A dél-amerikai evangéliumi karizmatikus ébredés sok markáns egyéniséget
emelt fel az ismeretlenségbõl. Vannak közöttük hajdan sikeres vállalkozók, mint
Carlos Annacondia, a legismertebb argentin pásztor, vannak indiánok és
meszticek, fehérek és feketék, tisztviselõk, mint Edir Macedo, a brazil
megagyülekezet, az IURD alapítója, és bûnözõkbõl bûnt gyûlölõvé megtért
nehézfiúk. Megannyi erõs karakter, akikben közös vonás, hogy nem „maguk
csinálták meg magukat”, hanem karrierjüket, szolgálatukat egy erõs elhívással
maga Isten kezdeményezte.

Silas Malafaia (képünkön) ebben a felsorolásban azért kakukktojás, mert nem
elsõ generációs keresztény: édesapja már a múlt század harmincas éveiben
megtért, kiterjedt családjában pedig több mint háromszáz hívõ és vagy negyven
pásztor szolgálja Istent. A Malafaia családban - a Silas név maga is bibliai
ihletésû - a tanulás is az új értékrend természetes része volt, lévén az idõsebb,
pionír Malafaia a brazil pünkösdi teológiai képzés megalapítója.
A fiú ezért magától értetõdõen továbbtanul, de elõbb más, szakorvosi
végzettséget szerez. Közben, tizenhat éves korában történt személyes elhívása
után huszonévesen maga is ifjúsági gyülekezetet vezet.
Ilyen elõzmények után aligha véletlen, hogy az ifjabb Malafaia kiterjedt
pásztori tevékenységét a szilárd teológiai ismeretek, az igényes kommunikáció és
az evangéliumi rostán átszûrt alapos pszichológiai ismeretek jellemzik, amelyek
révén szolgálata már korán átlépett a felekezetek közti határokon. Silas a
brazil - és egyben a nem angolszász - televíziós igehirdetõk úttörõje. A Gyõztes
élet címû, akkor még tizenöt perces adás éppen negyedszázada került elõször
képernyõre Rio de Janeiróban. Mára Brazíliában - amelynek kiterjedésre valamivel
nagyobb, mint egész Európa - a szövetségi államok televíziós hálózatainak
kilencvenöt százalékában sugározzák több mint egyórás mûsorait. Ezek többnyire a
különbözõ gyülekezetekben elhangzott prédikációk felvételei.
A nagy nézettségû igehirdetések üzeneteit a Central Gospel Kiadó adja ki, amely
nagymértékben változtatta meg azt az elõítéletes képet, amely a társadalomban a
pünkösdi élményû hívõkrõl kialakult. Mára az evangéliumiak már nem a szegények,
a tudatlanok, a társadalom perifériájára sodródott, kitaszított páriák
gyülekezete, ahol olykor érthetetlen nyelveken eksztatikusan kiabálnak, hanem
Latin-Amerikában is a kereszténység új, modern áramlata, ahol a bibliai
értékekkel a társadalom egészének igyekeznek segíteni. A brazil pásztor
érthetõen elégedett: „Most mondja meg, vajon sok helyen van-e a világban akkora
keresztény növekedési ráta, mint itt minálunk? A társadalom minden rétegét
elérte a megtérés hulláma:
a jogvégzett bíráktól a futballistákig, a minisztertõl a gazemberig mindenki
átadja az életét. Ébredés van, ami azt jelenti, hogy Isten Szelleme hullámzik,
és ettõl mindenütt megváltozik az emberek élete. Gazdagok és szegények, szépek
és csúfak, kövérek és soványak, feketék és fehérek: mindenkit elér az üdvösség,
kivétel nélkül.” Malafaia az önfeláldozó, nem anyagias, ténylegesen testvérként
élõ keresztényeket szólítja meg, a több tízmilliós nagyvárosok nyugati mintát
követõ „church”-eitõl az Amazonas partjáig, ahol az õshonos indián keresztények
tíz órákat eveznek azért, hogy láthassák televíziós mûsorát egy nyomorúságos
pajta árnyéka alatt.
Ebben a társadalomformáló hatásban az új eszközöknek és médiumoknak is fontos
szerepe volt. Más dél-amerikai nemzetekben a karizmatikus vagy evangéliumi
egyházrobbanást nemzeti megrázkódtatások segítették elõ, mint például
Argentínában a Falkland-háború. A szellemi megújulás ezzel szemben folyamatos
Brazíliában, amely a közeli jövõben elveszítheti a Vatikán által büszkén
emlegetett „legnagyobb katolikus ország” titulusát. „A mi ébredésünk és a másutt
kitört szellemi mozgalmak között csupáncsak az a különbség, hogy mi nem
csatolunk átfogó marketingmunkát ehhez. Míg Torontóban vagy Pensacolában, az
egyesült államokbeli ébredések rövid idõ alatt világhírûvé váltak, nálunk nem,
noha Brazíliában ugyanaz az Isten ugyanazokat a jeleket cselekszi meg, mint
amott”- állítja a híres tévéprédikátor.
Silas Malafaia, az „odamondogató” és leginkább az õszinteségével hiteles,
ötvenes éveiben járó brazil pásztor mellett megjelentek már az új generáció
sikeres lelkipásztorai, sõt keresztény kézre került az ország második legnagyobb
televíziós hálózata is.