Hetek-összeállítás
A mormonok titka
Új elnököt választ a gyorsan növekvő egyház

97 éves korában elhunyt Gordon B. Hinckley, a mormon egyház legnagyobb felekezetének 15. elnöke. Hinckley elnöksége alatt egyháza jelentősen előretört mind a taglétszámot illetően, mind pedig anyagi területen. A mormonok a 2002-es Salt Lake Cityben tartott téli olimpia után idén újra a figyelem középpontjába kerültek, mivel a republikánus párt egyik elnökjelöltje, Mitt Romney szintén az egyház tagja. Romney fiatalon Franciaországban volt mormon misszionárius, később pedig püspöki tisztséget is betöltött az egyházban.

Gordon B. Hinckley (kis képünkön) 1910-ben a mormon fővárosban, Salt Lake Cityben született. Elnökségét megelőzően kétéves küldetést teljesített Nagy-Britanniában, valamint 20 éven át az egyház külvilággal való kommunikációját irányította. Elnökségének tizenhárom éve alatt jelentős fejlődésen ment keresztül a mormonizmusnak ez az ága, amelynek központja az egyesült államokbeli Utah államban található. Hinckley nagyon sokat utazott a világban, és több templomot szentelt fel, mint bármely korábbi elődje.

A mormon egyház alapítója Joseph Smith volt, akit követői prófétának tartanak. Az ő nevéhez fűződik a Biblia „továbbfejlesztésének” szánt A Mormon könyve és további apokrif iratok kiadása. Smith emellett politikus és katonai vezető is volt az Egyesült Államok középső részén. Követőinek számát jelenleg 13-14 millióra becsülik. Legnagyobb felekezetük, hivatalos nevén az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának taglétszáma az elmúlt 28 évben csaknem megháromszorozódott. Míg 1980-ban 4,6 millióan voltak, ma már a világ minden táján mintegy 12,9 millióan vallják magukat az egyház híveinek. A mormonizmus egyéb felekezeteinek létszáma nem számottevő. A tagságnak csak kevesebb mint a fele él az Egyesült Államokban, és nagyon gyorsan növekszik a latin-amerikai hívek száma. Ennek egyik oka, hogy a felekezet nagy hangsúlyt fektet a térítésre: egy időben mintegy 50 ezer misszionáriusa tevékenykedik a világon, általában fiatalemberek, akik névkitűzővel ellátott öltönyben, párosával szólítják meg az embereket.
Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nem panaszkodhat anyagi területen sem. Richard Ostling író Mormon Amerika című könyvében arról számolt be, hogy a felekezet vagyona 1999-ben hozzávetőlegesen 25 milliárd, évi bevétele pedig 5 milliárd dollár (mintegy 900 milliárd forint) volt.
Joseph Smith, a mormon alapító egy négytagú szegény családba született 1805-ben Vermont államban. Olvasni és számolni megtanult ugyan, ám komolyabb oktatásban nem részesült. Ideje nagy részét a Biblia tanulmányozásával töltötte, azonban nem tudta eldönteni, hogy a kereszténység mely irányzatát kövesse. Egy idő után látomást látott, melyben arra kapott utasítást, hogy ne csatlakozzon egyik létező egyházhoz sem, hanem legyen „Isten ügynöke, aki helyreállítja Krisztus igazi egyházát”.
Három évvel később Smith egy Moroni nevű angyal látogatásáról számolt be, aki azzal bízta meg, hogy fordítson le egy aranylapokra írt könyvet. Az írások Amerika ősi népének történetéről szóltak, melyeket „Amerika hajdani prófétái” írtak. Ez lett az úgynevezett A Mormon könyve, amelyet szent könyvnek, Jézus Krisztus ötödik evangéliumának tituláltak. Joseph arról is beszámolt, hogy isteni felhatalmazást kapott több ízben is küldetésének bevégzéséhez. Egyszer például Keresztelő János jelent meg neki, hogy felruházza az ároni papság tekintélyével, más alkalommal Jakab, János és Péter apostollal „találkozott”, akik a melkisedeki papság tekintélyét hagyományozták rá.
Ezt követően alapította meg 1830-ban egyházát, amely azonnal nekilátott, hogy híveinek számát gyarapítsa. 1836-ban került sor az első mormon templom felszentelésére az Ohio állambeli Kirtlandben. Ezután a mormonok Illinois-ba költöztek, ahol új várost építettek a Mississippi partján. Joseph Smitht többször is bebörtönözték, és végül börtönben halt meg testvérével együtt, mikor 1844-ben a csőcselék megtámadta a fogdát, és Smitht is lelőtték.
Bár a mormonok keresztényeknek vallják magukat, számos lényeges kérdésben eltérnek a keresztény hitvallástól, többek között a Szentháromság tanában, a templomimádásban, valamint a „kibővített szentírásukkal” kapcsolatban. A mormonoknál például elfogadott, hogy az Atya mellett létezik egy „mennyei anya” is. Más vallásokkal kapcsolatban azt tanítják, hogy mindegyik vallásban és filozófiában van igazság, továbbá, hogy a különböző vallási ideológiák, látások növelték az emberiség szellemi és erkölcsi tudatosságát. Nem hisznek az eredendő bűnben, hanem álláspontjuk szerint az édenkertben a tiltott fa gyümölcsének evése önmagában nem volt rossz dolog, „csupán” Isten utasításainak áthágásáról volt szó.
A mormonok Joseph Smith látomásban kapott kijelentése után gyakorlattá tették a „mennyei házasságot”, vagyis a többnejűséget. Az egyház hivatalos honlapján Smith 24 feleségét sorolják fel, de egyes források ennél is több „elpecsételt” társáról tudnak (Mitt Romney elnökjelölt ükapja szintén többnejűségben élt.) A doktrína megosztást hozott a felekezetben, és az állami törvényekkel is szemben állt, amiből számos konfliktus származott. A mormon egyház végül 1890-ben nyilatkozatban ítélte el a bigámiát, miután a legfelsőbb bíróság törvénytelennek ítélte azt.
A mormonok új elnökét a hagyományok szerint az egyház legfelsőbb szerve, a Tizenkét Apostol Kvóruma fogja kiválasztani. Az új elnök hivatalosan bárki lehetne, a gyakorlatban azonban mindig a legrégebb óta szolgáló apostolt választják ki. Az elnöki tisztség várományosa a 80 éves Thomas S. Monson (kis képünkön lent).