Kovács Klára
Röghöz kötött magyarok

Komoly érvágás lehet az ingatlanforgalmazókra és a magánszemélyekre nézve egyaránt a napokban életbe lépett törvény. Eszerint egy öt éven belül vásárolt ingatlan eladása esetén keletkező „nyereség” után 25 százalékos adót kell fizetni. Megszűnik ugyanis az a kedvezmény, melynek értelmében nem kell adót fizetni az eladott ingatlanból származó bevétel után, ha azon másik ingatlant vásárolunk.

Január 1-jét követően értékesített ingatlan után adóznunk kell az államnak. A lényeg az, ha eladjuk az öt éven belül szerzett ingatlant, a vételi és az eladási ár különbözete után 25 százalékos adót kell fizetni. Táblázatunkban részletezzük az évenként csökkenő mértékű adóalapot. Csökkenthető ez az ingatlannal kapcsolatos kiadásokkal, ha ezeket számlával tudjuk igazolni. Ilyen lehet például a közjegyzői díj, a földhivatali kiadások, esetleges felújítással, bővítéssel kapcsolatos kiadások.
Egy esetben van lehetőség kedvezményre, akkor, ha az értékesítési öszszegből saját maga vagy közeli hozzátartozója számára férőhelyet vásárol idősek otthonában, fogyatékosok lakóotthonában vagy hasonló ápolási intézetben.
Amennyiben öt évnél régebben birtokoljuk az ingatlant, az eladásból származó jövedelem adómentes januártól. Nem lakásnak minősülő ingatlanok esetében azonban - mint például garázs, üdülő, zártkert - marad a tizenöt éves fizetési kötelezettség.

Alkotmányos aggályok

Lapunk megkeresésére a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára, Kispál Sándor elmondta: az új törvény viszszaveti a társadalmi fejlődést, az ingatlanpiacot, visszafogja az amúgy is gyenge mobilitást.
Mindenképpen negatív hatása lesz az ingatlanpiacra - tette hozzá, hiszen ezentúl az emberek kétszer is meggondolják, vásároljanak-e ingatlant. Azok ugyanis, akik közel vannak az ötéves határhoz, kivárnak, csupán azért, hogy ne kelljen adót fizetniük. Ez a piac megtorpanásával jár együtt, mivel a kereslet és a kínálat is csökken. Az, hogy kevesebb ingatlan lesz a kínálati oldalon, elvileg emelheti az árakat - mondta a főtitkár -, ennek értéke azonban most még nem becsülhető meg.
Kispál Sándor szerint a törvény komoly hatással lehet az építőiparra is, hiszen várhatóan érzékelhetően csökken majd az új lakások iránt érdeklődők száma. A megszorítások hatásaként már egyébként is jelentősen zuhant az ágazat teljesítménye,s ez tovább folytatódhat.
A főtitkár társadalmi problémákat is lát. Az ingatlanpiaci tendenciáktól függetlenül az új törvény kedvezőtlen hatással lehet a munkaerőpiacra is, mivel az adófizetési kötelezettség jelentősen megnehezítheti az országon belüli költözést. Eddig is - az európai szinthez képest - igen csekély volt a hajlandóság arra, hogy munkavállalás érdekében valaki más régióba vagy az ország más területére költözzön, még akkor sem, ha ennek munkanélküliség volt az ára - hívta fel a figyelmet a főtitkár. Az adófizetés kötelezettsége miatt pedig még inkább lecsökken az úgynevezett szabad munkaerő-áramlás, azaz nő a magyarok röghöz kötöttsége.
Kispál Sándor szerint az intézkedés alkotmányossági kérdéseket is felvet. Az ingatlanokat adózott jövedelemből vásároljuk, ami után illetéket fizetünk, ezen túl az értékesítés után még adót is kell fizetni.
Másrészről a magyaroknak szinte az egyetlen vagyontárgyuk az ingatlanuk, a törvény értelmében pedig nem lehetséges szankció nélkül rendelkezni vele. Az inflációt, illetve az ingatlan jó elhelyezkedésből fakadó értéknövekedést tehát megadóztatja az állam.
A megszorításokat követő inflációs hatás, a reálbérek csökkenése miatt kisebb az emberek vásárlóereje. Kitapintható a bizonytalanság, a rossz hangulat, elégedetlenség, ami ezek után tovább erősödhet - fogalmazott Kispál.

Költségvetési falánkság

„Hogy miért volt minderre szükség? - tette fel a kérdést a főtitkár. - A költségvetési bevételek növelése volt az egyetlen cél, több tízmilliárd forint folyhat be ennek köszönhetően. Ez így rövidlátó intézkedés” - tette hozzá.
A kormány nemcsak az egészségügyi reformmal kapcsolatban, hanem az ingatlanpiaci szakmai, társadalmi szervezetek véleményét sem kérte ki a törvényalkotás során, holott erre törvényi kötelezettsége van. Sőt a változtatás szándékáról még csak nem is értesítették a szakma képviselőit. A szövetség is csak a sajtóból értesült arról, hogy ilyen törvény született. Nem is hallottak arról, hogy szakmai tanulmány vagy hatásvizsgálat készült volna a törvény következményeire vonatkozóan.
Kispál Sándor szerint a méltányossági alapon kiszabható kedvezmény bevezetése hiba volt. „Nem tudjuk ugyanis - fogalmazott -, milyen feltételek mellett és kik döntenek a kérelmek felől. Azt sem tudjuk, milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre. Erről szóló rendelkezések nincsenek kifejtve a jogszabályban” - tette hozzá.