Hetek-összeállítás
Már megint a Gripenek

Az USA-val és a NATO-val szemben hozott stratégiai döntésként értelmezhető, hogy az Orbán-kormány annak idején a svéd Gripen vadászgépek mellett döntött az amerikai F-16-osokkal szemben - vélekedtek a Népszabadságnak nyilatkozva amerikai illetékesek. Korábban a CIA korrupciót is feltételezett az ügyben.

Két magyar párt megosztva 10 és 20 millió dollár közötti összeget kapott a Gripen-döntés kapcsán - erről még novemberben adott hírt a New York Times, CIA-forrásokra hivatkozva. Miután az értesülést több forrásból nem sikerült megerősíteni, az amerikai külügy nem tartotta célszerűnek az információ nyilvánosságra hozatalát. A kérdésben megosztottak azok az amerikai illetékesek is, akik a Gripen kontra F-16-os ügyben a Népszabadságnak nyilatkoztak. Azzal kapcsolatban ugyanakkor egybehangzóan vélekedtek - függetlenül a korrupciós gyanútól -, hogy a döntésben nem a pénz, hanem a politikai szándék volt a legfontosabb. Vagyis azzal, hogy a svédek mellett tette le a voksot, az Orbán-kormány tudatosan elutasította az amerikai fegyveres erőkkel való stratégiai együttműködést, és nem akarta NATO-missziókban az ország határain kívül is bevethetővé tenni a magyar légierőt.
A 2001-es vadászgépbeszerzés kapcsán Washington nem titkoltan sokkal jobban szerette volna, ha a magyar kormány az amerikai modellt választja. A vadászgépek élettartama ugyanis hosszú, tehát az ilyen döntések 30 évre szóló stratégiai szövetséget is jelentenek. A Gripenek eredeti felszereltsége nem is tette lehetővé a NATO-akciók során elvárt légi utántölthetőséget, a gépeket csak a Medgyessy-kormány idején aláírt szerződésmódosítás után tették alkalmassá erre. Az egyik nyilatkozó szerint ez a módosítás - amely az eredeti, 108 milliárd forintos költséget további több mint 100 milliárddal növelte - amerikai nyomásra történt.
Tengerentúli vélemények szerint egyébként Magyarországnak és a szintén Gripeneket vásárló Csehországnak nem is volt szüksége a modern vadászgépekre - a költséges beszerzés helyett a pénzt a hadsereg reformjára és kommunikációs eszközei modernizálására kellett volna fordítani.
A hazai politikai szereplők ugyanakkor a témának csak a korrupció vádjával kapcsolatos vonatkozásait ragadták meg. A Fidesz szerint a korrupció nem a szerződés megkötésekor, hanem annak jelentős értékű módosításakor történt. „Egyre kínosabb, ahogyan a kormány megpróbálja elterelni a figyelmet arról, hogy a svéd ügyészség 2003-tól indulóan nyomoz a svéd vadászrepülőgépekkel kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben - nyilatkozta Demeter Ervin volt titokminiszter, nem említve azt a tényt, hogy a svéd államügyész elévülésre hivatkozva jelölte meg 2003-at induló évként. Demeter szerint mindenki számára világossá vált, hogy a polgári kormány mind nemzetbiztonsági, mind katonai, mind pedig gazdasági szempontból az optimális döntést hozta meg 2001-ben.
Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, a Gripen-beszerzés körülményeit vizsgáló bizottság vezetője szerint ugyanakkor 2001-ben katonaszakmai, jogi és pénzügyi természetű szabálytalanságok történtek. A jelentés egyik leghangsúlyosabb megállapítása szerint pedig sem belső, sem külső kényszer nem volt vadászgépek beszerzésére 2001-ben.