Munkatársainktól
Egy szekér, két tábor
Hogyan tovább Magyarország?

Bár a miniszterelnök megbuktatása nem sikerült sem a közel másfél hónapon át tartó tüntetéssorozat, sem a koalíciós pártokra gyakorolt politikai nyomás által, korántsem biztos, hogy Gyurcsány Ferenc győztesen, Orbán Viktor pedig vesztesen jött ki a november 4. óta végre csitulni látszó, de előzőleg ijesztő formát öltött küzdelemből. Az ország sorsát illetően mindkét táborban erősödnek az összefogást sürgető hangok, ugyanakkor az a vélemény is, miszerint Gyurcsány és Orbán egymás, Magyarország pedig kettejük foglyává vált.

Sem az önkormányzati választás elsöprő ellenzéki fölénye, sem Orbán Viktor hetvenkét órás ultimátuma, sem a Fidesz tüntetéssorozata, sem a „spontán” szerveződött országos méretű demonstrációk nem hozták meg a várt kormánybuktatást. Ennek ellenére a Fideszben sokan úgy tartják, bár nem mindenki, hogy pártjuk az elmúlt időszak egyértelmű győztese, mivel Gyurcsány megítélését sikerült olyan mélységbe taszítani, ahonnan már nem lesz képes felállni. Ezt erősíti az a sehol nem publikált közvélemény-kutatás is, amely információink szerint szinte minden szegmensben - alkalmasság, hitelesség, vezetői képesség stb. - Orbán jelentős előnyét mérte Gyurcsánnyal szemben.

