Vissza a tartalomjegyzékhez

Kiss Tünde
A szóval verés veszélyei
A goromba beszéd gátolja az agyfejlődést

Amerikai neurológusok kimutatták, hogy azok a gyerekek, akikkel a felnőttek rendszeresen gorombán és elutasítóan beszélnek, maradandó károsodást szenvednek agyi fejlődésük során. Jóllehet, a testi fenyítést egy ideje elvetik a „felvilágosult és civilizált” szülők, a tehetetlen düh azonban utat tör magának: ha kell, szájon át. A verbális agresszió viszont sokszor kimutathatóan pusztítóbb a fizikai bántalmazásnál.


Képünk illusztráció

A Harvard Egyetem Martin Teicher által vezetett kutatásának eredményeit a Neurológiai Társaság értekezletén mutatták be októberben. A kutatók egy kérdőív segítségével kiválasztottak tizenhét főt, akiket gyerekkorukban súlyos verbális inzultusok értek, másfajták viszont nem. A kutatók tizenhét további résztvevőt is toboroztak a vizsgálathoz, akiket hasonló inzultus nem ért gyerekkorukban, ugyanakkor a kor, a társadalmi és anyagi helyzet tekintetében megfeleltek az előző csoportnak. Az agy működési rendellenessége, amely a verbális agresszió áldozatainál látható, úgy tűnik, összefüggésben van a csökkent nyelvi képességekkel. Ezt támasztja alá az, hogy a tanulmány rossz bánásmódban részesült alanyai átlagosan 112 pontot szereztek a nyelvi IQ-teszten, míg az összehasonlításképpen bevont társaik 124 körüli pontszámot értek el. „Meggyőződésem, hogy ők nem szabadították fel lehetőségeiket teljes mértékben” - állítja Teicher azokról a diákokról, akik korábban durva beszédeket szenvedtek el, és a teszten alacsonyabb szinten teljesítettek.
Agyi képalkotó eljárással kimutatták, hogy akiket verbális agresszió ért, azoknak az ideális neveltetésű kortársaikhoz képest tíz százalékkal csökkent az agyterületük a halántéki lebeny jobb felső tekervényében. Az agynak pontosan e része felelős a hallás feldolgozásáért, és vélhetően a hanghordozás felfogásában is segít. Azt is kimutatták, hogy a halántéki lebeny bal felső tekervényének egy része is jelentősen kisebb, mint normális esetben, ez a terület pedig a beszédértéssel és a mondatszerkezetek feldolgozásával hozható összefüggésbe. Teicher feltevése szerint a verbális agresszió azáltal akadályozza a fejlődést a halántéki lebeny felső tekervényében, hogy meggátolja a növekedési hormonok bejutását oda.
A kísérlettel nem igazolható minden kétséget kizáróan a fenti ok-okozati összefüggés, mivel a rendellenesség akár genetikai örökséget is jelenthet, azonban korábbi vizsgálatok is a kutatócsoport sejtését teszik valószínűbbé. Előzőleg már azt is kimutatták például, hogy a szexuális bántalmazás áldozatainál a látási képességek fejlettsége alacsonyabb szintű, szemben azokkal, akik nem szenvedtek el ilyen jellegű erőszakot.
Barbara Rawn, egy chicagói gyermekvédelmi szervezet képviselője szerint a friss kutatási eredmények azért jelentősek, mert ezek újabb bizonyítékát adják, hogy a korai sérelmek - beleértve az elhanyagolást is - okozta stressz szétzilálja az agyi „áramkörök” normális fejlődését a növekvésben levő szervezetben. „Bár a fizikai fenyítés veszélyeit felismerték a szülők, abban semmi rosszat nem látnak, hogy gyermeküket gyakran becsmérlő szavakkal dorongolják le” - vélekedik Teicher. „A goromba beszéd meglehetősen hosszú távú hatást gyakorol egy gyerekre - mondja Rawn. - Hihetetlen, milyen sok méreg gyűlik össze azokban a gyermekekben, akiknek mindig azt mondogatják, hogy semmirekellőek.” Az ilyen gyerekeknél jellegzetes magatartás alakulhat ki: vagy szélsőségesen agresszívak, vagy éppen túlságosan előzékenyek lesznek.
A szakértők egybehangzóan állítják, hogy a vizsgálat eredményei kellően rávilágítanak a bántalmazás verbális formájának súlyosságára, és időszerű, hogy nagyobb erőfeszítést fejtsünk ki ennek leküzdésére. Hazánkban is ajánlott megszívlelni a szakemberek intelmeit, ahol édes anyanyelvünket olyan gyereknevelő szólamok tarkítják, mint például „szíjat hasítok a hátadból”.