Szubotics M.
Gránátalma, a szuper-antioxidáns

Az emberiség egyik legrégebbi gyümölcsét más néven paradicsomi vagy édeni almának is nevezik. A rubintpiros gránátalma kellemes selymességével, illatában piros húsú gyümölcsökre (som, csipkebogyó, enyhe meggy) emlékeztető eleganciával lepi meg fogyasztóját. Azonban a legújabb kutatások szerint segíthet számos betegség megelőzésében és kezelésében is.

Izraelben 5000 éve termesztik a nálunk is több helyütt ültetett gránátalmát, Egyiptomban pedig legalább 4000 éve. A gránátalma szépségéről már a Biblia is ír: Salamon királynak gránátalma-ültetvénye volt, papjainak ruháin pedig kis gránátalmák lógtak, mert a szentélybe csak ilyen díszekkel lehetett belépni. A Közel-Keleten illatszert is készítenek belőle, míg gyümölcséből és kérgéből festék is előállítható.
De a tipikusan mediterrán növényt régi idők óta nagy becsben tartják gyógyító tulajdonságaiért is. Eddig a benne levő ellagsav rákellenes tulajdonságát ismerhettük meg, de igen hatékonynak bizonyult a szív- és érrendszeri rendellenességek esetén is. A perzsa eredetű gyümölcs kedvező tulajdonságait fokozza, hogy antioxidáns alkotórészei gyorsan felszívódnak, és nem toxikusak.
2000-ben kezdett érdeklődést kelteni a gránátalma antioxidáns hatása, amikor egy kutatócsoport kimutatta hatékonyságát az atherosclerosis kezelésében. A vitamindús gyümölcs kivételesen kedvező élettani hatásaival a Time magazin is foglalkozott. Azonkívül, hogy a gránátalma kitűnő kálium- és C-vitamin-forrás, a szív egészségét javító polifenolokat is tartalmaz. A Technion Institute of Technology legújabb kutatásai szerint a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az eddigi ismereteink a legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak.
A gránátalma legfontosabb fenol típusú komponenese az ellagsav, amely antikarcinogén és antimutagén sajátossággal rendelkezik. Rendszeres fogyasztása csökkenti a tumorok kialakulásának valószínűségét. Ez azért nagyon fontos, mert ilyen hatású gyógyszert még nem sikerült a kémikusoknak előállítani. A Hollings Rákkutató Intézetben (Dél-Karolina Orvosi Egyetem) végzett kísérletek kimutatták, hogy az ellagsav szerepe nemcsak a tumor növekedésének megállítása azáltal, hogy gátolja a rákos sejtek osztódását, de természetes sejthalált (apoptozist) is képes indukálni a rákos sejtekben. 
Aviram professzor vizsgálatai megállapították, hogy a gránátalma fogyasztása 20 százalékkal csökkentette az LDL (káros koleszterin) szintjét, illetve szignifikánsan növelte a HDL (hasznos koleszterin) mennyiségét a vérben. A már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciensek körében a szívinfarktus több rizikófaktora jelentős javulást mutatott a kontrollcsoporthoz képest. Így a gránátalma-kivonat fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást magas vérnyomású páciensek körében, és egy év alatt átlagosan 35 százalékkal csökkentette a már meszesedést mutató artériák falának vastagságát.
Egy másik kutatás igazolta, hogy valamennyi gyümölcs közt a gránátalma rendelkezik legkiválóbb gyulladásgátló tulajdonsággal is, amelyek számos betegség megelőzésében és terápiájában jelenthetnek segítséget. Az elmúlt évben az amerikai Case Egyetem kísérletei mutatták ki elsőként a gránátalma-kivonat porckárosodást lassító képességét.