Szobota Zoltán
Küzdelem a hívekért
Egyházak, politika, evangelizáció

Az egyszázalékos felajánlásokból egyértelműen kitetszik, hogy a hazai felekezetek még nem bírtak felülkerekedni a szekularizáció hullámain, és bár valamennyien növekedést könyvelhetnek el a maguk oldalán, a rendszerváltás óta nyitva álló lehetőségeiket nem tudták kellőképpen kiaknázni. Ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy - az MTA Szociológiai Intézetének kutatása szerint - a kilencvenes évek eleje óta nem gyarapodott a templomba járók száma, hanem abban is, hogy példának okáért a Magyar Katolikus Egyház a héten zajló gigantikus méretű Városmisszió kereteiben nyúl először az evangélizáció modern eszközeihez.

Városmisszió 2007. Budapest, Nyugati tér
Fotó: Somorjai László

Noha a 2001-es népszámláláskor 7,3 millió ember állította magáról, hogy valamelyik tradicionális keresztény felekezet tagja, a felajánlásra jogosult adózóknak idén is csak 22 százaléka juttatott adójából valamely hazai egyháznak. A mostani felajánlások csaknem 90 százalékát a katolikus, a református és az evangélikus egyház tudhatja magáénak.
Német Lászlónak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának négy válasza is van arra, miért nem egyezik az egyházi felajánlók aránya tényleges támogatottságukkal. Megítélése szerint nagyon friss, csupán tíz-éves intézményről van szó, melyet még nem sikerült kellőképpen tudatosítani a társadalomban; másfelől a számtalan törvénymódosításnak köszönhetően egyre kevesebben jogosultak felajánlást tenni; aki mégis jogosult, az a rendszer komplikáltsága miatt sokszor hibás felajánlást tesz; és végül - mint mondja - a „nagyság átka”, hogy sokan nem tudják átlátni, mi történik az egyházakra bízott adóforintokkal.
„Egy komoly embert nem ingathatnak meg a 2001-es népszámlálás adatai, hiszen nyilvánvaló, hogy azok milyen politikai körülmények között születtek” - fejtette ki a Heteknek Csepregi András, az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője (civilben evangélikus lelkész), aki szerint nem kell csodálkozni azon, hogy csupán minden ötödik adófizetőnek jutott eszébe egy egyházat támogatni. Olyan számok tükrében, mint hogy a magyar felnőttek 15 százaléka látogat el legalább havonta egyszer templomba, vagy hogy a közoktatásban megforduló diákok 29 százaléka vesz részt valamelyik egyház hitoktatásában, egyáltalán nem rossz arány az a 22 százalék - vallja az egyházügyi referens. Úgy véli, ezek a számok elég jól megmutatják, hogy Magyarországon a lakosság hányada érzi magáénak valamely felekezetet. Az pe-dig, hogy a civil szervezetek részére több mint kétszer annyi felajánlás érkezett, az egyházaknak is azt üzeni, hogy társadalmi jelenlétük valamivel „meggyőzőbb és hitelesebb” formáját kell kikísérletezniük. Csepregi szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy sem a pártpolitizálás, sem a médiajelenlét növelése, sem pedig bizonyos harcos politikai szubkultúrákkal szövődő szimbiózis nem hozott túl sokat az egyházak konyhájára, ezért vezetőiknek nem volna szabad tovább halogatni a helyzetükkel való szembenézést.