Szlazsánszky Ferenc
Államilag támogatott Wass-kultusz

Rajongói szerint írófejedelem, zseni, a magyarság lelkiismerete volt, kritikusai viszont náci háborús bűnösként és csapnivaló szerzőként értékelik. A száz évvel ezelőtt, 1908. január 8-án született Wass Alberttel kapcsolatban többen mégis azt tartják a legfelháborítóbbnak, hogy a magyar állam az adófizetők pénzéből támogatja     ünneplését.

Emlékünnep a századik évfordulón
Fotó: S.L.

Legalább kétszáz szimpatizáns rekedt kívül a budavári Kulturinnov dísztermének falain, a Wass Albert századik születésnapját ünneplő Kráter Műhely Egyesület keddi rendezvényén - még Szörényi Levente, a műsor egyik fellépője is kénytelen volt megelégedni egy állóhellyel.
A meghívó többek mellett Kondor Katalin; a legendás orgánumú hírolvasó, ma már nyugdíjas Bőzsöny Ferenc, továbbá Dörner György, Bánffy György és Szersén Gyula színészek szereplését ígérte. A házigazda, Turcsány Péter, a Kráter elnöke ünnepi beszédében körülbelül ott tartott, hogy a négyéves „Wass Albi” isteni látomásban részesült, minekutána megúszott egy fulladásos halált a megáradt folyóban, amikor egy kitartó, ráadásul egyre erősödő csengőhang kezdte magára vonni a közönség figyelmét. A szokványos jelenség egyedisége abban állt, hogy ezúttal éppen a szónok zsebében pihent a mobiltelefon, ráadásul Turcsány megpróbálta véghezvinni azt a bravúrt, hogy szövegét nem megszakítva kotorja elő s némítsa el az áhítatromboló eszközt. Nos, a mutatvány majdnem sikerült, ám egy adott pillanatban Turcsány a Wass-szövegről a művelet kommentálására váltott át, így aztán megtudhattuk, hogy elfelejtette kikapcsolni a készüléket, sőt azt is, hogy éppen az ifjabb Turcsány hívja a papát. Amit viszont már Szörényi Levente sem hagyott megjegyzés nélkül.
A rendezvény ezzel együtt sikeres volt, Wass Albertet a négy évvel ezelőtti alternatív Kossuth-díj után ezúttal életműdíjjal tüntették ki posztumusz.

Wass Albert

Bár a Jobbik Magyarországért mozgalom körlevelében azt vetítette előre, hogy rajta kívül egyetlen párt sem fog méltóképpen megemlékezni az erdélyi grófról, a keddi eseményen jelen volt, és Wass Albert erkölcsi üzenete címmel fel is szólalt a KDNP-s Szászfalvi László, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnöke.
A politikus kérdésünkre kifejtette, hogy teljes mértékben meg van győződve róla: Wass tiszta életet élt, a fasiszta, náci, hungarista vádak „méltatlan támadások, senki által nem bizonyított rágalmak” csupán. Arra a felvetésre, hogy az erdélyi grófot 1946-ban - távollétében - háborús bűncselekményekért halálra ítélte a román népbíróság, Szászfalvi azt mondta: Wass koncepciós per áldozata lett, hiszen életműve az alábbi idézettel jellemezhető leginkább: „Szeresd az Urat, a te Istenedet, és szeresd felebarátodat, mint önmagad!”
Cs. Gyimesi Éva, kolozsvári irodalomtörténész merőben másként értékeli a Wass-életművet: „1944-ben, a deportálások előtt néhány nappal jelent meg Kolozsváron Wass Patkányok honfoglalása című írása, amely fröcsög a zsidóellenességtől, miközben az összegyűjtött zsidók a téglagyárban várakoztak további sorsukra.”
Cs. Gyimesi a Heteknek azt mondta, vannak arra utaló jelek is, hogy a gróf tevékenyen részt vett a nácik elől bujkáló zsidók felkutatásában és hóhérkézre juttatásában. Az irodalomtörténész felhívta a figyelmet Ágoston Vilmos tavaly megjelent Wass Albert-monográfiájára, melyből kiderül: az író több művében tetten érhető a holokauszt tagadása, az antiszemitizmus, a román- és cigányellenesség.
„Fasisztának tartom - összegezte álláspontját az irodalomtörténész -, de ennél is felháborítóbb az az ízlésficam, hogy a magyar állam bizonyos intézményei, közalapítványai az adófizetők pénzéből támogatják ennek a fasiszta írónak az emlékét.”
És valóban: a Wass életművet ápoló Kráter Műhely Egyesület jelenleg is támogatói között említi a kulturális tárcát, valamint az Országgyűlés által létrehozott Nemzeti Kulturális Alapot.