Busa Viola, Németh Csillag, Rimaszombati Andrea
Kegyetlen nyugati zsoldosok
Lejáratják az iraki beavatkozást

Az elmúlt időszakban több Irakban és Afganisztánban harcoló alakulat visszaélései kerültek napvilágra. A szakértők keresik a magyarázatot, vajon mi váltja ki a katonák brutális viselkedését.
A legnagyobb felháborodást egy iraki tizenéves lánynak és családjának meggyilkolása váltotta ki. Az egyik elkövetőt, James Barkert életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték. A halálbüntetéstől azért menekült meg, mert beleegyezett, hogy bizonyítékokkal fog szolgálni társai ellen. A huszonhárom éves katona néhány társával egymás után megerőszakolt egy tizennégy éves lányt, majd egyikük több lövéssel végzett a lánnyal, annak szüleivel és hatéves lánytestvérével. Barker vállalta a felelősséget tetteiért, azt azonban elmondta, hogy az Irakban tapasztalt erőszak tette dühössé és érzéketlenné a helybéliek iránt.

Fotók: AP

Egy másik elkövető, Steven Green esete az amerikai hadsereg toborzási eljárásainak problémájára világít rá. Green nem sokkal azután lépett be a hadseregbe, hogy fiatalkorú italozás miatt letartóztatták. A hadsereg ugyanis a szükségből kifolyólag egyre nagyobb számban vesz fel „négyes kategóriájú” jelentkezőket, vagyis olyanokat, akik gyenge eredményeket értek el a katonai alkalmassági vizsgákon.
Egy másik esetben egy húszéves tengerészgyalogost ítéltek 18 hónapos börtönbüntetésre egy ötvenkét éves iraki férfi meggyilkolása miatt. A férfit a katonák egy út menti gödörnél lőtték agyon. Az egyik vádlott arra hivatkozott, hogy az irakit egy helyi ellenállóval tévesztették össze, és ő maga nagyon kevés kiképzésben részesült.
Brit katonák ellen iraki fogva tartottak kínzása és embertelen bánásmódban való részesítése miatt indult eljárás. Egyikük elismerte, hogy háborús bűnök elkövetésében vétkes. A tárgyaláson felolvasták az egyik katona naplója, melyben részletesen beszámolt az aznap elkövetett kínzásokról. Az egyik esetben egy civil bele is halt a sérüléseibe: testén nem kevesebb, mint kilencvenhárom sérülési nyomot találtak. Az ügyész úgy véli, hogy a jelenség nem véletlenszerű tévedés, hanem szisztematikus kínzásokról van szó.
A de Volkskrant magazin a holland választások előtt pár nappal szellőztette meg, hogy 2003-ban Irakban holland katonák is bántalmaztak foglyokat - ráadásul a vezetők tudtával. A katonák éles fénnyel világítottak a rabok szemébe, valamint éles hangokkal, és a fejükre öntött vízzel folyamatosan ébren tartották őket. A csapatok iraki vezetője jelentette az ügyet a katonai rendőrségnek, amely vizsgálatot indított, de senkit nem vontak felelősségre, és nem hozták nyilvánosságra az ügyet. Henk Kamp védelmi miniszter azonban objektív vizsgálatot is szükségesnek tart. A kérdés a hollandok esetében is igen érzékeny: a közvélemény ugyanis egyre kevésbé támogatja Hollandia iraki és afganisztáni szerepvállalását.
A német katonák körül is több botrány alakult ki az utóbbi időben. Októberben a Bild magazin botrányos fotókat tett közzé, amelyeken német katonák halottak csontjaival és koponyáival pózolnak, melyeket egy Kabulhoz közeli, feltehetőleg orosz tömegsírban találtak. Az egyik digitális képen egy katona megcsókol egy koponyát, egy másikon pedig a bal bicepszén egyensúlyoz vele. Egy újabb képen egy katona az ISAF egyik járműve előtt pózol, aminek motorháztetőjén is látható egy koponya.
Egy 2002-es esetről a Berliner Morgenpost számolt be, szemtanúkra hivatkozva. Az újság szerint német katonák egy ellenőrzési út során egy afgán kisfiút szólítottak magukhoz, felvették a járműbe, és élesre töltött fegyvert nyomtak a halántékához, majd fényképeket kezdtek készíteni egymásról, és a gyerekről. A „modellkedésen” a németek jót mulattak, majd egy dollárt nyomtak a gyerek kezébe „fizetségképpen”. A védelmi minisztérium visszafogottan reagált a vádakra és konkrét bizonyítékok átadására szólított fel.