesség aránya. A nyugdíjellátás és az egészségügyi kiadások növekedése az európai országokat stagnálásba, akár recesszióba is sodorhatják. Ez negatív kihatással lenne a gyermekvállalási hajlandóságra.
A népesség száma a kékkártya megvalósulásával az európai országokban nem csökkenne a születéskor várható élettartam-növekedés és a bevándorlási többlet miatt. Az elöregedés viszont ettől függetlenül egész Európában egyre nagyobb gondot okoz.
Az unió számára a következő évek nagy kérdése: vállalja-e a nagyarányú bevándorlással kapcsolatos társadalmi, biztonságpolitikai kockázatokat, cserébe a demográfiai válság elodázásáért, vagy elfogadja versenyképességének csökkenését a világ növekvő létszámú térségeivel szemben.