Hetek XII. évfolyam, 5. szám, 2008. február 01.

Úgy tűnik, a kormány tényleg komolyan gondolja, hogy megrendszabályozza a hazai autóstársadalmat. Az Új rend és szabadság elnevezésű programjában gyakorlatilag minden közlekedési aktusra jut valamilyen fenyíték vagy annak szigorodása, a kegyelemdöfést azonban az önkormányzatoknak és a közútkezelőknek engedi át, amikor májustól számukra is lehetővé teszi a sebességmérést.

„Tűrhetetlen, hogy miközben évente több mint 1200 ember hal meg és 30 ezren sérülnek meg Magyarországon közlekedési balesetben, csaknem 100 ezer gyorshajtás miatti feljelentésnek a jelenlegi szabályozási keretek között nem lehet érvényt szerezni” - fakadt ki Gyurcsány Ferenc még tavaly, a parlament őszi ülésszakának nyitányán (és persze a Zuschlag-botrány csúcspontján), majd bejelentette, hogy Új rend és szabadság elnevezésű programjában kiemelt helyen szerepel a közlekedésbiztonság javítása.
Elhatározásának megvalósításához az unió úgynevezett fehér könyve biztosítja a hátszelet, abban ugyanis „melegen ajánlják”, hogy 2010-ig minimum 50 százalékkal jobb statisztikákat produkáljunk. A kormányfő mindezt elsősorban a szabályok szigorításával és a díjtételek drasztikus emelésével látja megvalósíthatónak.
Senki sem állíthatja hát, hogy nem szóltak előre. Már tavaly év végén közkinccsé tették azt a kormányrendeletként elérhető tarifatáblázatot, melynek díjtételei bizony nem a béremelésekkel egyenes arányban növekedtek. A jogszabályból megtudhatjuk, hogy a megengedett maximális sebesség hány százalékos túllépésekor mennyivel emelkedik a bírság összege. Egy falun vagy városon történő áthajtás esetén 70 km/h-nál 30 ezer, de mondjuk 100 km/h feletti sebesség esetén már 130 ezer forint is lehet a száguldás ára. „Csak haladóknak”: 50-es figyelmeztető táblánál 126 km/h után 300 ezret kell fizetni.
A gyorshajtás mellett minősített szankciót rejt a tiltó jelzéssel égő vasúti átjáró és közlekedési jelzőlámpa figyelmen kívül hagyása (300 ezer, illetve 100 ezer forint). A megállási, várakozási és behajtási tilalmak, valamint a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályok megsértése (30-30 ezer, illetve 50-50 ezer forint) míg az autópálya leálló sávján való haladás vagy megállás (150 ezer, illetve 100 ezer forint), továbbá a természetvédelmi terület megkárosítása (100-300 ezer forint), amire elsősorban az offroad és a quad szerelmeseinek kell figyelniük.
A programért felelős államtitkár szerint azért nem kell izgulni a horribilis összegű bírságok láttán, mert az ilyen kihágásokat elkövetők úgysem a Suzuki Swifttel járó kisemberek közül kerülnek ki.
„Akinek olyan autója van, hogy az autópályán 280 km/h-val tud menni, az az ilyen tételű bírságot is ki tudja fizetni” - állítja Kondorosi Ferenc, aki azt is bevallotta, hogy elsősorban azokat célozták meg, akik tudatos visszaesőként, életvitelszerűen sértik meg a közúti közlekedés alapvető szabályait. És mivel tapasztalatai szerint az autóstársadalom többségének elsősorban a bírságok összegének folyamatos emelésével van problémája, azt is feltárta, hogy programjuk célja nem a „büntetés, elrettentés, korlátozás, nem a társadalom fenyegetettség érzésének erősítése”, hanem „a jogkövető, tisztességes közlekedési kultúra kialakítása és megszilárdítása”.
Éppen emiatt volt a büntető pontrendszer szigorítása során elsődleges szempont azon magatartások szankcionálása, amelyek nemcsak a jogot, hanem az erkölcs alapvető szabályait is megsértik, mint például a cserbenhagyás vagy a segítségnyújtás elmulasztása. A közlekedési bűncselekményért mostantól 9 pont, a szabálysértésekért pedig 1-5 pont büntetés jár. Érdemes megjegyezni, hogy május 1-jétől a közlekedési szabálysértések elkövetői már közigazgatási bírságot fizetnek, ha azonban szabálysértési eljárás is indul az ügyben, akkor még büntetőpontot is kaphatnak, vagy adott esetben megfoszthatják őket jogosítványuktól.
„Kétséges számunkra, hogy a kitűzött cél eléréséhez megfelelőek és arányosak-e az alkalmazott módszerek. A szankciók radikálisan szigorodnak, ugyanakkor az objektív felelősség bevezetésével távolodnak a vétkességi elvtől, azaz attól, hogy az elkövetőt kell megbüntetni” - nyilatkozta lapunknak Gyulainé dr. Tóth Zsuzsa ügyvéd, közlekedési szakjogász. A Magyar Autóklub Jogi Irodájának vezetője úgy érzi, a kormány elsődleges célja inkább a pénzbeszedés, és a közlekedésbiztonság javítása csak eszköz ehhez. A közigazgatási bírság bevezetésével ugyanis a pénz mindenképpen befolyik, azért a szakjogász szerint félő, hogy a rendőrség nem lesz motivált arra, hogy kiderítse: ki a tényleges elkövető, a növekvő bírságra tekintettel pedig megnő a korrupció veszélye.
És akinek még ez sem elég, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) éppen most tervezi kiterjeszteni a közigazgatási bírságot annak érdekében, hogy a mozgássérültek parkolóhelyeit jogosulatlanul igénybe vevő gépkocsikat el lehessen szállítani.
A kormány határozott szándéka a parkolási szabályozás anomáliáinak megszüntetése, és a parkolási igazolványokkal való tömeges visszaélések megakadályozása - állítják az illetékesek -, mivel tapasztalataik szerint sokan hozzátartozóik révén, ám jogosulatlanul veszik igénybe a parkolási kártyákat. Így fordulhat elő, hogy a főváros egyes részein minden ötödik autó fogyatékossággal élőnek járó kártyával parkol.

