Sebestyén István
Rossz sztori, sok pénz

Hajdú Szabolcs Fehér tenyér című filmje a külföldi filmek Oscar-jelöléséért, Kocsis Ágnes Friss levegő című mozija pedig a Golden Globe- jelölésért van versenyben. A hazai filmek - bár a nemzetközi fesztiválokon rendre elismeréseket gyűjtenek be - igazán átütő sikert eddig még nem értek el. A gyerekcipőben járó magyar filmezés többek szerint az aránytalan állami gondoskodás miatt nem éri el a felnőttkorúságot.

Dongó tehetséges tornász, szülei kizárólag a jövő nagy bajnokát látják benne, ám edzője állandó fenyítésében részesül, amit egy ideig tűr, majd lázad. Felnőttként egy kanadai klubban tizenéves, nehezen kezelhető tanítványát csak úgy tudja rávenni a munkára, hogy ő is újra elkezd versenyezni. Dióhéjban erről szól a Fehér tenyér, Hajdú Szabolcs Magyar Filmszemlén már díjakkal elhalmozott alkotása, amely az Oscar-jelölésért is versenybe szállhatott.
A hazai filmezés - pontosabban a jelenleg „futó” magyar filmek - másik véglete Pálfi György Taxidermiája, amely gyakorlatilag a nézhetetlenségig közönséges. A vélhetően valamiféle kultfilmnek készült családtörténet a szexmániás nagypapa, az evőbajnok apa és a preparátor fiú sztoriját igyekszik bemutatni. A két véglet között találjuk a Csak szex és más semmi című mozit, valamint a jobbak közé számító Friss levegőt (a magányos anya és a középszerből kitörni igyekvő lány története), illetve a jelenleg legszínvonalasabbnak számító, 1956-ot feldolgozó Szabadság, szerelem című produkciót.
A lapunknak nyilatkozó fiatal, tehetséges forgatókönyvírók meglehetősen kritikusan ítélik meg a hazai filmszakma teljesítményét - még akkor is, ha ők maguk is szóhoz jutnak egy-egy produkcióban. „Kevés kivétellel szinte mindegyik magyar filmen kiütközik, hogy a producerek nem igazán fektetnek hangsúlyt arra, hogy a forgatókönyv igazán ütős legyen, igyekeznek spórolni a szkriptírókon. A hazai producerek legtöbbje nem hajlandó előre saját pénzt belerakni egy forgatókönyv fejlesztésébe. Ez egy egészséges filmgyártásban abszurd lenne, hisz a producerkedés valahol éppen a kockázatvállalásról is szól” - mondta Lovas Balázs, a FadeIn Script Consulting nevű forgatókönyvíró csapat egyik tagja. Ezzel arra utalt, hogy a hazai filmezés továbbra is az állam „emlőjén lóg”, hisz a magyar filmeket csaknem felerészben a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) támogatja, ahol viszont Lovas szerint a kurátorok legtöbbje nincs tisztában a minőségi forgatókönyv szakmai követelményeivel. Az MMK hozzájárulása a játékfilmekhez évente milliárdos nagyságrendű. Lovas szerint a produktivitás irányába hatna, ha az állami finanszírozással szemben a gazdasági befektetők jutnának nagyobb szerephez a filmfinanszírozásban. Így ugyanis a producer, illetve a stáb jobban rá lenne kényszerítve, hogy minőséget és profitot produkáljon, persze ehhez külföldön is eladhatóvá kellene tenni a történeteinket. „A film alapja a jó sztori, de sajnos nagyon kevesen vannak Magyarországon, akik profi szinten tudnak szkripteket írni, ráadásul őket sem nagyon foglalkoztatják. A jelenleg futó magyar filmeknek is éppen az a legnagyobb baja, hogy ritka kivételtől eltekintve nincs jó forgatókönyvük” - vélekedett Lovas Balázs.
A Szabadság, szerelem szkriptjében is közreműködő Divinyi Réka szerint is jobb magyar filmek születnének, ha a szkriptek minőségére a producerek és a rendezők nagyobb hangsúlyt fektetnének. Hazánkban egyelőre csak a sorozat számít igazán sikeres műfajnak. A Barátok közt például minden idők egyik legnézettebb tévés produkciója. Divinyi Réka szerint - aki korábban rendszeresen írt a sorozat számára, és esetenként még ma is közreműködik - itt is a történetvezetés a kulcs. „Az ilyen és hasonló sorozatok titka ugyanis éppen abban rejlik, hogy soha nincsen vége, mire az egyik történetszál befejeződik, már javában benne vagyunk egy másikban, és annak is tudni akarjuk a végét, így folyamatosan fenntartja az érdeklődésünket” - magyarázza. Ő is úgy látja egyébként, hogy a magyar filmgyártásban nincsenek következményei a rossz minőségnek.
Az HBO-díjas Kis-Szabó Márk már egy ötlettel is szolgált a témában. Szerinte az államnak a magyar filmeket segítő mecénásokat, befektetőket kellene jelentősebb mértékben, például nagyarányú adójóváírással támogatni.