Sebestyén István
Ideiglenesen örökre ugrott a kormánynegyed?
" Ilyen fejetlenségre még nem volt példa "

Csillogó-villogó egészet ígértek, negyed sem lett belőle - ezzel a szóviccel fejezték ki egyetértésüket MDF-es politikusok a kormányzati negyed tervének „befagyasztásával”. A modern épületegyüttes a megújuló Magyarországot szimbolizálta volna, ám úgy tűnik, éppen a magyar közigazgatás útvesztőiben futott zátonyra a projekt társadalmi-politikai szkepszis miatt egyébként is léket kapott hajója.

A kormányzati negyed ötlete már a rendszerváltás idején felmerült, 1998-ban pedig az Orbán-kormány írt ki pályázatot a témában. Az akkor győztes pályaműben a mintegy 80 milliárd forintba kerülő új városrész lehetséges helyszínei között a most kiszemelt Nyugati tér környéke is szerepelt. A Gyurcsány-kabinet kommunikációjában az itt felépíteni tervezett kormányzati komplexum mint a megújuló Magyarország szimbóluma jelent meg, és 2007 elején kormány-, majd országgyűlési határozatba foglaltatott, hogy 2009-ig meg kell épülnie. A 140 milliárd forintba kerülő projekt megszorító intézkedések kellős közepén történő elindítása nem bizonyult a legjobb stratégiai döntésnek. Előre kalkulálható volt, hogy a kormány megcsappant népszerűségét ezzel nemigen lehet helyrebillenteni, a közvélemény nem értékeli olyan pozitívan az „új Magyarország” adminisztrációjának tevékenységét, hogy jogosnak érezzen egy ilyen megaberuházást. Ennek létjogosultságát még akkor is nehéz lett volna elmagyarázni, ha - mint a kormány állította - a projekt valóban a takarékoskodást szolgálná.
Érdekes, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) nyáron kiírt kivitelezési pályázata iránt érdeklődő nyolc konzorcium közül időközben heten is meggondolták magukat - köztük az OTP-csoporthoz tartozó Merkantil-konzorcium, a Wallis-csoport vagy éppen december végén a Demján-féle TriGránit Rt. A cégek - mint kiszivárgott - erőteljes kritikával illették az általuk megismert elképzeléseket. A győztes építészeti terv energiatakarékos zöldház koncepciója mellett az sem növelte a bizalmukat, hogy kiderült: a kiszemelt telkek tulajdonjoga rendezetlen, és vannak olyanok, amelyekre elvileg nem is adható ki építési engedély.
A beruházás iránt érdeklődő, ám később visszalépett egyik konzorcium igazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kormányzati tervek üzleti szempontból mindössze vázlatoknak tűntek, az engedélyeztetési akadályok leküzdését és a kiegészítő beruházások - például a közlekedésfejlesztés - terheit pedig döntően a beruházókra terhelték volna (plusz 20 milliárd forint). Pályázatot végül is csak egyetlen cég nyújtott be, ám a héten a kormány úgy döntött: megállítják a projektet. Az indoklás szerint a beruházás megtervezése óta felvetődött városrendezési tervek nagyban megdrágítják a kivitelezést, és a közbeszerzési eljárás jelen állása szerint nem garantált a többszereplős, árcsökkentő verseny, valamint kétséges az eredeti határidők teljesülése. A kormány nem tett le arról, hogy a Nyugati Pályaudvar mögött kijelölt területen új városközpont jöjjön létre. Az év végéig tovább működő kormányzati negyed projektiroda a fővárossal és a VI. kerülettel elkészíti a végleges városrendezési tervet.
„Sajnálom, hogy a kormányzati negyed nagyszabású terve el lett halasztva, ugyanis ez önmagán túlmutatva lökést adhatott volna a Nyugati tér rehabilitációjának” - nyilatkozta megkeresésünkre Szilveszter Ádám, a projekttel kapcsolatban kiírt építészeti tervpályázat zsűrijének társelnöke. Az építész szerint a tervpályázatokig minden kitűnően haladt, ezt követően azonban elkeserítő bizonytalanságot és koncepciótlanságot tapasztalt. Szilveszter elképesztőnek tartja, hogy a győztes kihirdetése után derült csak ki, hogy például telekjogi viták hátráltathatják a megvalósítást. A közigazgatás ilyen szintű fejetlenségére szerinte a rendszerváltás előtt sem volt példa, így nem csoda, hogy a tőke elpártolt a kormányzati negyed tervétől.
„A kormány annál a megállónál lépett le a járműről, amikor ez még nem okozott bajt. Remélem azonban, hogy ez a döntés csak időben tolja ki az érintett városrész rehabilitációját” - fogalmazott megkeresésünkre Kékesi Tibor is, az MSZP országgyűlési és egyben VI. kerületi képviselője. Kérdésünkre, hogy miért éppen most tartották fontosnak a kormányzati negyed megépítését, a politikus hangsúlyozta, nem luxusberuházásról lett volna szó, hiszen a szolgáltatáscentrikus új komplexumban a minisztériumok működési költsége 10 százalékkal csökkenne. Ez a megtakarítás pedig éppen fedezné a beruházás 25 év alatt kifizetendő, évente mintegy 6 milliárd forintot kitevő költségeit. A projekt ellenőrző bizottságában tanácskozási joggal bíró politikus ugyanakkor elismerte, a pályázók visszalépése azt jelzi, hogy az előkészítést valóban jelentős hibák és hiányosságok terhelték.
„Mi a kezdetektől fogva azt mondjuk, hogy szociális válság idején nincs létjogosultsága egy ilyen luxusberuházásnak” - hangsúlyozta lapunknak a Fidesz részéről Cser-Palkovics András. A honatya szerint a kormány egy meg nem valósuló beruházásra költött el mintegy 10 milliárd forintot az adófizetők pénzéből, ráadásul nem akar ezzel elszámolni. Hozzátette: nem készültek olyan vizsgálatok, amelyek igazolták volna azt a pénzügyminiszteri állítást, hogy az eddigi előkészítő munka jó befektetés volt, és szerinte annak az érvelésnek a megalapozottsága is kérdéses, miszerint a megtakarításból finanszírozható lett volna a beruházás.