Németh Csillag
Bomba vagy bombázás
Nukleáris holokauszt készül a Közel-Keleten?

Az amerikai kormány egyre komolyabban számol egy Irán elleni katonai fellépés lehetőségével, mivel az iszlám köztársaság továbbra is teljes gőzerővel dolgozik nukleáris programján, és a diplomáciai módszerek mindezidáig hatástalannak bizonyultak. George W. Bush legutóbbi beszédében elmondta, hogy Irán atombombához jutása „nukleáris holokausztot” eredményezne a Közel-Keleten, és ígéretet tett arra, hogy szembe fognak szállni Iránnal, még mielőtt túl késő lenne.

„Irán a terrorizmus első számú támogatója… olyan terrorista csoportokat pénzel, mint a Hamasz és a palesztin Iszlám Dzsihád, melyek ártatlanokat gyilkolnak, és Izraelt veszik célba… Irán küld fegyvereket a táliboknak… Irán tartóztatott le olyan Iránba látogató amerikai egyetemi tanárokat, akik nem követtek el bűntényeket… Irán aktív technológiai törekvése, mely atomfegyverekhez vezethet, nukleáris holokauszt veszélyével fenyegeti a térséget, mely eddig is az instabilitásról és erőszakról volt ismert. Irán lépései minden nemzet biztonságát fenyegetik. Szembe fogunk szállni ezzel a veszéllyel, mielőtt túl késő lenne” - sorolta az Irán elleni vádirat pontjait az amerikai elnök.
Az Egyesült Államok úgy látja, hogy Irán már távháborút folytat az amerikaiakkal Irakban. Ennek bizonyítéka - amire Bush elnök is kitért beszédében -, hogy az irániak által biztosított lőszerekkel amerikai bázisok és csapatok ellen végrehajtott támadások száma megnövekedett az elmúlt hónapokban, annak ellenére, hogy Irán Irak biztonsági helyzetének stabilizálására tett ígéretet. Ezenkívül először beszélt az elnök arról is, hogy az iszlám radikálisok közül nemcsak a szunnita dzsihádisták, hanem az iráni kormány által támogatott és felfegyverzett síita szélsőségesek is felelősek az Irakban és a térségben kialakult káoszért.
Az előzményekhez hozzátartozik az is, hogy Mahmúd Ahmadinezsád kijelentette, országa kész betölteni az Irakban keletkezett „hatalmi vákuumot”. Az iráni elnök két nappal később azt is bejelentette, hogy az iszlám köztársaság elérte régi vágyát: az urándúsításhoz szükséges háromezer centrifuga működtetését. Mint ahogy az iráni állami televízió honlapján megjelent, Ahmadinezsád szerint a Nyugat azt hitte, hogy az iráni nemzet megadja magát egy határozat hallatán, ehelyett azonban újabb előrelépés történt a nukleáris programban.
Egyes vélemények szerint Bush elnök nyilatkozata nemcsak az irániaknak, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsa azon tagjainak is szólt - értve ezalatt Oroszországot és Kínát -, akik akadályozzák az iszlám köztársaság elleni keményebb szankciók meghozatalát.
A Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség múlt heti jelentésében pedig még az állt, hogy Irán „jelentős” együttműködést tanúsít az atomprogramot illetően, hogy az urándúsítási folyamat lelassult, valamint hogy Teherán ígéretet tett arra is, hogy novemberig választ ad az ügynökség kérdéseire is. Washingtonban azonban úgy vélik, hogy mindez csak látszat, mellyel a további szankciókat kívánja az ázsiai ország elkerülni. Ezzel egybevág az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsának egyik szóvivője, Alireza Dzsafarzadeh állítása, akinek nevéhez a Natanzban működő urándúsító erőmű felfedése fűződik. Az ismert iráni ellenzéki úgy véli, az ügynökséget orránál fogva vezeti az iráni rezsim, a NAÜ számos nukleáris tevékenységet folytató helyszínt meg sem látogatott. Dzsafarzadeh szerint az ügynökség egy olyan rendszerről ad kedvező jelentést, mely mindig is a csalásról volt ismert.
A londoni The Sunday Times értesülései szerint a Pentagon már felvázolt egy háromnapos, nagyszabású légicsapásokat tartalmazó tervet 1200 iráni célpont ellen, amellyel megkísérelnék felszámolni a teljes iráni haderőt. A támadás hasonló lenne Izrael 1981-es katonai lépéséhez, mellyel Szaddám Huszein osziraki erőművét bombázta le. Az iráni válaszcsapás erre Amerika és szövetségesei olajellátásának elvágása lenne, vagyis Irán elzárná a Perzsa-öböl bejáratát, a Hormuzi-szorost, és Irak déli részén síita felkeléseket robbantanának ki, amelyek következtében megfosztanák Irakot olajexportjának 60 százalékától. Reális veszély egy világméretű olajválság kialakulása a támadás nyomán, amelyet azonban az Egyesült Államok az állami készletek kedvezményes értékesítésével jelentősen enyhíteni tudna.
A jelenlegi felállás szerint az Egyesült Államok elsősorban Izrael támogatására számíthat egy esetleges katonai lépés esetén. Szintén a Sunday Times írta meg még januárban, hogy a zsidó állam felkészült egy önálló légitámadásra Irán ellen. (Abszurd realitás. Hetek, 2007. január 12.) A Biztonsági Tanács hozzáállásából az is kitűnik, hogy Európa igyekszik kimaradni a konfliktusból, azonban Nicolas Sarkozy francia elnök figyelmeztette Iránt, hogy katonai lépésre kerülhet sor, amennyiben nem hagy fel az urándúsítással, mivel a világnak két katasztrofális lehetőség közül kell választania: „iráni bomba” vagy „Irán bombázása”. A francia elnök azonban kizárta a francia erők részvételét a lehetséges légicsapásokban.
Ahmadinezsád egyébként a katonai lépéssel való fenyegetést inkább „a propaganda eszközének tartja, mintsem valóságosnak”. Ugyanakkor európai megfigyelők és az amerikai kormány tagjai úgy vélik, Bush eltökélt, hogy lépjen Iránnal kapcsolatosan, mielőtt távozik hivatalából.
Egyesek kételkednek azonban, hogy egy ilyen támadás eredményesen zárulna. Davoud Salhuddin Iránban élő, iszlámra áttért amerikai politológus úgy véli, hogy az Egyesült Államok nem tudja megbuktatni a jelenlegi kormányt, mivel Irán legfőbb vezetője, Ali Khamenei már harminc éve készül az amerikai támadásra. Ha Iránt támadás érné, Salhuddin szerint a terrorizmus a jelenlegi szintjéhez képest a százszorosára erősödne, mely azt eredményezné, hogy az amerikaiak saját otthonukban sem lennének biztonságban. A légicsapással kapcsolatosan az a probléma is felmerül, hogy a CIA valószínűleg nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és pontos információval ahhoz, hogy a katonai lépés következtében tartósan felszámolja Irán atomprogramját. Bush ellenzői pedig úgy látják, hogy az elnök nyilatkozataival provokálni kívánja Iránt, mivel a kongresszus jóváhagyása nélkül nem tud háborút indítani.