K.K.
Lengyel szárnyak
Angyal László fotókiállítása

Angyal László felvételei izgalmasak, káprázatosak. Látni, hogy készítőjük vérbeli repülő ember, akinek kitűnő szeme van a sikló, szárnyaló, dübörgő pillanatok megörökítéséhez. Az egyik kép festői, a másiknak érdekes története van.

Fotó: Angyal László

K rakkó nyolcezer méterről, ragyogó tiszta téli levegőn keresztül. Minden fehér és mélykék. Paraglider a lenyugvó nap vörösében, az Embraer ezüstösen csillogó szárnyfelülete, a digitális műszerfal természetes fényei, a Bocian vitorlázógép alatt az elmosódottan forgó táj, a Bücker Jungmann felsőszárnyának tükröződése leszállás közben.
Angyal László nevéhez hűen elsősorban aviatornak, azaz repülő embernek vallja magát, de életének meghatározó része a fotográfia is. Lételeme a levegő, pontosabban az ég, amely megfogalmazása szerint az örök nyugalom és az állandó változás helye. Volt műrepülő, a válogatottkeret-tagságig vitte. A repülés mellett kezdettől lelkes fotográfus is, akinek 1982-ben jelent meg Hullámzó láthatár című fotóalbuma. Kiállítások, díjak követték egymást. A nyolcvanas évek közepén sikeresen mutatkozott be Varsóban, Berlinben, Helsinkiben, majd áttelepült Izraelbe.
A lengyel repüléssel mindig is tiszteletteljes kapcsolatot tartott. Angyal büszke rá, hogy repüli a lengyel építésű oldtimer Bücker Jungmannt. Az utóbbi években többször is kilátogatott Lengyelországba, s így jött az ötlet, hogy a korábbi és az újonnan elkészült felvételek már egy kiállítási anyagot tesznek ki. A LOT Lengyel Légitársaság csatlakozott a terv kivitelezéséhez, hiszen éppen hetven éve, hogy repülnek Budapestre. Egy gyors repülés a LOT új Embraer 170-esével, s vadonatúj felvételek is kerültek a kiállításra.
A fotográfus most a svédországi Gripen-repülésekre készül, s Izrael felett paragliderrel szelve a levegőt akar újabb kiállítási anyagot készíteni. (Angyal László kiállítása a Lengyel Intézetben január 20-ig látható.)