Ennek pedig azért nagy a jelentősége, mert a tavaszi országgyűlési választási sikert az MSZP-n belül is annak tudják be, hogy a pártok versenye helyett sikerült kompetenciaversennyé, Gyurcsány-Orbán mérkőzéssé alakítani a küzdelmet. Orbán tehát alaposan visszavágott a miniszterelnöknek, ráadásul - vélekedtek Fidesz-közeli forrásaink - az általa kikényszerített bizalmi szavazással az egész MSZP-t sikerült a népszerűsége mélypontján tanyázó kormányfőhöz „láncolni”.
Bár az utcai megmozdulások a felmérések szerint a társadalom egyre nagyobb hányadát irritálták, az október 23-án bejelentett hétkérdéses népszavazási kezdeményezéssel úgy tudott „az utcáról a parlamentbe visszatérni” a Fidesz, hogy az nem tűnt meghátrálásnak, sőt a következő fél évre újabb munícióval látta el híveit.
A népszavazás ugyanakkor kétélű fegyver, hiszen az is bizonytalan, hogy a hét kérdésből hány fogja kiállni az alkotmányosság próbáját, és kérdéses, hogy a végül szavazásra bocsátott kérdésekkel nem sül-e fel a Fidesz, hasonlóan a 2004. decemberi referendumhoz.
A Hetek által megkérdezett elemzők egy része úgy vélekedett, hogy ha Orbán Viktor vette volna a bátorságot, és nyilvánosan elhatárolódik a szeptember 18. óta Árpád-sávos zászlókkal tüntető csoportoktól, ma már talán nem Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök. A Fidesz elnöke azonban nem tette meg ezt a lépést, sőt sokadszorra igazolta, hogy többre tartja a szélsőjobboldali szavazók támogatását a középen elhelyezkedő bizonytalanokénál.
Orbán Viktor mindenesetre 2002 után a 2006-os parlamenti választási vereséget is megúszta felelősségre vonás nélkül, amiben nagy szerepe volt az őszödi beszédnek, hiszen a kiszivárogtatás előtt úgy látszott: a Fideszben is elkezdődött - a korábban elképzelhetetlen - kritikák megfogalmazása Orbánnal kapcsolatban, sőt, a parlamenti frakció vezetését többen - Áder János, Pokorni Zoltán, Varga Mihály - látványosan nem vállalták el.
Orbán mára ismét megerősítette párton belüli pozícióit, ám ez többek szerint kényszerszülte állapot is. Vannak ugyan kritikusai is a pártban - forrásaink szerint például Varga Mihály, Navracsics Tibor vagy Kósa Lajos -, a többség azonban úgy véli: Gyurcsány legyőzésére egyedül Orbánnal lesz esélyük.
Hasonlóan gondolkodnak az MSZP-ben is, ahol sokan még mindig úgy látják, Orbán ellen csak Gyurcsánnyal van esélyük győzni. Mások ugyanakkor már szabadulnának a miniszterelnöktől, csak azt nem tudják, ki jöhetne helyette.
A vidéki szocialista káderek egy része sem pártelnökként, sem miniszterelnök-jelöltként nem akarja látni Gyurcsányt, akinek párton belüli gyengülését az is jelzi, hogy egyre többször ütközik ellenállásba a szocialista frakción belül. A legutóbbi ilyen összecsapásra azon javaslat után került sor, amikor Lamperth Mónika bejelentette: a kormányfő felszámolná a 176 kistérségi megbízottból álló rendszert, amely gyakorlatilag a szocialisták helyi erős embereinek államilag finanszírozott hálózata. A szocialista képviselők egy emberként visszautasították a kezdeményezést - az évi ötszázmillió forintba kerülő hálózat marad. A 176 kistérségi megbízott nagy része a szocialista országgyűlési képviselők erős embere, sokan a választási kampányban kampányfőnökként segítették a pártot, vidéken ők „képviselik” az államot. „Fletó túl erősen diktál, nem vagyunk mi dilettánsok, ne akarjon lenyelni minket”- mondta egy szocialista képviselő a Heteknek, és hozzátette: a politika termelte ki Gyurcsány Ferencet, mert Orbán legyőzéséhez kellett egy hasonló ellenfél, mára azonban kezelhetetlenné vált a helyzet.
A pártelnöki pozícióért egyelőre nem kapkodnak, talán csak Szekeres Imre ad olyan jelzéseket a sajtóban, mintha indulni kívánna Gyurcsány ellen, de az ő akcióját úgynevezett „fölélövésként”, az elnökhelyettesi poszt bebiztosítására tett intézkedésként értékelik.
Az elnökségi tagságért és a vezetői pozíciókért azonban nagy a helyezkedés, igyekszik mindenki erős hátországot kialakítani magának, hogy a jelenlegi vezetőknek 2008-2009 tájékán is - akár Gyurcsány a miniszterelnök, akár valaki más - biztos helyük legyen a folytatásra.
„Totális a káosz, amin senki nem igazodik ki ma, de februárban a biztos befutónak most Gyurcsány látszik - foglalta össze a helyzetet az egyik elnökségi tag. A miniszterelnök mindenesetre már járja a vidéket, győzködi a tagságot, hogy szavazzanak rá, mert „egy párt nem kötheti gúzsba a kormányt”.
Egy másik prominens szocialista politikus szerint az elmúlt másfél hónap megtépázta a párt és a miniszterelnök tekintélyét, de a reformok miatt ezzel előre számoltak. Emellett abban bíznak, hogy a kis híján polgárháborús állapotok kialakulásáért Orbán Viktort teszi felelőssé a közvélemény, Gyurcsány szavahihetősége viszont előbb-utóbb helyreáll, „karakteres személyisége elviseli a pillanatnyi népszerűségvesztést”.
A két vezér egymás foglyává vált, és közösen foglyul ejtette az egész országot - fogalmazott plasztikusan egy szocialista forrásunk, arra utalva, hogy megegyezés nélkül Magyarország jelentős gazdasági és politikai károkat szenvedhet el.
Gyurcsány hétfőn mindenesetre szokatlanul békülékeny hangot ütött meg a parlamentben, amikor november 22-ére párbeszédet kezdeményezett az ellenzéki önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel. Az ellenzék még nem tudja, hogy valós szándékkal vagy PR-fogással áll-e szemben, ám ettől függetlenül kétséges, hogy azután, hogy Orbán kötelezte a parlamenti képviselőket a terem elhagyására minden egyes előre bejelentett Gyurcsány-felszólalásnál, megengedi-e a konzultációt önkormányzati embereinek. Pedig az összefogás tétje nem kicsi: az EU-tól az elkövetkezendő években lehívható 8000 milliárd forint mintegy harminc százaléka az önkormányzatok és a kormány összehangolt munkájával érkezhet meg Magyarországra.