Papp Levente, Brüsszel
Bizalmatlan információk
Harc a titkosszolgálati adatokért

Az Európai Unió és az Egyesült Államok titkosszolgálatai hajba kaptak az Amerikába induló légi utasok adatbázisán. Február végén Brüsszel bejelentette, hogy igényt tart az Európából Amerikába utazó utasok adataira, de Washington a brüsszeli European Voice című hetilap szerint nem bízik az európaiakban, és visszatartja az információkat.

2001 szeptember 11-ét követően az USA egy sokak által bírált, bonyolult beléptetési rendszert vezetett be légikikötőiben. Az Egyesült Államokba való belépés során számos állam polgáraitól ujjlenyomatot vesznek és más, személyhez kötődő adatokat rögzítenek a terrorizmus elleni harc jegyében. A sokat kritizált és egyes vélemények szerint az emberi jogokat is sértő módszer az Egyesült Államok számára egy olyan adatbázis létrehozását teszi lehetővé, amelyet a terror elleni harcban akár a 9/11-es merényletekhez hasonló akciók meghiúsítására is felhasználhatnak.
Európában a madridi és a londoni terrortámadások után a szolgálatok mindent elkövetnek, hogy a hasonló eseményeket meghiúsítsák. Az adatok analizálása megkönnyítheti a terroristák neveinek, illetve álneveinek, valamint tartózkodási helyének felkutatását, mozgásuk beazonosítását, emellett a szervezett bűnözés elleni harcban is használható. Az Europol és az Eurojust is jelezte, hogy igényt tart az információkra.

Eközben fehér házi tanácsadók figyelmeztettek, hogy amíg Európában több helyen - így Olaszországban is - eljárásokat folytatnak a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ügynökeivel szemben, valamint a CIA terrorizmussal vádolt rabokat szállító légi járatai után nyomoznak, és eljárásokat kezdeményeznek, addig ne lepődjenek meg azon, ha ez feszültségeket okoz, és meghiúsítja az adatbázisok kért cseréjét.
John Bellinger, a washingtoni külügyminisztérium jogi tanácsadója brüsszeli látogatásakor elmondta, hogy amíg a munkájukat végző amerikai ügynököket hurcolnak meg Európában, addig nem lehet titkosszolgálati együttműködésről beszélni. Bellinger leszögezte, hogy még nem kaptak hivatalos kiadatási kérelmet Olaszországtól, de „amerikai állami tisztviselőket nem adunk ki”, akkor sem, ha ilyen kérelem érkezne. Bellinger igazságtalannak nevezte az Európai Parlament elmarasztaló jelentését a CIA illegális tevékenységéről, többek között repülőgépeinek titkos berepüléseiről.
Philip Davies, a Brunel Egyetem titkosszolgálati és biztonságtechnikai oktatási központjának igazgatója még továbbment, és elmondta, hogy szerinte az amerikai illetékesek nem bíznak európai kollégáikban, sőt attól tartanak, hogy az amerikaiak kérdezési technikáit nyilvánosságra hozva ellenük fordíthatják az átadott információkat. „Az Egyesült Államok nem bízik az európai biztonsági rendszerben. Nem teljesen biztosak benne, hogy az európaiak nem állítják a hátukba a kést” - nyilatkozta a neves szakember a brüsszeli European Voice hasábjain. Gus Hosein a Privacy Internationaltól így folytatta: „Az amerikaiak óvakodnak a titkosszolgálati információk megosztásától. Számukra ez csak külön-külön az egyes országokkal és informális csatornákon keresztül képzelhető el, míg az európaiak ezt formálisan és központilag kérik.”
Az Európai Parlament képviselői is hozzászóltak az afférhoz. Sophie Veld holland liberális képviselőnő szerint „az információcsere jó dolog, de csak világos adatkezelési szabályok esetén, jelenleg pedig nem léteznek ilyen átlátható szabályok”. Franco Frattini, az EU biztonságpolitikai biztosa pedig bejelentette, hogy le kívánja csökkenteni az Európából Amerikába történő információáramlást.

John Bellinger

Ezzel szemben az amerikaiak is egyre több adatot gyűjtenek be. Az Egyesült Államok szolgálatai nemcsak a légi utasokról, hanem az internetezőkről is komoly adatbázissal rendelkeznek. A Carnivore („húsevő”) program jelenleg DCS1000 néven fut és vizsgálja át e-mailek millióit, sokak szerint személyiségi jogokat, például a levéltitkot is sértő módon.
Az adatbázisokon való marakodás nem új keletű a nyugati titkosszolgálatok között, a műholdas telefonlehallgatások is hasonló vitákat generáltak évekkel ezelőtt. A szolgálatok július végéig kaptak határidőt a megegyezésre, ami a közös érdekek miatt végülis valószínűleg még szorosabb adatáramlást fog eredményezni az óceán két partja között.