A miniszterelnök által említett évi 100 ezer, szankció nélkül maradó gyorshajtás korának vége, hiszen január 1-jétől még akkor is a gépkocsi üzembentartójának objektív felelősségét állapítják meg egy szabálysértés elkövetésénél, ha más vezette az autót, és az illető ezt el is ismeri.
A tulajdonos még autójának eltulajdonítása esetén is csak akkor mentesül a bírság befizetése alól, ha annak eltűntét időben bejelenti a rendőrségen. Az ötletgazdák könnyítésként annyi engedményt adtak az üzembentartóknak, hogy 2008 májusáig csak írásos figyelmeztetésben részesülnek, melyre azért a jogalkalmazó elrettentésül odabiggyeszti a büntetés összegét. A korábbi gyakorlat ugyanis az volt, hogy a tetten nem ért gyorshajtók arra hivatkozva tagadták meg a kihágást elkövető személyazonosságának feltárását, hogy az illető a rokonuk. Márpedig a hatályos jogszabályok értelmében senki sem köteles terhelő vallomást tenni rokonára vagy hozzátartozójára.
És ez igaz egyik legnépszerűbb nemzeti sportunkra, a delíriumos úrvezetésre is. „Az elmúlt hét végén hatályba lépett az a miniszteri rendelet, amely bevezeti az ittas vezetéssel kapcsolatos új eljárási szabályt, a vezetői engedély bevonásának kötelezettségét” - tájékoztatta lapunkat a kormánybiztos. Szerinte Magyarországon már hosszú évek óta zéró tolerancia van az ittas vezetés tekintetében, amely ezúttal csak annyival egészül ki, hogy legfeljebb három hónapig szünetel a gépjárművezetői jogosultsága annak, akit ittas vezetésen értek a rendőrök. Magyarán a rendőrségnek ennyi ideje van az eljárás befejezésére, ha valakinek bevonta a jogosítványát.
A legtöbb gépjármű-tulajdonos egyébként valószínűleg nem is ezért fogja kiegyenesíteni a kaszáját, hanem traffipaxerdők várható megjelenése miatt. Szintén májusi dátummal lép érvénybe ugyanis az a rendelkezés, amely a rendőrségen túl az önkormányzatok és a közútkezelők számára is lehetőséget ad a sebességmérésre. Az új alanyok értelemszerűen nagy üzletet látnak a jogilag még sok sebből vérző gesztusban, pláne, hogy a jogalkotó nemcsak a gyorshajtásért járó, megemelt tarifájú bírságot, hanem a sebességmérés költségeit és a mérést végző vállalkozás „indokolt nyereséghányadának” összegét is az autósra hárítja.
A rendelet alapján már most kijelenthetjük: méregdrága berendezéseket kell beszerezni ahhoz, hogy a gyorshajtás tényét GPS-szel egybeépített digitális fényképezőgépekkel meg lehessen örökíteni. A fotózás pillanatában rögzül a rendszám, az autó típusa és a mérés helye, ideje. Tiszta szerencse, hogy a különféle jogcímeken sebesség-ellenőrzésre jogosult szervezetek ugyanazért a kihágásért csak egy ízben róhatnak ki bírságot a vétkesnek. A versenyben a rendőrség is csak akkor tud majd szinten maradni, ha e célra komoly összeget különít el büdzséjéből.
A radarszaporulatban hazánk egyik példaképe Franciaország, ahol rövid idő alatt 42 százalékos közútibaleset-csökkenést sikerült elérni a jogszabályi szigorítással és az újonnan felszerelt kétezer (!) radarral. Kondorosi Ferenc nagyon fontos tapasztalatként említi az eljárások gyors lezárását, amely szintén hozzájárul a polgárok jogkövető magatartásához. A francia gyakorlatban 48 órán belül kiszabják a bírságot, ami a fair eljárás követelményének egyik összetevője kellene hogy legyen nemsokára nálunk is.
Az önkormányzatok egyelőre a januárra ígért kormányrendeletre várnak, melyről a kormánybiztos azt mondta lapunknak: minőségbiztosítási és adatvédelmi kérdésekről folynak még a szakmai viták.
2006 decemberében a rendőrség - amúgy kísérletképpen - négy, kamerával felszerelt sebességmérőt helyezett el az M1-es és az M7-es autópályán. A vezetőt a járművel együtt rögzítő berendezés már beindítás után tömegesen fülelte le a száguldozókat - naponta ezret. A masina határtalan előnye, hogy a szemből készült fényképes azonosítás még éjszaka is egyértelművé teszi a sofőr személyazonosságát. Emellett nemsokára a matricaleolvasó-rendszert is bevonják a sebességmérésbe, amely a kilométerarányos díjfizetés mellett abban nyújt majd segítséget, hogy a sztrádákon haladó járművek két pont között mennyi idő alatt teszik meg az adott távolságot. Ebből szándékoznak ugyanis kiszámolni a jövőben, hogy milyen gyorsan haladtunk, s ha történetesen gyorsabban, mint az adott útszakaszra előírt megengedett sebesség, akkor a figyelőrendszer máris továbbítja adatainkat a területileg illetékes hatóságnak.