Munkatársainktól
Kármentésre készülnek a szocik

„Hideg kampány” a kulcskifejezése a népszavazással kapcsolatos szocialista stratégiának, ugyanis azt szeretnék elérni, hogy a Fidesz által kormánybuktatóként definiált voksolás ne legyen túlfűtött. Eközben a jelenleg százezres táborral rendelkező liberálisok a vélhetően öt-hatszázezernyi nemmel voksolóra „hajtanak rá”.

A tavaszra várt, Orbán Viktor által másfél évvel ezelőtt meghirdetett népszavazás kapcsán a legtöbb politikai vezető és pártstratéga a Fidesz nyilvánvaló győzelmét várja. A belső elemzések szerint az ellenzéki pártnak sikerül jóval kétmillió feletti (legalább 2,3, de akár 2,5 millió) kormányellenes szavazatot hoznia. A várakozások szerint a Fidesz kérdéseire nemmel - tehát a neoliberálisnak számító kormányzati intézkedésekkel szimpatizáló - szavazók öt-hatszázezren, a legjobb esetben nyolcszázezren lehetnek majd.
Az MSZP számára a gondot többek között az jelenti, hogy a saját táborának egy jelentős része sem szimpatizál a liberális kormányzati intézkedésekkel (vizit-, ápolási és tandíj). Ha a szocialisták teljes erővel kampányolnának a „nemek” mellett, azzal nem csak megosztanák saját táborukat, hanem további elidegenítő hatás érné a „sajátjaik” antiliberális részét. Másrészt, ha az MSZP teljes súlyával részt vesz a politikai küzdelemben, akkor az Orbán Viktor által amúgy is kormánybuktatónak szánt szavazás tétjét még inkább „megemeli”.
Nem csoda, hogy amikor Nyakó Istvánt, a párt szóvivőjét kérdeztük a stratégiájukról, nyilatkozatából csak azt sikerült kihámoznunk, hogy elsősorban nem az érzelmekre kívánnak majd hatni, „ugyanis Magyarország jelene és jövője nem csupán érzelmi kérdés. Az MSZP-nek kormányzati tényezőként nemcsak a népszerűségével kapcsolatban van felelőssége, hanem az ország jelenével és jövőjével kapcsolatban.” Mint a szóvivő elmondta: a választási kampány konkrét menetrendjét az MSZP még nem készítette el.
Egy, a stratégia kidolgozásában részt vevő baloldali szakértő úgy fogalmazott lapunknak, hogy „úgy kampányolunk majd, hogy ne legyünk fenn a pályán; amennyire lehet, ne legyen túlzott tétje a szavazásnak. Ha vesztünk is, már előre készen van a kármentés.”
„A hideg kampány azt jelenti, hogy igyekezzük a helyzetet úgy bemutatni, hogy valójában nem arról szól a népszavazás, ami miatt meghirdették, így nem a vizitdíjról, sem a kórházi napidíjról vagy éppen a tandíjról, hanem a Fidesz nyers politikai akciójáról. A gond az, hogy már a Fidesz is a népszavazásnál tágabb értelemben, kormányváltási lehetőségként pozícionálta a kezdeményezést. Mi van, ha az emberek a Gyurcsány Ferenccel szembeni kritikájukat és ellenérzésüket most akarják kifejezni?” - aggodalmaskodott az MSZP egyik vezetője, aki szerint éppen ezért fontos, hogy 2008 első hónapjaiban a kormány „vödörrel hordja a jeget” a rázós politikai ügyekre, minden felesleges konfrontációt kerüljenek, és konszolidálják a közéletet. Többek között ezért is „vonulnak le a pályáról” - az átlagembereket irritáló, de racionálisan megindokolható - kormánynegyed-beruházás esetében, és halasztják el az építkezést.
Mivel a választók közötti liberális-antiliberális törésvonal nem csupán a kormánypártok és az ellenzék között húzódik (hiszen az MSZP szavazótáborának jelentős része sem szimpatizál a liberalizmussal), így kézenfekvőnek tűnik, hogy a szocialisták a „politikai térfelet” átengedik a vegytisztán szabadelvű SZDSZ-nek.
Horn Gábor, a párt ügyvivője a Heteknek kifejtette: „Meggyőzhetőek az emberek arról, hogy mind a három a népszavazás által érintett kérdés reformértékű kérdés, és egyik sem az egész reformfolyamatot érintő, de jelzésértékű reformlépések, az öngondoskodás meghatározó elemei, amellyel az ember tulajdonképp egy szolgáltatást rendel. Ha pedig öngondoskodás, akkor minden ember szabadon dönthet a kérdésben, ezért kampányolni fogunk a »nem« mellett.”
A liberális politikus fontosnak tartja azt a felmérésüket, miszerint jelenleg is az emberek több mint 70 százaléka elégedetlen az egészségügyi ellátással, és változtatásokat akar. „A párt jelenlegi bázisánál szélesebb körhöz tudunk szólni. A gondolkodó, az ügyek iránt érdeklődő, a változásokban hívő embereket meg lehet szólítani a kampányunkkal” - tette hozzá a politikus.
Bár beszéltünk olyan koalíciós politikussal, aki szerint nem biztos, hogy kedvező ez a feladatmegosztás, miszerint a „reformpártiak” a szabad demokraták, a taktikai okokból csöndben maradó „maradiak” pedig a szocialisták. Ráadásul az egész helyzet olyan, mint a vödörből halászás: a liberálisok a szocialista tábor szabadelvűbb részéből próbálnak építkezni, miközben új társadalmi rétegeket egyik párt sem képes megszólítani.